Nudista élményem Noémivel
A múlt héten kellemesen nyárias meleg idő volt, amit ki is használtam, lementem a szigetre egy kicsit napozni. Előszedtem a bringámat, majd elindultam. Igen ám, csakhogy alig tettem meg néhány métert, amikor találkoztam egy ismerősömmel, aki épp a kutyáját sétáltatta, így hát megálltam, és beszédbe elegyedtünk.
Elmondta, hogy mi történt vele a múlt héten, majd én is, és még egy ideig beszélgettünk, amikor így szól hozzám.
– Jól van, most már hagylak, menj csak napozni.
– Te is szoktál napozni?
– Persze, én is kijárok a Duna partra a kutyámmal.
– Volna kedved velem tartani?
– Nem is tudom. Hova mész?
– Észak felé, fel a szigeten.
– Az nudis rész nem?
– De igen.
– Akkor inkább kihagyom, én még sosem nudiztam.
– Akkor itt az ideje, hogy megtudd milyen is az.
– Nem, nem. Menj csak egyedül.
– Hát jó. Akkor szia.
– Szia.
Lekerekezek a szigetre, elmegyek ahhoz a részhez, ami a kedvencem, ahol van napos hely, és egy kis homok a vízparton. A víz még hideg, ezért csak a napra összepontosítok.
Ilyenkor tavasszal még nem sokan vannak, így van hely bőven. Letelepedek, majd előveszem a könyvem és olvasni kezdek.
Már vagy egy órája süttetem magam a napon, amikor az orrom előtt meglátok egy pár lábat. Leteszem a könyvet és felnézek. Meglepetésemre Noémi áll előttem, a kiskutya meg az orrom előtt szaglászik.
– Nahát. Mégis meggondoltad magad?
– Igen. Csak kíváncsiságból.
– Na és mire vagy kíváncsi? Rám, vagy arra, hogy milyen meztelenül lenni a szabadban?
– Igazából mindkettőre.
– Akkor telepedj ide mellém.
Kissé oldalra húzódok, hogy helyet adjak neki, ám ő készült. A táskájából előhúz egy vékony, lepedőnek tűnő anyagot, és leteríti mellém. A lábait alaposan letisztogatja, mielőtt rálépne, aztán csak áll ott mellettem, és nézelődik.
– Vársz még valakit? – kérdezem tőle.
– Nem, dehogy csak…
– Vetkőzz le bátran, ilyenkor még nagyon kevesen járnak erre.
Noémi nem válaszol, és nem is vetkőzik, csak leheveredik mellettem.
– Mit olvasol?
– A könyvemet.
– Azt látom, de milyen könyv?
– Az én könyvem. Vagyis én írtam.
– Ne már.
– Miért nem?
– Te írsz? Miket írsz?
– Leginkább csak pornót, de van, hogy más jön ki belőle.
– Te pornót írsz?
– Igen. Csak nincs ezzel valami baj?
– Nem, dehogy csak…
– Csak mi?
– Nem gondoltam volna rólad.
– Hát akkor ez most megváltozik. Te nem szoktál ilyeneket olvasni?
– Még nem olvastam ilyet.
– Volna hozzá kedved?
– Azt hiszem igen.
Előtolom a könyvet, ami nem papír, csak e-könyv, hogy javíthassam az elírásokat, ami még tele van hibával.
– Olvass bele nyugodtan.
Noémi maga elé húzza a könyvet, én meg addig lehajtom a fejem, és tovább napozok. Majdnem el is szundítok, amikor eszembe jut, hogy vajon még olvassa-e, vagy elszállt a bátorsága. Oldalra nézek, és azt látom, hogy valóban olvas. Amikor ezt észreveszi, ő is rám néz, és így szól.
– Ez tök jó.
– Örülök, hogy tetszik. Van még több is, amit olvashatsz.
Megint nem válaszol, csak rám mosolyog, majd olvas tovább, én meg ismét csak élvezem a napsütést, de most már a hátamra fordulok.
