A barátom nője, és az óriás dildó
Megbeszéltem a barátommal, hogy valamelyik nap majd felugrok hozzá egy kicsit dumálni, mert már rég találkoztunk. Pontos dátumot ugyan nem egyeztettünk, de reméltem, hogy így is összejön a dolog. Akkor persze még nem volt mobil, vagy legalábbis nem mindenki számára volt elérhető, így csak a vonalas számon tudtunk kommunikálni, de azon is csak akkor, ha épp otthon volt.
Aznap reggel felhívtam, hogy megtudjam, estefelé mikor lesz otthon, de nem volt elérhető, és így nem tudtam megbeszélni vele semmit. Estefelé azért otthon szokott lenni, kivéve, ha a barátnőjével csinálnak valamilyen programot. Délután felhívom még, biztos, ami biztos. Megint nincs otthon, csak Anita, a barátnője.
– Szia.
– Szia Tamás.
– Figyelj csak! Péterrel megbeszéltük, hogy valamelyik nap felugrok hozzá, csak épp nem tudom, hogy mikor. Tudsz nekem segíteni, hogy mikor tudom őt elérni?
– Elvileg ma itthon lesz este, de lehet, hogy nem. Valamit magyarázott nekem, hogy el kell mennie valahova, de nem tudom, hogy ez pontosan mit jelent nála. Ha gondolod gyere fel, legfeljebb majd megvárod.
– Hát jó – sóhajtok a kagylóba – Akkor estefelé talán felugrom. Köszi, Szia.
– Szia.
Miután leteszem a telefont, csak döglök a tévé előtt, és Anitán jár az eszem. Annyira jó csaj, ám emellett még kedves és okos is, fel nem foghatom, hogy miért van együtt egy ilyen emberrel, mint Péter. Persze ő a barátom, de más barátként tekinteni rá, és más együtt élni vele. Én egy percig sem bírnám ki vele. Anita viszont imádja őt. Lelke rajta. Én meg rajongok Anitáért, pont az imént elmondottak miatt. Ha nem lenne Péter a barátja, már elcsábítottam volna.
Épp elbóbiskolok, amikor megcsörren a telefon. Feltápászkodom, és átmegyek a szobámba, hogy felvegyem.
– Halló. – szólok bele, kissé álmos hangon.
– Szia, Péter vagyok. Most mondja Anita, hogy kerestél. Ma este itthon leszek, ha van kedved gyere át.
– Rendben, hat körül megyek. Kösz, hogy szóltál.
– Nincs mit. Szia.
Leteszem a telefont, és az órámra nézek. Még csak 5 óra, de úgy döntök, hogy most megyek, minek várnék hatig. Magamra kapkodom a ruhámat, majd kilépek az ajtón, és elindulok. Még jó, hogy nem lakunk messze egymástól.
Anita nyit ajtót. Csak áll előttem, és szomorúan néz rám. Mivel talpig fel van öltözve, arra gondolok, hogy mégis elmennek itthonról, így a beszélgetés is törölve, de nem.
– Szia. Én is csak most értem haza, de Péter nincs itthon. Gyere be és várd meg ha akarod.
– Jól van.
Bemegyek, majd becsukom az ajtót magam mögött, ledobom a cipőmet, és megyek utána. Anita a szoba közepén áll, egy halom szatyorral körbevéve. Amikor rám néz, elmosolyodik.
– Nyugi, nem költözöm, csak shoppingolni voltam. Tudod, így karácsony előtt…
– Igen, tudom – mondom neki, majd meg sem várom, hogy hellyel kínáljon, leülök oda, ahol mindig is ülni szoktam, amikor náluk vagyok.
Anita pakolászik ki a papírszatyrokból, miközben különböző arckifejezések jönnek-mennek az arcán, mintha minden cikkhez valamilyen érzelmek kapcsolódnának. Csak bámulom tovább, hogy mennyi mindent rejt magában néhány papírzacskó, amikor hirtelen vigyorba csúszik a szája, majd rám néz.
– Jó, hogy itt vagy, legalább segítesz nekem egy kicsit.
– Persze, szívesen. Miről van szó?
– Vettem Péternek egy ajándékot, de… Szóval szerintem te jobban ismered, így téged kérdezlek, hogy szerinted, mit fog szólni hozzá?
– Jól van, persze hogy segítek, miről van szó?
