A könyvtáros nő
Ha a könyvtáros nő kapható a szexre egy bizonyos szituációban, nem fordul el utálkozva, hanem ahogy mi férfiak, ők is az élvezetet helyezik előtérbe és beizgulnak azokra a dolgokra, amikre mi. Mondjuk egy könyvre, vagy egy újságra.
– Jó napot kívánok! Megvan önöknek Charles Darwin: A fajok eredetének a múlt századvégi kiadása? Úgy halottam, hogy itt megvan.
– Jó napot uram! Azt hiszem, bent van, amit kér, de a könyvet nem viheti el, csak itt olvashatja. – nézett fel a szemüvege mögül a könyvtárosnő – Persze, ha szeretne fénymásolni, akkor van lehetősége- tette hozzá és a sarokban álldogáló, szürke xerox gépre mutatott.
– A kinézete ellenére kiválóan működik – mosolyodott el, mikor észrevette arcomon a döbbenetet, amit az eléggé lerongyolódott irodagép látványa okozott.
– Remek.
– Pillanat – állt fel az asztala mögül a hölgy – Mindjárt hozom, amit kért.
Kisasszézott, majd elsétált a magas polcok irányába. Semmi extra, átlagos termet, átlagos fenék, egyedül az arca, ami megfogott. Egy arcot nem lehet leírni, legyen annyi elég, hogy tetszett. Úgy 35-40 éves lehetett, haja vállig érő, de copfba fogva viselte.
– Na… itt is van-mondta, és letette az asztalra a kért könyvet – Jó egészséget hozzá – mondta félig ironikusan, félig humorosan egy félmosoly kíséretében, majd visszatért az asztala mögé, leült és ezután már csak a számítógépével törődött.
Hónom alá kaptam a kincset és elindultam az olvasóasztalok irányába. Téli délután volt, odakint mindent beborított a télre emlékeztető szürke, nyálas, hideg köd. A könyvtár szinte teljesen üresen tátongott- igaz, ez egy aprócska hivatal volt- csak az egyik asztalnál borult a könyvei fölé egy hatvanas úr.
A legelső asztalhoz le is telepedtem, majd beletemetkeztem a feladatomba. Nem egy regényt kölcsönöztem ki, hanem kutatómunkát végeztem. Teljesen mindegy miről kerestem információkat, a történet szempontjából lényegtelen. Sokáig lapozgattam, mire végre rátaláltam arra, ami érdekelt. Fénymásoljak, vagy írjam ki kézzel? Nem volt sok az anyag, így inkább nyugton maradtam a helyemen és jegyzetelni kezdtem.
Eltelt egy fél óra, mire kiírtam azokat a dolgokat, amikre vadásztam. Néha lopva a könyvtárosnő felé sandítottam: a helyén ült és még mindig a számítógépével foglalatoskodott. Gondoltam biztos a kartotékot módosítgatja, új könyvek felvétele, régiek selejtezése, stb. Odakint már teljesen besötétedett, a könyvtárban sem égett mindenhol a villany: ez amolyan régimódi helyiség volt, magas, 4 szintes fapolcokkal, régi bútorokkal, nem az a modern neoncsöves világítással felszerelt könyvtár.
Az öregúr nemsokára visszaadta a könyveit és távozott. Lassan nekem is mennem kell, mert közeledett a záróra. Azért írogattam még egy kicsit, találtam még pár dolgot és eszemben sem volt újra visszajönni. Az írogatások közötti szünetekben mélán elbambultam, megpróbáltam kilesni vajon mivel foglalkozhat a könyvtárosnő. Persze, a feladatommal kellett volna foglalkoznom, mert sose leszek kész vele, de nem tudtam folyamatosan koncentrálni, nem kapott el az a HÉV, ami a szenvedélyes kutatókat szokta. Legalábbis most nem. A könyvtárosnő olyan elmerülten bámulta a számítógépét, mintha a Károli-biblia első példányát tartaná a kezében. Az ablakban visszatükröződött a monitorjának képe és eléggé meglepődtem mikor megpillantottam a meztelen férfit.
Nem láttam elég tisztán, de az biztos, hogy egy csupasz fiatalember feszített a képernyőn, ráadásul meredező férfiassággal. Gyorsan a nőre pillantottam, szerencsére észre sem vette hogy kifigyeltem a titkát. Bár miért vette volna észre, semmi olyat nem csináltam se ő se én, amit eddig ne tettünk volna. Az hogy én felfedeztem valamit, az még nem jelenti, hogy le is kell buknunk.