Egy idő elteltével, amikor még mindig nagy a csend, megint ránézek, ő pedig felnéz rám az olvasásból.
– Ezek valódi történetek? Vagyis megtörtént?
– Nem. Vagyis inkább úgy mondanám, hogy részben. Van olyan, ami megtörtént, vagy csak megtörténhetett volna, de a legtöbb csak a fantázia szülötte.
– Érdekes.
– Miért?
– Szóval nem masztiztál még nudista strandon?
– Ez így nem igaz, mert előfordult már, de nem mások előtt.
– Hát ez izgalmas.
– Miért izgi neked?
– Mert… én is szoktam masztizni, és sokszor gondoltam már arra, hogy nyilvános helyen teszem, miközben néz valaki.
– Ettől még jobban felizgulsz?
– Igen. Valahogy izgi.
– Ezzel nem vagy egyedül, sokan vannak így vele, és sokan meg is teszik.
– Te már láttál valakit, aki…
– Itt nem, de máshol igen.
– Húúú…
– Az is izgi lenne neked elsőre, ha csak levetkőznél.
– Igen, erre már én is gondoltam, ez volt az egyik oka, hogy utánad jöttem.
– Akkor tedd meg, engem nem zavar, ha pucér vagy.
– Na jó, de csak egy kicsit.
Noémi alaposan körülnéz, majd leveszi a pólóját.
– Na? milyen érzés?
– Jó.
– Vigyázz jön valaki – mondom neki, pedig nem is igaz, csak tesztelni akarom őt. Azt hittem, hogy erre majd gyorsan magára húzza a felsőjét, de nem ez történik. Noémi feláll, és abba az irányba nyújtogatja a nyakát, amerről a jövevényt várja, de nem lát senkit.
– Nincs is ott senki.
– Akkor tévedtem, de majd jönnek, néha járnak erre is emberek. Többnyire kutyát sétáltatnak, vagy bringáznak, néha csak gyalogosan.
Noémi visszaül mellém, majd a farkamat bámulja.
– Téged nem zavar, hogy mások meglátják a farkad?
– Miért zavarna. Ember vagyok, férfi, külső nemi szervekkel. Tiszta biológia, miért kellene ezt szégyellni? Ha bárki megszólna ezért, hogy egy földi humanoid létforma vagyok, akkor nála van a baj.
– És ha én nézem a farkad?
– Akkor az izgató.
– Miért?
– Mert ezt gondolom, hogy tetszik neked, és meg is akarod fogni.
– De én nem akarom megfogni.
– Mint mondtam, csak azt gondolom.
– És én tetszem neked?
– Igen.
– Miért?
– Mert kedves vagy, aranyos.
– Csak ezért?
– Persze. Jó fej vagy, kedvellek.
– Akkor jó, ám én arra gondoltam, hogy például a mellem tetszik-e neked?
– Persze hogy tetszik. Szép, formás, kerek, a legszívesebben megfognám.
– Miért?
– Hogy érezzem is, mert úgy lenne teljes az élmény.
– Tényleg megfognád?
– Hát persze. De csak akkor, ha erre egyértelműen utalsz, hogy szeretnéd.
– Amúgy nem?
– Nem hát, miért tennék olyat, amit nem akarsz?
Erre Noémi megint nem válaszol, néhány pillanatig csak néz rám, majd megfogja a kezem, és a mellére teszi. Kellemes érzés, és persze izgató is.
– Milyen? – kérdezi tőlem.
– Finom.
A kezem lassan végigsimít a mellén, majd átsiklik a másikra is, aztán felváltva simogatom őket.
– A kérdés az, hogy neked jó-e?
– Igen, nagyon finom, ahogy csinálod.
– Mi lenne, ha így látna meg valaki, miközben simogatlak?
– Az nagyon izgi lenne.
Noémi becsukott szemmel élvezi az érintésemet, ami engem sem hagy hidegen, mert amíg őt simogatom, a farkam feláll, és keményen meredezik. Amikor kinyitja a szemét, és rám néz, akkor kikerekedik a szeme.
– Ez most miért?
