Kukkolás és lebukás Éva nénivel
Épp tizenhat éves voltam, amikor a nyári szünetben a srácokkal a téren a csajokról beszélgettünk. Kinek melyik lány tetszik, ki látott már meztelen nőt, meg hogy ki mire szokott rejszolni. Előkerültek a farzsebben rejtegetett képek is, amin nők voltak mindenféle pózban, de persze ruha nélkül. Ebből mindig csere-bere lett, akkoriban ez volt az egyetlen módja annak, hogy csajos képeket tudjunk beszerezni, a nagyobb tesók jóvoltából.
Persze az ilyen szócsaták során előkerültek azok az anekdoták, amiben egyik másik nagyobb fiú a csajos kalandjait meséli el, amiben jó sok volt a túlzás, de azért izgalmas volt az ilyen beszámolókat hallgatni. Nem ritkán előkerültek a cerkák is, amíg valaki az élményeiről számol be, a többiek rejszoltak rá.
Nekem sajnos nem volt a környezetemben egyetlen nő sem, akit érdemes lett volna meglesni, így hát másfelé kellett keresgélnem, ha nem akartam lemaradni a többiektől.
Bringáztam a Duna parton, barangoltam a közeli helyeken, de aztán rá kellett jönnöm, hogy a pucér nők nem hevernek az út mentén. Más terv kellett.
Egy kifejezetten meleg napon, amikor már izzadtam a bringázástól, mint egy ló, akkor a strand mögötti fák közé húzódtam be egy kicsit kilihegni magam. Azért ide, mert itt van egy kék nyomós kút, amiben mindig hideg a víz, és én alaposan teleittam magam belőle.
Amint ott ücsörgök az árnyékban, hangokat hallok, női hangokat, ami egyből kíváncsivá tett. Felállok, és a hang irányába elindulva, a strand kerítése állja az utam. A fülemet hegyezve kiderül, hogy a hangok onnan jönnek. Csilingelő női kacajok, beszélgetések foszlányai, és még valami, amit nem ismerek fel. Meg kell tudnom, hogy mi van ott, de leginkább meglesni a csajokat.
Egy gyors helyzetfelmérés után, egy fára kapaszkodok fel, amiről reményeim szerint be fogok látni a magasan lévő ablakokon. Némi erőlködés után elérem azt a magasságot, ahonnan már beláthatok, ám a meglepetéstől majdnem le is esek.
A megfigyelt épület a strand öltözője, ahol bent a nők vetkőznek, öltöznek, és fürdenek. Bingó. Ez kell nekem.
Kényelmesen elhelyezkedek egy vastagabb faágon, és nézem a műsort. Van bent fiatal, idősebb, van vékonyan sovány és hájasan kövér, ám nekem mindegy is, mert már nagyon vágytam erre a látványra.
Egymás után jönnek-mennek a nők, én meg nem győzöm mindegyiket alaposan megnézni, hogy ha lehet, égjen bele az agyamba a látvány, hogy azt bármikor felidézhessem.
Kukkolás közben a farkam is feláll, ami nem fér el rendesen a nadrágomban, amihez hozzájárul az is, hogy a faágon ülve nem a kényelem az elsődleges cél. Amikor már kezd megfájdulni a seggem meg a farkam is, egyszerűen kiszabadítom. Nem egyszerű ezt ebben a pózban megtenni, így csak a nadrágom szára tövében engedem szabadjára, amitől az újult erővel mered előre.
Rámarkolok, és lassan húzgálom, miközben a szemem le sem veszem a szebbnél-szebb nőkről. Teljesen belemerülök a látványba, amikor észreveszem, hogy az egyik nő pont engem néz. Igen, semmi kétségem nincs, hogy rám néz.
