Krisztián, és az ő mostohanővére
Kora nyári hétvége van, és én csak ténfergek a lakásban, nem tudok mit kezdeni magammal. Felhívtam néhány csajt, hogy legalább valami történjen, de senki nem ér rám. Bezzeg, amikor én vagyok elfoglalva, akkor sorra jönnek jobbnál jobb programokkal, hogy meghívjanak. Ez már csak így van.
Legutolsó megoldásként felhívom a legjobb haveromat, Krisztiánt.
– Szia Krisz, mit csinálsz ma?
– Semmit – jön a gyors válasz.
Mielőtt még bármit is mondana, így szólok hozzá.
– Átmegyek hozzád – mondom röviden, majd kinyomom a telót.
Alig tíz perccel később már a kapuban állok, és nyomom a csengőt. Krisz eléggé bánatos képpel nyitja ki előttem, majd szó nélkül hátat fordít, és megy be a házba, én meg csendben követem. Amikor beérünk a szobájába, csak leül az ágya szélére, és felém fordítja továbbra is bánatos ábrázatát.
– Mi van veled? – kérdezi tőlem.
– Nincs semmi. Pontosabban semmi sincs, csak unalom, azt gondoltam, hogy talán együtt kitalálunk valami jót.
Krisz továbbra is csak bámul rám, mintha valami bántaná.
Ledobom magam a fotelbe, és rákérdezek.
– Mi van veled?
– Á, semmi.
– A semmitől nem szoktál ilyen bánatos lenni. Szóval mi van?
– Ne is kérdezd! – mondja nekem, miközben a kezeivel babrál. – Itt van apám mostohalánya.
– És ez miért baj?
– Miért? Láttad már a csajt?
– Nem. Nem is tudtam eddig róla.
– Akkor gyere, nézd meg!
Krisz felpattan az ágyáról, majd elindul a kert felé, megáll az ajtóban, és kifelé mutat.
– Ott van. Most épp napozik.
A szemem odatapad a látványra, mert azt gondoltam, hogy egy kis csitriről van szó, aki szeplős és fogszabályzós, ám amit látok, ettől messze van. Nagyon messze.
A nő, aki a kert füvén elheveredve napozik, meglehetősen izgató látvány. A mellei, mint valami hegyek, úgy domborodnak, a barna bőre meg issza magába a napfényt. Jobban meglesni nincs alkalmam, mert…
– Na mit szólsz hozzá?
– Dögös bige. Csak azt nem értem, hogy miért vagy miatta, ennyire levert.
– Nézz rá! – mondja Krisz.
– Azt teszem. Szerintem egy bombázó a csaj. Neked nem jön be?
– Hát épp ez a gondom.
– Ezt nem értem. Miért gond az, hogy egy ilyen jó csaj van a kertedben?
– Voltál már úgy, hogy kurva éhes voltál, miközben előtted sorakoztak a jobbnál jobb kaják, de nem ehettél belőle?
– Még nem, de már értem mire gondolsz.
– Na ugye. Itt vagyok egész nap, éhes vagyok, mint az állat, és még egy falatot sem kaphatok belőle.
– Miért nem?
– Mert a csaj csak átnéz rajtam, hiába próbálkozom nála, minden trükköt bevetettem már, de semmi. Mintha üvegből lennék.
– Hát ez tényleg szar ügy.
– Hát ja. Képzeld el, van, amikor tök pucéran mászkál, és még csak rám sem néz. Nagyon kivagyok tőle.
– Én is megnézném pucéran.
– Akkor üljünk le a teraszra, és várd ki a végét.
– Gondolod, hogy levetkőzik?
– Egészen biztosan.
Letelepedünk a teraszon az asztal mellé, és csak nézzük, miközben beszélgetünk. Egy idő után azt veszem észre, hogy szűk a nadrágom. Áll a farkam, mint a cövek, én meg igyekszem olyan pozícióba tologatni, hogy elférjen, de nem megy. Aztán meglátom Kriszt, aki ugyanezzel a problémával küzd.
– Most már érted? – Krisz az állával felém bök, mert észreveszi, hogy mivel küzdök. – Így van ez. Én csak nézem, aztán feláll a faszom, aztán kiverem, és kezdődik minden elölről.
– Értelek – mondom neki, miközben ismét a farkam tologatom a nadrágban, nem úgy, mint Krisz.
Én csak tologatom, ám a barátom nem aprózza el, kiveszi a farkát a nadrágból, majd hozzálát, hogy kicsapja. Így bámuljuk a jelenséget, miközben Krisz rejszol, én meg… A csaj megmozdul, majd hasra fordul, és a könyökére támaszkodva, matat maga előtt.