Ebben a pillanatban megszólal a telefon, Anita meg a hang irányába fordul, majd az ágyra dobja, ami a kezében van, és odamegy a telefonhoz. Nem hallom, hogy kivel beszél, ám alig egy perccel később megint az ágynál áll, kezében a kacatokkal, miközben az előbbi vidámságnak nyoma sincs rajta.
– Mi történt? – kérdezem tőle – Csak nem valami rossz hír?
– Ahogy vesszük – mondja nekem, majd folytatja a pakolászást.
– Oké, nem kíváncsiskodom. Péter mikor szokott hazaérni?
– Változó. Épp az előbb beszéltem vele, azt mondta, hogy még tíz perc.
– Az jó. Akkor már nemsokára itt lesz.
– Nem egészen.
– Ezt, hogy érted?
– Azt mondta, hogy ma este el kell mennie, csak azért jön, hogy átöltözzön.
– Akkor én le is lépek, biztos van megbeszélnivalótok, nem akarok zavarni.
– Nem zavarsz. Inkább maradj.
Anita tovább tesz-vesz a cuccaival, ám most szinte mindent egy szekrénybe pakol, nyoma sem marad annak a halom holminak, ami az imént még beterítette a szobát. Amikor elteszi az utolsó darabot is, hallom, hogy nyílik az ajtó, Péter hazaért. Anita kimegy, én meg megyek utána.
– Szia. – mondom Péternek, miközben kezet fogunk.
– Szia, sajnos most nem jön össze, el kell mennem, de karácsony után megint itthon leszek, és akkor nyugodtan tudunk beszélgetni.
– Hát jól van.
Leülök egy székre a sörrel, amit Anita nyom a kezembe. Péter bemegy a szobába, Anita meg utána, ám jól hallom, hogy veszekednek. Nem értem a szavakat, de a hangsúly egyértelmű.
Egy perccel később, hallom a bejárati ajtó csapódását, majd utána a csendet. Anita megáll a konyhaajtóban, majd kivesz egy másik sört, kinyitja, miközben ő is leül mellém.
– Megmutatod azt az ajándékot?
– Nem. Felejtsd el, már tárgytalan.
Anita csak néz maga elé, kortyol egyet az üvegből, majd mondja tovább a gondolatait.
– Különben is, azt inkább magamnak vettem…
– Nahát.
– …csak naivan azt gondoltam, hogy majd örül neki. Az a fasz!
– Mégis milyen ajándékról van szó?
– Érdekel?
– Persze, de csak ha tényleg meg akarod mutatni.
– Jól van. Gyere!
Anita feláll az asztaltól, majd a sörét a kezébe fogja, és elindul a szoba felé. Megáll, majd csak néz rám, mintha gondolkodna valamin.
– Mindjárt jövök.
Kimegy a szobából, majd egy perccel később ismét ott áll, ahol az előbb, azzal a kis különbséggel, hogy átöltözött. Pontosabban levetkőzött, most csak egy póló van rajta, és alatta… azt nem tudom. A szekrényhez lép, amibe az imént bepakolta a vásárolt holmikat, majd amikor visszafordul felém, egy kisebb doboz van a kezében, amivel leül az ágy szélére, és elkezdi kibontani. Miután végez vele, egy baszott nagy műfaszt látok a kezében, majd egy vigyor kíséretében leteszi maga mellé az ágyra.
– Ezt vetted neki ajiba? – kérdezem tőle meglepetten.
– Aha.
– És mégis hova akarod neki bedugni?
– Nem neki akarom bedugni!
– Hát kinek?
– Magamnak.
– Ezt? – kérdezem még nagyobb meglepettséggel, miközben rámutatok a szörnyetegre.
– Igen. Miért?
– Nem gondolod, hogy ez kicsit nagy?
– De igen, pont ezért is választottam ezt.
– Ez most komoly?
– Persze. Most miért vagy így kiakadva rajta? Csak annyit akartam tőled megtudni, hogy szerinted Péter játszana-e velem ezzel a kis játékszerrel?
Meglep a kérdése, és a játékszer is, ezért döbbenetemben csak lezuttyanok mellé az ágyra, és nézem a köztünk heverő óriást.
– Ez legalább harminc centi.
– Harmincöt.
– …és legalább 6 centi átmérőjű.
– Nyolc – mondja Anita.
– És azt állítod, hogy ez… befér neked?
– Remélem! – mondja immár vigyorogva.
– Csak reméled? Volt már… ilyen… szóval…
– Nem, ekkora még nem volt, de már alig várom, hogy kipróbáljam. Anita feláll az ágyról majd a szemben lévő fotelbe ül, majd a lábait szétrakva, felteszi őket a fotel oldalára. Én meg csak lesek ki az arcom mögül, hisz ez a fordulat teljesen váratlanul ért engem.