A nő pont a fürdőruha felsőjét veti át a fején, hogy aztán a méretes csöcseit elhelyezze benne, de a mozdulat közben megáll, és úgyis marad. Nem tudom, melyikünk kapott nagyobb sokkot. Én, mert lebuktam, és most eszeveszett igyekezettel próbálom meg a farkam visszagyűrni a nadrágba, de nem megy, mert olyan hosszan és keményen meredezik előre, hogy egyszerűen nem bírom visszagyűrni. Vagy esetleg ő, akit egy kukkoló megles, miközben átöltözik.
Aztán a megakadt filmszalag elkezd tovább pörögni. A nő a felső helyett megint a pólóját veszi magára, majd fogja a cuccait, és sietős léptekkel elhagyja az öltözőt. Én meg eközben tovább próbálkozok a farkam elrejtésével, miközben addig gyűröm, hogy attól mindjárt elélvezek.
Az igazi tragédia csak ezek után következik be. Már messziről látom, ahogy a nő a fák között hozzám közeledik, és a kezeit lóbálja. Én még teszek egy kétségbeesett próbálkozást, hogy eltegyem a farkam, persze most is eredménytelenül, csak még jobban felizgat a művelet, amikor…
Ebben a pillanatban ér a nő a fa alá, és felnéz rám. Az ereimben is megfagy a vér. A matektanárnő az. Hogy nem vettem eddig észre, miért nem ismertem meg! Na persze, az iskolában rajta is köpeny van, a haja felkötve, most meg…
– Azonnal gyere le onnan! – kiált rám erélyesen.
– Máris megyek – mondom neki, majd elkezdek lefelé mászni.
– Mit csinálsz te ott fent? – kérdezi megint, de szerintem már úgyis tudja.
Már csak néhány méter választ el a szilárd talajtól, amikor megint meghallom a hangját.
– Hát ez… Mi a… Nahát.
Időközben leérek, majd arra gondolok, hogy elfutok, de megelőz, és elkapja a karom, miközben meredten bámulja a farkam.
– Hát ez…? Öööö… Tedd el azonnal!
– Nem bírom.
– Mi az, hogy nem bírod?
– Nem fér be a nadrágomba.
– Az nem lehet – mondja rémülten, majd hátrál egy lépést.
Már majdnem elbőgöm magam, amikor megenyhül a pillantása.
– Próbáld meg újra, így nem maradhatsz, amíg beviszlek az iskolába.
– Jaj, ne tessék ezt tenni velem, hiszen nem csináltam semmi rosszat!
– Nem. Akkor miért kukkoltál?
– Mert… mert…
– Szóval nem tudod?
– Nem.
– Még ilyet. Na gyerünk, tedd vissza a nadrágodba!
Ijedtemben megint megpróbálom visszagyömöszölni, de nem fér be, ám az izgalmam most még magasabb szintre emelkedik, amitől elsül a farkam. Mivel nem én irányítok, a kilövellő geci mindenfelé fröcsög belőlem, ráadásul nem is kevés, de még most sem bírom elrakni.
– Jól van – mondja Éva néni. – Ne mozdulj!
Úgy teszek, ahogy mondja, mozdulatlanul nézem ahogy a farkam rángatózva ontja magából az anyagot, amiből a tanárnő lábára is jut bőven, ám ő sem mozdul, csak bámulja a farkam.
Amikor az utolsó is lecsöppen róla, a merevsége kezd lelohadni, így már nem egyenesen mered előre, hanem egyre lejjebb konyul. Amikor már elég puha, egy gyors mozdulattal a nadrágomba rejtem, és felnézek Éva nénire.
– Ne tessék elmondani az iskolában, de főleg ne a szüleimnek, mert apu kitekeri a nyakam, és ráadásul egész nyárra be leszek zárva. Ugye nem tetszik elmondani senkinek, megteszek bármit, csak ne mondja el apunak és anyunak!
– Hogy érted, hogy megtesztel bármit?
– Igen, igen, bármit megteszek, csak ne tessék elmondani senkinek!
– Szóval bármit megtennél?
– Igen, bármit.
A tanárnő, mintha gondolkodna, majd, amikor ismét megszólal, már mosolyog.
– Jól van, gyere velem.