– Most figyelj! – mondja Krisz, én meg figyelek.
A csaj még egy ideig szöszmötöl, majd feláll, és elindul a kert vége felé, ahol a kerti zuhany van. Ott megáll, majd kioldja a bikini felsőjét, és a fűbe dobja, majd az alsót is melléejti. Csak nézem őt, és nem tudok betelni a látvánnyal. Olyan formás a teste, mint egy sellőnek, vagy Vénusznak, persze ilyeneket még nem is láttam, de a csaj, az bombajó. Mintha csak lassított felvétel lenne, odalép a zuhanyhoz, majd a kezével a csapot tekergeti, amíg a víz meg nem indul. Aztán lép még egyet, és a víz alá áll, hogy a fejét hátravetve élvezze a víz simogatását.
A látvány még inkább felizgat, a farkam lüktet a nadrágban, és már azt fontolgatom, hogy én is követem Krisz példáját, amikor a nő elzárja a vizet, majd felveszi a bikinit a fűből, és ahogy van, meztelenül sétál vissza a törölközőjéhez. Előbb csak letérdel, majd a haját igazgatva meglát minket, mire csak int egyet, és hasra fekszik. Észbontó a látvány.
– Most már érted? Egész nap mutogatja magát, de csak ennyi.
– Igen, már értelek. Tényleg szar ügy.
– Kiverem rá a farkam, aztán egy óra múlva kezdődik minden elölről.
– Miért nem mész be, hogy legalább ne lásd?
– Próbáltam már, de nem bírom kiverni a fejemből, hogy egy pucér nő mászkál a kertben, amúgy meg nem hagynám ki a látványt. Látom rád is hatással van, verd ki nyugodtan te is.
Igyekszem nyugodt maradni, de nehéz. Főleg azért, mert a csaj, a hason fekvésből, most átfordul az oldalára, így a kerek seggét egyszerűen felénk fordítva fekszik tovább. Egyre inkább melegem van, és a farkam is egyre követelőzőbb. Verj ki, verj ki!
A csaj nem marad nyugton, megint helyezkedik kissé, így az egyik lábát felhúzza, amitől a segge megnyílik, a puncija meg kitárulkozik. Még innen is látszik, hogy nedves. A napfényben megcsillan a nedvesség, ami nem csak a résben látszik, hanem az is, ahogy lassan csurran le a combja tövén.
Már nem bírom tovább, kiszabadítom a farkam, és megsimogatom, majd egyre erősebben markolom, de a szemem le sem veszem a csajról. Van is erre okom, ugyanis most a résben meglátom, hogy az ujjai a punciban matatnak. Ki és be, majd ismétlés, aminek hatására egyre inkább úgy helyezkedik, hogy még jobban hozzáférhessen. Vajon tudja, hogy nézzük? Persze, hiszen még intett is nekünk.
Markolom a farkam, és egyre hevesebben húzgálom, amikor a nő megáll, majd megfordul. Felénk fordul, és minket néz. Az egyik lába a törcsin pihen, a másik meg felemelt térddel hagyja szabadon a rést, amit ismét az ujjaival simogat. Észbontó és izgató is egyben, hiszen most nekünk masztizik. Egyre inkább belemerül a simogatásba, amit csak időnként szakít meg egy pillanatra, amikor az ujjait a szájba veszi, és lenyalogatja. Aztán ismét a punciját simogatja, majd egyre gyorsabban mozog a keze, és ezzel együtt a lihegése is hallhatóvá válik. Alig telik bele néhány perc, a csaj elélvez, majd elterül, és egy percig csak liheg.
Krisszel összenézünk.
– Látod, mindig csak felizgat, aztán magamra hagy. Hát lehet így élni?
– Nyugi, majd lesz olyan csajod, aki nem néz üvegnek, és akivel kiélheted minden vágyadat.
– Jó, persze, lesz majd egy ilyen csaj, de ennek egyik sem érhet a nyomába.
– Na igen, ezzel magasra tette a mércét. Nézd, megint elmegy.
A csaj megint feláll, majd körülnéz. Arra gondolok, hogy megint lezuhanyzik, ám tévedtem. A kert vége felé néz, de aztán mégsem arra indul, hanem felénk. Lassan lépdel, hogy minden mozdulatát jól láthassuk, amíg meg nem áll előttünk az asztal mellett.
– Na, mi lesz fiúk? Csak húzgáljátok, vagy lesz is valami?
Mit lehet erre válaszolni. A csaj olyan lassan jött felénk, hogy lett volna idő eltenni a farkam, ám a látvány annyira lenyűgözött, hogy ez eszembe sem jutott, így amikor ránk néz, elsősorban a farkunkat bámulja, amire utal is, hogy…
– Gyerünk csapjátok ki, látni akarom, ki lő messzebbre!