Anita a fotelben helyezkedik, az óriást a lába közé illeszti, és… Azt mondanám, hogy megpróbálja felnyomni magába, ám a helyes metódus az, hogy a punciját nyomkodja csak vele, mert láthatóan esze ágában sincs beljebb csúszni benne.
– Ott a polcon van a síkosítóm, léci add ide nekem!
A kezével is mutatja, hogy hol keressem, ám a segítsége kell ahhoz, hogy a szemem előtt lévő eszközt megtaláljam. Én azt gondoltam, hogy a síkosító, valamilyen tubusban van, ám amire ő mutat, az egy bazi nagy, legalább félliteres, pumpás adagoló, amiben mások a folyékony szappant tartják. Odaadom neki, mire ő a tenyerébe nyom belőle egy jókora adagot, majd az így síkossá tett kezét a puncijához dörzsöli, és azt is alaposan megkeni vele. Ezután megint a markába nyom egy adagot, amivel a legújabb barátját veszi kezelésbe. Addig csak szűk volt a nadrágom, ám most már kifejezetten kellemetlen érzés, ahogy a farkam követeli a szabadlábra helyezést.
Anita az egyik kezében tartva a gigantikus faszt, a másik kezével megint a punciját veszi kezelésbe. Nem csak a felszínét keni be, hanem bele is nyúl, amihez több ujját is használja. Amikor már azt gondolnám, hogy ennél jobban nem lehet megalapozni egy ilyen aktust, a szemem láttára az egész kézfejét magába nyomja, ami ki-be jár benne.
Tátott szájjal nézem a műveletet, ám ennél a jelenetnél ismét az ágyra huppanok, és tovább nézem, hajt a kíváncsiság, hogy vajon tényleg befér-e neki ez a monstrum.
Anita befejezi a punci öklözését, majd a dildót két kézre fogva, ismét odailleszti a puncijához, miközben igyekszik azt beljebb tolni. Kétségeim vannak, de ő nem adja fel.
Aztán mégis változást látok. Az erőfeszítése nem hiábavaló, hiszen ha jól látom, az eszköz feje mégis becsusszan, amit ő egy érzéki sóhaj kíséretében még erősebben tol magába. Nem halad úgy, ahogy kellene, mert erőlködik, és szemmel láthatóan erőfeszítést igényel tőle a művelet.
– Gyere és segíts! – mondja nekem.
– Mi? Hogy? Én? Hogyan segítsek?
– Csak !
– Ne már, erre nem kérhetsz.
– Akkor menj a fenébe, és hagyd, hogy kipróbáljam végre.
Erre mit válaszoljak? Felállok, és elindulok a kijárat felé, amikor Anita utánam szól.
– Ne haragudj, nem úgy gondoltam! Nem segítenél mégis?
Megállok az ajtóban, és tétován nézem, ahogy magába akarja tömni azt a gigantikus faszt. Segítsek? Vagy inkább lépjek le? A faszom már keményen lüktet a nadrágomban, ha itt maradok, és segítek, akkor ki tudja mi lesz majd a vége. Még egy pillanatig ácsorgok, aztán döntök. Segítek neki, ha már egyedül maradt karira, hisz engem sem vár haza senki. Legyen, aminek lennie kell. Vállalom a következményeket.
Visszalépek, és megállok előtte. Igazán izgalmas a látvány, hiszen a lábai az ég felé állnak, miközben a puncija fényes csillogással várja, hogy végre becsusszanjon neki az a hatalmas jószág. Letérdelek előtte, majd fogást keresek a játékszeren. Megmarkolom, és lazán megnyomom, de nem történik semmi. Talán mégsem fog ez összejönni.
– Erősebben!
– Nem lesz abból baj?
– Milyen baj lehetne?
– Nem tudom, még soha nem toltam pinába ekkora lófaszt.
– Hehe, csak nyomd, ha nem jó valami, majd jelzem.
Mi mást tehetnék, megnyomom erősebben, mire érzem, hogy az iménti ellenállás mintha engedne. Anita ütemesen mozog, miközben a kezeivel igyekszik beljebb erőszakolni azt, ami láthatóan nem fér bele. Amikor ő maga felé nyomja a dildót, akkor én is nyomok rajta egy erősebbet, ám a fején kívül nem megy beljebb.