Más szemmel tekintettem a könyvtáros hölgyikére ezután. Elfelejtettem a könyveimet, a jegyzeteimet,- mi tagadás nem esett nehezemre- és hol az üvegen tükröződő képeket néztem, hol a nőcit vizslattam a tekintetemmel. Ajkai kissé szétnyíltak, kicsit feszengett a székén, szóval úgy izgett-mozgott ahogy ilyenkor szoktunk. Teljesen belemerült az erotika világába, szerintem el is felejtette, hogy ott vagyok.
Én viszont nem felejtettem el őt! És nemcsak én hanem a férfiasságom se! A nadrágomban ilyen esetekben általában szűk a hely, feszít és szabadságért kiáltozik az elrejtett vad, de nem segíthettem neki. Ott és akkor nem.
Az izgalmam személye továbbra is csak ült és kattintgatott. A képeken szeretkező- talán jobban illik ide az a szó, hogy dugó- párokat lehetett látni, de akadt közöttük néhány, amin csak egy hím illetve ágaskodó pénisze látszódott és olyan is, amelyeken többen gabalyodtak egymásba a szereplők. Hosszasan követték egymást a fotók, a könyvtár csendjét csak az egérkattintások zaja szakította meg.
Nem bírtam tovább , valamit kell csinálni, mert megőrülök. Hátratoltam a székem; a zaj fájdalmasan hasított bele a csendbe, de a hölgyike fel se rezzent álmából. Egy pillanatra azért rám lesett enyhe haraggal a szemében: hogy mertem megzavarni őt a komoly munkájában, de aztán visszatért a meztelen képekhez. Elsétáltam a sorok között, tudtam mit keresek,de beletelt néhány percbe mire megtaláltam: Az emberi test anatómiája című könyvvel libegtem vissza a helyemre.
Szerencsénkre halkan le tudtam ülni, így nem zavartam meg a kis élvezkedőt a szexképek birodalmában. Gyorsan végiglapoztam a könyvet és rá is akadtam, amit kerestem. Elmosolyodtam magamban, ennek sikerülni kell! A monitoron most valami videofilm pergett, tömény pornó; lényegtelen ki kivel hogyan és hányan. A hölgy feszülten figyelt, nem akart elhalasztani egyetlen pillanatot sem az érdekfeszítő és izgalmas akciófilmből.
– Ezeket szeretném lefénymásoltatni!- mondtam és a férfi nemi szervnél nyitva hagyott könyvet letettem az asztalára.
A petyhüdt és a merev péniszt ábrázoló A4-es színes ábrák eléggé furcsán hatottak Babits, Jókai és a többiek világában. Naná hogy elvörösödött, össze-vissza kattintgatott – mint amikor valaki gyorsan be szeretné zárni a kompromittáló oldalakat a munkahelyén, vagy otthon- majd leverte az asztaláról az egeret és a tollakat tartalmazó írószertartót, amelyek hangos csattanással estek a padlóra. Leguggolt, a zsinór végén cincogó egeret felcsapta az asztalra és összeszedte a szétgurult írószerszámokat. Haja kicsit kibomlott a hatalmas felfordulástól, amit az előző pár másodpercben átélt, de kusza kinézete és zavarodottsága jól állt neki. Akarom mondani szexissé tette. Kicsit kárörvendő voltam, vigyorogva néztem esetlenségét és bénázását. Jól ismertem már ezt, én is voltam már az áldozati oldalon:)
Aztán összeszedte magát
– Most szórakozik velem? – kérdezte gorombán.
Na nézd csak, teljesen máshogy reagált, mint gondoltam!
– Már miért?
– Na ne játssza meg magát!
– Most mi a baja? Csak fénymásolni szeretnék.
– Na igen. És persze fogalma sincs semmiről – feleselt.
– Miről kéne, hogy fogalmam legyen? – tetettem ártatlan képpel.
Talán elhitte, hogy nem tudok semmiről, talán nem akart vitatkozni, ki tudja?
– Semmi, nem érdekes. – legyintett. Felkapta a könyvet az asztalról, majd odalépett a fénymásolóhoz és bekapcsolta. Az öreg xerox felzúgott, a kezelőpulton található sok kis zöld és piros gomb villogni kezdett. Pár másodperc múlva a hölgyike kinyitotta a gépet és ráhelyezte a könyvet.
Most vagy soha!
Mögé léptem és átöleltem.
– Na de mégis mit képzel? – tiltakozott.
– Mi az, hogy mit képzelek? Sok mindent képzeltem már de ilyet még sose! Hogy ilyen csinos is lehet egy könyvtárosnő és a munkahelyén ilyen csúnya képeket nézeget! Nahát! – vigyorogtam.
Szóhoz sem jutott. Fejemmel némán az ablak felé böktem, amin most is ott tükröződött az operációs rendszer beléptető képernyője.
– Bassza meg! – csúszott ki önkénytelenül a száján.
