A magyar nőknek fontos a jó szex, ahogyan az is, hogy előre bebiztosítsák, nem eshetnek teherbe. A többségük. Mégis sokan vannak, akik az abortuszt választják egy nem jól (vagy éppen túl jól?) sikerült éjszaka után. Ebben viszont messze megelőznek bennünket mások mellett a szerbek, az oroszok, a bolgárok vagy a románok. Európai körkép a szexuális szokásokról.
Nyugat-Európából haladva kelet felé egyértelmű trend rajzolódik ki: nyugaton a nőknek sokkal kevesebb idejük jut a szexre, viszont sokkal emancipáltabbak: ők akarják kiválasztani, milyen módszerrel védekezzenek a nem kívánt terhesség ellen, és jellemzően az egyik legbiztosabbnak számító megoldást, a fogamzásgátló szedését választják. Ez derült ki a Richter Gedeon Nyrt. 14 országra kiterjedő, több mint hétezer nő (15-49 éves) megkérdezésével járó vizsgálatából.
Keleten (főként Oroszországban, Szerbiában, Romániában) sokkal gyakoribbak az olyan együttlétek, amelyeken egyáltalán nem védekeznek a partnerek, ezzel összhangban több az abortusz is. Sőt, az is jellemzőbb, hogy akinek volt már művi terhességmegszakítása, az nem csak egyszer élt ezzel a „lehetőséggel”.
A Richter – mivel számára fontos piac – vizsgáltatta Kazahsztánt és Vietnámot is, ám ezekről az országokról nem hozták nyilvánosságra a kapott adatokat. A Heti Válasz Online kérdésére elmondták: azért, mert annyira más kultúrájú, az európainál sokkal tradicionálisabb országokról van szó, amelyek lényegében összehasonlíthatatlanná teszi az adatokat az európaiakkal.
A magyar nőknek mindenki másnál fontosabb a jó szex (84 százalék tartotta ezt a kijelentést igaznak), ez a 69 százalékos átlagértékhez képest jelentős eltérés – magyarázta Bodnár Kriszta, a Millward Brown piackutató cég üzletfejlesztési igazgatója. Prűdnek sem mondhatók, mindössze 15 százalékuk tartja az egyéjszakás kalandokat kerülendőnek (az átlag 19 százalék), és 20 százalék azt mondja, szerelem nélkül is lehet jó a szex (igaz, ebben alul-teljesítünk, az átlag itt 24 százalék.)
A kutatás rámutatott arra is, hogy a magyar nők aktív szexuális életet élnek. A megkérdezettek 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább heti két alkalommal van együtt a partnerével. A globális kutatásból kiderül, hogy a legaktívabb szexuális életet az oroszok élik, náluk átlagosan 2,63, ezzel szemben a nyugati szomszédunknál, Ausztriában 1,77 együttlét jut egy hétre. A magyar párokra a heti 2,13 együttlét a jellemző.
Női honfitársaink kellőképp tudatosak és jól informáltak is. Amennyiben a cél nem a családalapítás, a nők számára nagyon fontos kérdés a védekezés. Magyarországon számos módszert ismernek a nők: az óvszer (30 százalék) és a folyamatosan szedett fogamzásgátló tabletta (28 százalék) a legnépszerűbbek. Ennek ellenére meglepően magas, 13 százaléknyi azok aránya hazánkban, akik a kockázatosabb megszakítást illetve a naptár módszert részesítik előnyben.
A többség ismeri a sürgősségi fogamzásgátlás lehetőségét, tudja, hogy az nem azonos az abortusszal (ezt a gyógyszert 72 órán belül be kell venni, biológiai és jogi értelemben viszont terhességről csak a petesejt és a hímivarsejt találkozása utáni ötödik naptól beszélünk) – mondta Dr. Demendi Csaba, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa. Arról azonban hiányosak az ismeretek, hogy a már beágyazódott terhességre a szer nincs hatással, azaz nem károsítja a magzatot, hogy a sürgősségi fogamzásgátlót egy menstruációs ciklus alatt csak egyszer szabad alkalmazni, és ha a bevételt követő négy órán belül hányás vagy hasmenés lépett fel, új gyógyszert kell kiváltani – tette hozzá.
Az Magyarországon sem ritka, hogy a védekezésbe hiba csúszik, a kutatásból kiderült, hogy az óvszerrel védekezők egyharmadának volt már „balesete”, és 14 százalékának abortusza is. Utóbbi Oroszországban, Bulgáriában, Romániában vagy Litvániában magasabb, míg cseheknél, osztrákoknál és szlovákoknál jóval alacsonyabb. Igaz, a 14 százaléknyi magyar nő csaknem negyedének már kétszer is volt művi terhességmegszakítása.