– Hova megyünk?
– Hozzám.
Ettől még inkább megijedek, mert hallottam már arról, hogy a felnőttek sokszor bántják, vagy kihasználják a fiatalokat, de még olyat is hallottam, hogy… Neeem. Erre gondolni sem merek.
Alig tízpercnyi séta után megérkezünk a házához, ahol a kaput kinyitva előreenged, majd jön utánam, hogy aztán az ajtón is betessékeljen. Már előre félek, hogy mit fog velem csinálni, biztosan jól megbüntet.
– Kérsz valamit inni?
– Igen, egy kis vizet meginnék – mondom remegő hangon.
– Tessék – mondja, miközben a kezembe nyom egy nagy poharat, ami tele van vízzel. – Gyere, ülj ide mellém.
Leülök, de tartom tőle a távolságot, ha esetleg meg akar ütni, akkor el tudjak ugrani.
– Szóval? Mit kerestél te azon a fán?
Olyan érzésem van, mint a krimikben, amikor kihallgatják a bűnözőket, ezért inkább nem mondok semmit.
– Kukkoltál mi? Nekem elmondhatod.
– Igen.
– Miért? Nem láttál még meztelen nőt?
– Nem.
– Hogy lehet az?
Válasz helyett csak meghúzom a vállam.
– Ha nem beszélsz érthetően, akkor nem tudok segíteni rajtad.
– Nincs olyan lány, akit… szóval…
– Amikor engem meglestél, az neked jó volt?
– Igen.
– És közben még rejszoltál is?
– Igen.
Ahogy ezt kimondom, megint érzem, ahogy az arcom egyre vörösebb, és ég, mint a pokol tüze.
– Tetszett, amit láttál?
– Igen.
– Mi tetszett leginkább?
– Hát a… – kezdek bele a mondókámba, miközben felé fordulok és a melleit bámulom.
– Szóval tetszik a mellem?
Bólogatás.
– Szeretnéd megint látni?
Persze, hogy szeretném, csakhogy csapdát vélek látni. Nem hiszem, hogy egy tanárnő belemenne egy ilyen játékba, ezért inkább visszavonulok, és megint csak megrántom a vállam, és az ellenkező irányba fordítom a fejem.
– Tévedtem volna? – kérdezi halkan.
Amikor felé fordulok, majdnem megáll a szívem, ugyanis Éva néni épp kibújik a pólójából, amitől a mellei úgy merednek felém, hogy attól csuklok egy nagyot.
– Nos? Tetszik vagy sem?
– I… gen – csuklok megint egy nagyot.
– Akkor fogd meg.
Ezt nem hiszem el. Itt ülök a világ legklasszabb nője mellett, és az kéri, hogy fogjam meg a mellét. Amikor megemelem a kezem, a szívem a torkomban dobog, és még a fülemben is hallom a szívverésemet.
– Jaj, ne légy már ilyen nyámnyila, markold már meg!
Hogy nyomatékot adjon a szavának, megfogja a kezem és a mellére teszi. Az érintése nyomán a vágy felülkerekedik bennem, és a másik kezemmel is megmarkolom, hogy érezzem minden rezdülését.
Amíg én a melleit markolászom, ő a nadrágomon matat, amitől a farkam megint merevedni kezd, és szinte magától kikukucskál ott, ahol a nadrágomat már kinyújtottam. Éva néni nem kérdez, nem vár engedélyre, csak megfogja a farkam, és finoman megsimogatja.
– Ugye tudod, hogy erről soha senkinek nem beszélhetsz?
Bólogatás.
– Hagyd már ezt a szarságot, hiszen te tudsz beszélni is. Na halljam, hogy nem fogsz erről senkinek beszélni!
– Nem mondom el senkinek.
– Helyes.
Éva néni feláll, majd a szoknyáját is ledobja magáról, majd a tangát is, aztán megáll előttem.
– Na és mondd, puncit láttál már?
– Csak képeken.