Anita megáll, majd a játékszert maga mellé teszi, és újra a síkosító után nyúl, amivel megint alaposan bekeni a kezét, majd újra magába nyomja. Egy ideig tömködi magát, majd amikor abbahagyja, csak liheg, és néz engem.
– Mutasd a kezed!
– Mi van vele? – kérdezem őt, a kezeimet bámulva.
– Add ide!
Mielőtt bármit csinálhattam volna, a felé nyújtott kezemre egy nagy kupac síkosítót nyom.
– Kend be alaposan!
– Csak nem azt akarod, hogy én…
– De igen! A te kezed nagyobb, jobban kitágít.
– Na ezt nem – mondom neki, miközben felállok, és a kezeimet bámulva azt keresem, hogy mibe kenjem bele.
– Ne játszd meg magad, hiszen neked is tetszik.
– Miről beszélsz?
– Áll a faszod, ne is tagadd, hogy élvezed, hogy nézhetsz!
– Ez igaz, tényleg tetszel nekem, de ne akarj rávenni arra, hogy nyúljak beléd.
– Szóval mégsem vagy a barátom?
– Ez nem ér! Az érzelmi zsarolás egy aljas dolog, amúgy meg tudod, hogy a barátod vagyok, és pont emiatt nem akarok belenyúlni a pi… puncidba.
– Jól van, akkor csak segíts nekem! Tudod te, hogy mennyire vágytam már erre?
– Tényleg?
– Hát persze, mit gondolsz, miért vettem meg?
– Tényleg izgat téged, hogy egy ekkora… fasz van benned? Már ha egyáltalán befér.
– Ha segítesz, menni fog. Szóval? A barátom vagy, vagy sem?
– Na jó, mit kell tennem?
– Nyomd belém a kezed, azt akarom, hogy kitáguljak még jobban, hogy beférjen ez a nagy dög.
A kezemen vastagon áll a síkosító, amivel megérintem a puncija bejáratát, majd lassan elkezdem benyomni. Meglep, hogy milyen könnyedén megy be. A négy ujjam simán becsúszik, ám a hüvelykujjam már elakad. Akkor Anita megmarkolja a csuklómat, majd egy erőteljes rántással átsegít az akadályon. Benne van a kezem csuklóig, amin én csodálkozom a legjobban, hiszen nagy kezem van, és még az ujjazáson kívül, soha nem toltam be ennyire egy punciba sem. Anita csak vigyorog rám.
– Szorítsd ökölbe a kezed! – mondja nekem, mire én máris teszem, amit mond.
Érdekes, hogy nem érzem szorosnak. Azt tudtam, hogy a szülőcsatorna extrém tágulásra képes, de ez még az én képzeletemet is túlszárnyalja.
– Most mozgasd! – kapom az újabb utasítást.
Mozgatom benne az öklömet, ami meglepően könnyedén megy. Ha a méretet veszem figyelembe, és az öklöm ilyen könnyedén mozog benne, akkor a játéka is könnyedén be kéne, hogy csusszanjon.
– Így jó? – kérdezem tőle, ám feleslegesen, látom rajta, hogy élvezi a dolgot.
– Igen, kurva jó! – mondja nekem csukott szemmel. – Most próbáljuk meg megint!
Kihúzom a puncijából a kezem, mire ő a dildóját veszi kézbe, majd ismét a lyukhoz illeszti, és megnyomja. Most elsőre becsusszan neki a játék feje, amit ő egy apró sikkantással jelez. Ezután lassan mozgatja, kicsit körkörösen, majd befelé is megnyomja, és lám a cucc szépen csúszik be neki. Anita csak nyög, és liheg, miközben én azt lesem, mikor kell közbeavatkoznom, nehogy baja essen. De erre nincs szükség, teljesen átszellemülten mozgatja magában a szerszámot.
Én csak nézem, miközben fel vagyok izgulva. Nem kicsit, nagyon. Úgy áll a faszom, hogy legszívesebben elővenném és kiverném rá, de nem merem megtenni.
A harmincöt centi kétharmada már benne van, ami teljesen kitölti őt. Megdöbbentő a látvány és ezzel együtt izgató is. Ha nem a barátom nője lenne, akkor most… Eszembe jut egy apróság. Igen, ezek után csak apróságnak tűnik a farkam, ha bedugnám neki, legfeljebb harangozni tudnék benne, ezzel a mérettel szemben én nem vagyok versenyképes.
– Te is megpróbálod?
– Mit? – kérdezem ismét meglepetten.
– Fogd meg és basszál meg vele!
– Hogy én?
– Igen, akarom!