– Megbaszhatom – mondtam – De inkább mást szeretnék…
– Megbaszni? – szakított félbe. – Ahogy érzem már igencsak felkészült.
– Most mi ez a hülye hangnem?! Már több, mint egy órája szexképeket néz a gépén, most meg úgy tesz, mintha csak ezért csinálta volna, mert ez a keserves , mindennapos feladata. Nem ér…
Többet nem tudtam mondani, mert magához húzott és vadul megcsókolt. Válaszul megmarkoltam a fenekét és szorosan magamhoz húztam, feszülő ágyékom nekipréselődött a medencéjének. Ajkaink továbbra sem váltak el egymástól. Ráncigálni kezdte magáról a blúzát, majd pillanatokon belül megszabadult a melltartójától is. Milyen ösztönös volt ez a vetkőzés! Meg akarta mutatni nekem a melleit és nem hiszem, hogy dicsekedni akart velük, csak tudta, hogy férfi vagyok, és a látványra bukok. Mondjuk simán büszke lehet rájuk, az átlagos méretű, de enyhén felfelé álló, kerek mellek remek látványt nyújtottak.
Mikor megszabadult a felesleges ruhadarabtól, az övemre tévedt a keze és sebtében kezdte kibontani a nadrágomat. Pár perc és nedvedző, bevetésre kész szerszámom már a könyvekhez szokott, puha kis kacsójában landolt.
Húzogatni kezdte, hol gyorsabban, hol lassabban, miközben megszabadultam a pulóveremtől és a pólómtól. Egy pillanatnyi szünetet sem hagytunk, igazi vad szex tombolt, ahol a minél előbbi kielégülés a cél, nem holmi csöcsi-fütyi-nyali-fali játék és a többi. Meztelen felsőtesttel álltunk egymással szemben. Lehajoltam és rövid ideig tartó bénázás után megszabadultam a nadrágjaimtól. Vehemensen toltam fel a szoknyáját a csípőjére, abszolút nem volt se kedvem, se ingerenciám ahhoz, hogy a bugyijával bajlódjak.
– Várj – krákogta hirtelen higgadtan, és az anatómia szakkönyvet óvatosan eltette az útból, majd visszavadult és felpattant a fénymásolóra. Kicsit fészkelődött, magához húzott és péniszemet a hüvelyéhez illesztette.
Szinte azonnal behatoltam, ami a már teljesen nedves puncijába egyáltalán nem volt nehéz feladat. Hogy milyen érzés kerített hatalmába? Még semmilyen. Az orgazmusra vágytam, ahogy ő is. Vadul dobálta a fenekét, nehezen találtuk meg a ritmust, de végül csak rátaláltunk az ütemre. Teljesen elmerültem benne, hosszan és gyorsan döfködtem.
Hangosan nyögdécselt, haja teljesen kibomlott és az ütemes dugástól össze-vissza repkedett, szemüvege hangos csattanással landolt a földön. Átkulcsolta a nyakamat, szemeit félig lehunyta, belém csimpaszkodott én pedig, mint egy alfahím teljesítettem a kötelességemet: dugtam és dugtam.
– Még… még, gyerünk – préselte ki a fogai közül a könyörgést.
Megfeszültem, semmi mást nem tudtam csinálni, mint kitartani. Elengedte a nyakam és két kézzel az alattunk billegő xeroxra tenyerelt, ami hirtelen felzúgott alattunk. Pont eltalálta a Mehet gombot és nemsokára már láttam is a feneke és a behatolási terület alatt végig cammogó fehér fénysávot. Leírva nevetséges, de ott nem érdekelt a dolog: vágytam a kielégülésre, orgazmust akartam minél hamarabb.
Mindkettőnkről folyt az izzadság, közeledtem a véghez. Megérezhette, hogy el fogok menni, mert az egyik kezével izgatni kezdte magát, nem akart élvezet nélkül maradni. Tudta, hogy ez ilyen szex, ha nem tesz a saját élvezete érdekében semmit, akkor hoppon maradhat. Nem figyeltem rá, a saját kielégülésem érdekelt, önző voltam. Vadul dörzsölgette a csiklóját, aminek hamar meg is lett az eredménye: az érzékeny gombocska pár másodperces stimulálása után grimaszba torzult arcáról leolvashattam az eredményt. Teste elernyedt, már csak én küzdöttem a magam igazáért és végül az egyik igen vad döfésnél elélveztem. Mélyen belepréseltem magam az ölébe, érezte, hogy kész vagyok, felébredt az álmából, ösztönösen magához húzott.
Az élvezet pillanata és az utána következő másodpercek euforikus hangulatát, azt hiszem nem kell ecsetelnem senkinek. A remegés, a bódultság és a kimerültség keveredett bennem ezután a vehemens könyvtári kaland után.