Éva néni most kissé szétteszi a lábait, és úgy áll előttem terpeszben, hogy szinte belelátok a puncijába, ami tökéletesen sima.
– Szeretnéd közelről is megnézni?
– Igen.
Éva néni most egy lépést tesz felém, miközben a kezeivel széthúzza a nagyajkait, amitől a csiklóján megcsillan a délutáni napfény. Életemben először látok igazi puncit, és most érzem igazán, hogy milyen bódító illata van, ami semmi máshoz nem hasonlítható. Szeretném megérinteni, simogatni, de mivel csak egy nyelvnyújtásnyira van tőlem, inkább belenyalok. Micsoda finomság!
Éva néni a nyalás ritmusára mozog rám, fel és le, majd kicsit oldalra is, én meg nyalom őt egyre hevesebben, és mélyebben.
– Jól csinálod.
Ahogy ezt kimondja, hátrál egy lépést, és rám szól.
– Vetkőzz le.
Egy pillanat alatt lerúgom a nadrágomat, majd ismét felé hajolok, hogy tovább nyalhassam, de ő megállít.
– Most én akarom – mondja remegő hangon, majd megfogja a kezem, és felállít, hogy ő üljön a helyemre, majd magához húz, és egészen közelről bámulja a farkam, miközben az egyik kezével simogatja, a másikkal meg a zacsimat morzsolja az ujjai között.
Már mindenem remeg, amikor közelebb hajol hozzám, és megnyalja a makkomat, majd a szájába veszi, és lágyan érintve szopja, játszik rajta a nyelvével. Amikor a remegésem felerősödik, eltaszít magától.
– Ugye még nem? Na várj!
Feláll, majd a konyhába megy, majd két teli pohárral tér vissza, az egyiket a kezembe nyomja.
– Gyömbér. Ez majd jót tesz.
Megiszom az egészet, mert melegem van, és mert úgy érzem, hogy megnyugtat. Mióta beléptem a házába, egyfolytában zakatol a szívem. Kezdetben a rémülettől, hogy vajon mit fog csinálni velem, aztán meg azért, amit csinál velem. Ez utóbbi sokkal élvezetesebb.
– Na gyere!
Megfogja a kezem, így ismét a kanapé előtt állunk. Éva néni most feltérdel rá, majd a fenekét felém tolva hívogat.
– Gyere, és nyomd belém a farkad!
Nem kell kétszer mondani, máris ott termek mögötte, majd a makkomat a nedves és forró nyíláshoz illesztem, és betolom neki. Élvezem. Nincs ellenállás, nincs elakadás, olyan könnyedén csúszik bele, mintha csak így lett volna megtervezve.
– Hú, de isteni a faszod. Basszál meg alaposan!
A kezdeti lassú mozgásom egy pillanat alatt csúcsfokozatra vált, amitől lelkesen és persze élvezettel baszom meg, amitől ő csak nyöszörög és jajgat. Megfordul a fejemben, hogy talán fáj neki, mert a farkam ugyan elég hosszú, ám nem túl vastag. Amúgy meg már nem állhatok le, szeretnék végre egy jót élvezni, egy valóban dögös nőbe, aki ráadásul a tanárnőm is.
Amikor már csak egy hajszál választ el attól, hogy elélvezzek, Éva néni lecsusszan rólam, majd megfordul, és a lábait széttárva néz fel rám.
– Verd ki rám a faszod!
Megmarkolom a farkam majd közelebb lépek hozzá, és lassú mozdulatokkal húzgálom, mert leköti a figyelmem az izgató teste, a kerek mellei, a sima hasa és a csillogóan szemérmetlen puncija. Le sem bírom venni róla a szemem, csak csodálom a szépségét amikor előtör belőlem az első csepp, ami pont a köldökébe megy. Éva néni belenyúl majd az ujjáról nyalogatja le a gecimet, ami még inkább felizgat, így a többi adag már az arcára a szájába megy, ő pedig élvezettel dörzsöli el magán.
Amikor vége, ő ismét feltérdel a kanapén.