Mivel nem adott választási lehetőséget, megfogom a dildó végét, ami így is akkora, hogy két kézzel kell markolnom, hogy ne csússzon ki a kezemből. Amikor már stabilan fogom, meghúzom magam felé, majd benyomom neki.
– Ez az. Így nagyon jó. Csináld erősebben!
Megismétlem a mozdulatot, és újra belenyomom, de most erősebben, mint az előbb. Anita felnyög, és megremeg. Ez kicsit felbátorít, megpróbálom még intenzívebben mozgatni benne. Erre ő még nagyobbakat nyög, az arca is kipirosodik, miközben egyre gyorsabban veszi a levegőt.
Anita egyre jobban remeg, közel van már ahhoz, hogy elélvezzen. Amikor megint betolom neki a gigantofaszt, akkor egy hosszan elnyújtott nyögést hallat, majd egy elfojtott sikoly után egyszerűen kilövi magából a dildót, amit a kezeivel igyekszik pótolni, miközben szinte sikítva mondja nekem:
– Told vissza!
Kezembe veszem a műfaszt, aminek a mérete és a súlya is jelentős, majd odaillesztem a puncijához, és megnyomom. Meglepően könnyedén becsúszik neki, amitől az orgazmusa új szintre lép, és immár az egész nő vergődik, és remeg, miközben csak a lihegését hallani. Kitartóan nyomkodom bele a dildóját, hogy kellőképpen kielégítő legyen a közreműködésem.
Nagyjából két percig tart ez a folyamat, aminek a végén lecsillapodik, és felül a fotelben.
– Kell nekem egy ennél nagyobb is! – mondja nekem, miközben vigyorog.
– Ezt nem mondod komolyan ugye?
– De igen.
– Nahát. Még ennél is nagyobb?
– Igen, még életemben nem élveztem ekkorát, mint most.
– Nem akarom elvenni az örömödet, de…
– Mi de? – néz rám értetlenül.
– Arra gondoltam, hogy nem lehet az, hogy ez az élvezet miattam volt ilyen nagy?
– Nem – mondja kicsit elgondolkozva. – Vagy mégis?
– Talán igen, talán nem.
– Tegyünk egy próbát.
– Mire gondolsz? Milyen próba?
– Megcsinálom megint, de most nem érhetsz hozzám, legfeljebb nézel.
– Te meg egyedül begyűröd magadnak az óriást?
– Igen – mondja Anita.
Az óriás már a kezében van, miközben a másikkal nyom rá bőségesen a síkosítóból. Két kézzel fogja a szerszámot, majd odailleszti a puncihoz, és egy erőteljes nyomással az máris benne van. Ezután már csak a szokásos dolog történik, ki-be jár benne, pont úgy, ahogy máskor a normál méretű műfasszal is teszik a nők, csakhogy most két kézzel döngeti. Most is hamar elélvez, de láthatóan nem akkora az intenzitása, mint előzőleg, bár így sem semmi. Én csak nézem, miközben a faszom még most is feszíti a nadrágomat, és ha hamarosan nem könnyíthetek rajta, akkor bizony fájdalmas vége lehet a dolognak.
Amikor Anita lecsillapodik, megint mosolyogva néz rám, és így szól:
– Azt hiszem mégiscsak miattad volt a gigaélvezet. Tegyünk még egy próbát.
– Miféle próbára gondolsz most?
– Rád.
– Ezt, hogy érted? – kérdeztem értetlenül.
– Most azt szeretném, ha a faszoddal döngetnél meg.
– Micsoda? Dugjam meg a legjobb barátom csaját?
– Nem.
– Hát akkor?
– Már nem vagyok a csaja. Amikor hazajön, én már nem leszek itt.
– Mégis hová mennél? Két nap alatt, hogy találsz másik lakást?
– Arra gondoltam, hogy te talán segítesz nekem ebben.
– Persze, hogy segítek, de ha rémlik, most éppen karácsony van, és nem hinném, hogy ilyenkor bárki velünk foglalkozna, mert neked most lakás kell. De…
– Mi de?
– Mi lenne, ha addig nálam lennél, amíg találunk neked valamit?
– Na ez már jobban hangzik. De előbb a teszt. Hisz tudod?
– Hát persze. De…
Kérdezném, hogy mi a terve, de nem hagy szóhoz jutni. Letérdel előttem, majd kigombolja a nadrágomat, aztán lecibálja rólam, ezután kényelmesen befészkeli magát a lábaim közé, majd a kezébe fogja a farkam, és maga felé húzza.