Nem kell kétszer mondani, felgyorsítjuk a faszverést, mikor én úgy érzem, hogy mindjárt kész vagyok, a csaj ismét emeli a tétet.
– Aki messzebbre lövi, az meglepetést kap tőlem.
Na akkor hajrá, én vagyok a legjobb a messzelövésben, vagyis én fogom a meglepit kapni, bármi legyen is az. Rákoncentrálok a dologra, és igyekszem a legjobbat kihozni a lehetőségből, miközben persze a csajt nézem, minden látóidegszálammal. A nő az asztal mellett áll, hol az egyikünkre, hol a másikunkra néz, miközben a kezével megint a lába között matat, szinte most is ujjazza magát.
Most jövök én. Igyekszem a legjobb időzítést alkalmazni, mert ettől függ, hogy milyen messzire száll a geci. Mindketten azonos távolságra vagyunk tőle, nagyjából két méterre. Szerintem a csaj nem is gondolná, hogy mire készülök, de szeretném őt ebből a távolságból meglőni, ami számomra nem lehetetlen, ám most koncentrálni kell.
Ebben a pillanatban Krisz elélvez, aminek csak a hangja nagy, ugyanis akkorákat nyög, mintha köveket cipelne, ám a lövése csak a lábai között hullik a porba. Ezzel lényegében már nyertem is, de még hátra van az én lövésem. Koncentrálok, majd, amikor már érzem, hogy elindul, akkor lelassítok, szinte meg is áll a kezem, ám a következő pillanatban egy nagy rántással elindul az első csepp, ami könnyedén átszeli a köztünk lévő távolságot, és a csaj combjára esik. Ezt követi a második csepp, ez még az elsőnél is nagyobb lendülettel a hasán landol, ám a következő cseppek már csak a köztünk lévő padlóra hullanak.
A nő tátott szájjal néz rám, majd a hasára, ahonnan lassan csordogál a csepp a combjára, ami masszívan megül rajta, majd a cseppek útját végig követve, a szeme megállapodik a farkamon, amit még most is a markomban szorongatok.
– Megvan a nyertesem – mondja a lány, miközben az arcán a meglepettséget egy mosolyra cseréli, és lép egyet felém.
Majd még egy lépést, és egy újabbat, ám ahelyett, hogy megállna előttem, a lábaimat a sajátja közé fogja, majd rám ereszkedik, hogy a farkam egyenesen a puncijába cuppan. Lassú, megfontolt mozdulatokkal köröz rajtam, amitől a lankadó farkam megint megkeményedik. Ezután az arcomat a mellei közé fogja, és ahogy átölel, szinte megfojt, de én élvezem. A lassú körkörös csípőmozdulatok helyett, most intenzíven meglovagol, aminek következményeként alig egy perc alatt elélvez.
Miután készen van, felemelkedik rólam, majd a már ismert lassú mozdulatokkal visszasétál a törölközőhöz, és leheveredik rá, hogy ismét a napozás mozdulatlanságába merevedjen.
Arra eszmélek, hogy Krisz beszél hozzám.
– …ugye megtanítasz rá?!
– Mire is?
– Hát, hogy hogyan tudnék én is olyan messzire lőni, mint te. Jó lenne, ha…
Már nem hallom, amit mond mert felállok, és a kijárat felé indulok, miközben felhúzom a nadrágomat, és rendbe szedem magam.
Tíz perccel később már az ágyamon heverek, és azon járnak a gondolataim, hogy holnap is meglátogatom Krisztiánt.
Hármasban meztelenül a kerti medencében
Aztán egy ponton a remegése felerősödik, és ő egy hatalmas sóhajjal, eljut a csúcsra, amitől a remegése is megszűnik. Egy ideig még szuszog a vízben fekve, majd felül, és újra egymás mellett ülünk a medencében, ahogy az elején is. A két nő, csak kéjesen vigyorog, hogy rám, hol egymásra, miközben a farkam még mindig áll.
Nem csak nudizunk a Tisza partján
Bemegyek én is a vízbe, mire mindketten odaúsznak hozzám, és közrefognak. Lilla megcsókol, miközben a farkamat simogatja. Ani is csatlakozik hozzá, így már ketten izgatnak a vízben, ami a kívülállók számára láthatatlan, így Zsolt sem látja, de ő már nem is érdekel, csak a két nő. – Szoptak le már vízben? – kérdezi tőlem Ani, miközben megszorítja a farkam. – Még nem. – mondom neki vigyorogva. – Szeretnéd? – kérdezi ismét, ám közben Lillára néz, aki szintén vigyorog rá. – Persze, hogy szeretném.