– Újra! Basszál meg újra, de most igazán!
Megint mögé lépek, és a már puhulni látszó farkam beletolom, amíg a hasam a seggén csattan, majd erőteljes mozdulatokkal teszek eleget a kérésének. Miközben ki-be jár benne a farkam, az megint megkeményedik, ám most nem érzem, hogy elélveznék, úgy tűnik, hogy most a végtelenségig tudnám csinálni.
Ha addig nem is, de amíg elélvez, keményen odateszem magam neki, érezni akarom az orgazmusát. Már itt is van.
Amikor az első szorítást megérzem a farkamon, ezzel egyidőben ő is felvisít, hogy aztán a hörögve vonagló teste remegése magával ragadjon engem is, ami után csak a megkönnyebbült lihegés marad.
Éva néni megfordul, majd magához húz, és a farkam nyalogatja. Aztán csak nyújtózkodik egyet.
– Hozzál nekem inni! Gyömbért.
Ahogy tőle láttam, kitöltök két pohárral, majd leülök mellé, és az egyiket a kezébe adom.
– Köszönöm Robi.
– Szívesen.
Iszunk a hideg italból, majd Éva néni komoly arccal néz rám.
– Azt hiszem, van valami, amit meg kellene beszélnünk.
Ettől megint rám tör a frász, mi van, ha mégis fel fog nyomni? Akkor kereshetek másik iskolát, anyuék haragjáról nem is beszélve. A tenyerem izzadni kezd, a torkom kiszárad, és amikor megszólal, összerezzenek.
– Nekem ez kurva jólesett. Hát neked?
– Nekem is jó volt.
– Csak jó? Azt hittem ennél kicsit több.
– Persze. Jó tetszik lenni, ez…
– Mi tetszik?
– Hát…
– Inkább csak Éva, ha kérhetem.
– Igen, szóval nagyon klassz volt.
– Örülök, hogy így gondolod. Mit szólnál hozzá, ha időnként megismételnénk?
– Hát lehet? Én örülnék neki.
– Akkor jó. De tudod, senkinek nem beszélhetsz erről, mert mindketten bajba kerülünk.
– Persze.
– Akkor jó. Szóval? Holnapra mi a programod?
– Még semmi.
– Akkor mit szólnál hozzá, ha már holnap megismételnénk?
– Örülnék neki.
– Remek. Akkor holnap délután várlak, de most menned kell, mert dolgom van. Szia.
– Szia Éva.
Mondhatnám, hogy hazamentem, ám valójában a föld felett lebegtem a gyönyörűségtől, mert az Éva néni, vagyis Éva nem nyomott fel, és még egy ilyen élvezetes kalandban is a partnerévé fogadott.
Másnap, amikor meglátogattam, alaposan megismételtük az előző nap eseményeit, ám sokkal bővebben és alaposabban. Ettől kezdve egész nyáron minden napot nála töltöttem, mert „korrepetálásra” volt szükségem.
Az első randink után egy héttel, amikor megint a srácokkal bandáztunk az erdő szélén, megint előkerült a nő téma, amiről többeknek volt élménye, ám most már nekem is.
Amikor mindenki beszámolt arról, hogy melyik lánnyal mit csinált, én csak csendben hallgattam, ám a végén engem is faggatni kezdtek.
– Láttál már pinát?
– Á, dehogy, csak a képeket nézegeti.
– Igen, és arra rejszol.
– Nem látott ő még pinát, csak álmában.
– De igen, láttam – mondom nekik durcásan. – Meg is dugtam.
– Ugyan már, mégis kit dugtál meg?
– Hát az Éva nénit.
– Azt az Éva nénit?
– Igen, őt.
Erre mindenki hangos röhögésben tör ki, mondogatnak még ezt-azt, majd sorban felállnak a farönkről, ahol ülünk, és elindulnak hazafelé, én meg ottmaradok egyedül, miközben Évára gondolok, aki tegnap úgy leszopott, hogy alig bírtam hazavánszorogni.