Épp, hogy csak megnyalja, amikor az vonaglani kezd a kezében, ami egyértelmű jele annak, hogy mindjárt kitör belőle az áradat.
– Ne már! Alig értem hozzá! – mondja Anita felháborodottan, mire felpattan a szőnyegről, majd a fotelbe térdel, és hívogat.
– Gyere, tedd be nekem!
Felállok, hogy eleget tegyek a kérésének. Odalépek mögé, hogy bedughassam végre a farkam a puncijába, amikor megtörténik a baj. Elélvezek a látványától. Annyira formás a segge ahogy felém tolja, és persze már egy ideje fel vagyok izgulva, ami így összességében elég volt ahhoz, hogy elsüljek. A farkamból feltörő geci beteríti Anita seggét, a hátát, és amikor hátrafordul felém, akkor az arcára is kap belőle.
– Semmi baj, csak csináld!
Miután kicsöpög belőlem minden, ismét megközelítem a punciját, majd betolom a farkam. Azt gondoltam, hogy most puha lesz, de nem. Most is kemény, így kellemesen csalódok magamban, majd hozzálátok, hogy eleget tegyek a kérésének. Az első mozdulatok után bevillan nekem, hogy mennyire szűk a pinája, pedig alig pár perce lett alaposan kitágítva a dildóval, és persze a kezemmel is.
Kitartóan kúrom a punciját, amitől egyre inkább közeledik a csúcshoz. Aztán egyszer csak megérzem a szorítását, ami körbeöleli a farkam, majd a lüktetést, ami viszont rám gyakorol olyan hatást, ami egyenesen a csúcs felé repít ismét. Anita már túl van az orgazmuson, de nem áll le. Továbbra is úgy mozog rajtam, mint az elején, ám most a következő élvezet felé szárnyal. Élvezem, ahogy elélvez a farkamon, nagyon jó érezni, hogy ilyen hatással vagyok rá.
Az én orgazmusom késik, átbillentem azon a holtponton, amikor nem tudom megállítani, így folytatjuk a menetet. Anita a harmadik orgazmusa után lecsusszan rólam, majd hason fekve elterül az ágyon, és csak liheg és nyöszörög.
Egy pillanattal később mégis felül, felém fordul, majd a farkam megint a szájába veszi, és szopja. De még milyen finoman csinálja. Most már érzem, hogy nem fog megállni, és én sem bírom tovább visszatartani, ezért inkább hagyom, és átadom magam az élvezetnek. Nem kell sokat várnia. Megtöltöm a száját, ő pedig csak nyeli, egy cseppet sem hagy kárba veszni.
Ezután ismét elterül az ágyon, és csak piheg. Én eközben felhúzom a nadrágomat, és leülök mellé.
– Sok cuccod van?
– Nem. Mint tudod, mindenem anyuéknál van, itt csak annyi ruhám van, ami szükséges. Na meg néhány személyes holmim.
– Pakolj össze! – mondom neki, mire ő csodálkozva néz rám.
– Miért?
– Eljössz hozzám. Gondolom nem akarod a karácsonyt egyedül tölteni.
– Most?
– Persze. Segítek. Aztán hívunk egy taxit, és mehetünk.
– Jól van, adj pár percet.
Tíz perccel később, néhány szatyorral felszerelkezve beszállunk a taxiba, majd tíz perccel később már az én szobámat ékesíti ez a gyönyörű nő.
Azóta együtt vagyunk, imádjuk egymást. Anita megkapta a még nagyobb barátját is, amivel hamar összebarátkozott, így hármasban sok kellemes órát töltünk együtt. És ami hab a tortán, Péter megmaradt barátomnak.
Csak zárójelben jegyzem meg, Anita nem is tudja, és szeretném, ha ez így is maradna. Szóval Péter elmondta nekem, hogy örül annak, hogy elvittem mert már kezdett elege lenni belőle, és mert már egy másik nőt is kiszemelt magának.
A főnökasszony
Kerti fürdetés Katival
Most már nem mímelem a hátmosást, csak megkúrom, hogy végre elélvezzen nekem. Ahogy a zacsim csattog alatta, ő közben nyöszörög, és erőteljesen rátart minden lökésemre, aminek a végeredménye az, hogy elélvez. Nem állok meg, csak baszom tovább, amíg én is elérek az orgazmusig. Amikor belövöm neki az első adagot, akkor szinte sikít, mintha megint élvezne, de ez csak az öröm jele nála, hogy végre valaki alaposan megbaszta.