– Na mégis mit gondolsz? Simogatom a melled, amit élvezel, és ami rám is hat. Nekem is izgalmas, ha neked jó.
– Megfoghatom?
– Persze, ha akarod.
Noémi félénken nyújtja felém a kezét, majd, amikor megérinti a farkam, az olyan érzés, mintha egy lepke szállt volna rá. Végighúzza rajta az ujjait, ami kellemes, ám a legizgalmasabb az, ahogy néz rá. A szemei tágra nyitva, a nyelve meg a szája szélét nyalogatja, mintha valami finom csemege lenne, amit meg szeretne kóstolni.
Noémi most megint körülnéz, én meg közben felülök, és így vele szemben vagyok. Miután senki nem jár a közelben, Noémi ismét felém fordítja a figyelmét, de most már nem csak az ujjhegyével érint meg, hanem marokra fogja, és lassú mozdulatokkal jár a keze rajta.
Talán egy percig simogat, aztán elengedi a farkam, feláll, és leveszi magáról a bugyit is, majd úgy ül vissza elém, ezáltal a puncija úgy nyílik meg, mint egy virág. Ismét körbeforgatja a fejét, de mivel nem lát senkit, a szabad kezével a lába közé nyúl, és az ujjaival a csiklóját kezdi simogatni.
Én csak nézem őt, ahogy játszik magával, és ahogy a farkamat simogatja. Csodás érzés ez így, szeretem amikor egy nő nem a szexet látja, hanem annak a lehetőségét, miközben élvezi is a dolgot.
– Neked ez élvezetes, ahogy nézem, hogy simogatod a puncidat?
– Igen, nagyon.
– Tényleg élvezed így?
– Hát persze.
– El is tudsz így élvezni?
– Naná, hogy el.
– Akkor mutasd, én szeretem nézni.
Noémi erre megremeg, majd mélyen magába nyomja az ujjait, aztán ismét a csiklóját simogatja, a vastagon nedves ujjaival. Én már ott tartok, hogy mindjárt a markába élvezek, amikor megelőz.
Behunyt szemmel simogatja magát, miközben előre hátra hajlong, és egyre gyorsabban liheg. Aztán megmerevedik, csak a keze jár őrült tempóban, aminek következtében valóban elélvez.
Amikor kész van, a puncis ujjait a szájába veszi, lenyalogatja őket, majd a mozdulatot megismétli, szinte kikanalazza a nedvességet magából, hogy aztán lenyalhassa. Én meg csak nézem őt, miközben a belsőm remeg, és a szívem a bordáimon kalapál.
Amikor rám néz, félúton megáll a keze, majd azt felém fordítja.
– Megkóstolod?
Mivel hang nem jön ki a torkomon, csak bólogatok, hogy elfogadom. Noémi felém nyújtja az ujjait, majd a kitátott számba nyúl vele, amit mohón lenyalogatok róla.
– Szereted? – kérdezi tőlem csillogó szemekkel.
– Imádom.
Noémi feláll, majd megint körülnéz, de mivel most sem lát senkit, elém áll, majd még közelebb, egészen közel, hogy így a puncija az arcom előtt legyen. Tudom mit akar, amit én is. Kissé előredőlök, majd a combjai közé nyomom az arcomat, és belenyalok a puncijába. Aztán már nincs megállás, egyre mohóbban nyalom őt, és érzem közben, hogy remeg.
Noémi kissé felegyenesedik, majd átlép a lábam fölött, és leereszkedik rám. Egészen addig, amíg az álló farkamnak ütközik a puncija, majd addig helyezkedik, hogy az tövig becsusszan.
Átölel, magához szorít, miközben a csípőjét úgy mozgatja, ahogy az neki a legjobb. Nem mellékesen nekem is élvezetes.
Ebben a pózban addig mozog, amíg újra el nem élvez. Az egész teste beleremeg, ahogy az orgazmus átjárja, amitől a csípőmozgása is felgyorsul, közben a fülembe liheg és nyöszörög az élvezettől. Így ülünk még egy darabig, amikor meglátom, hogy közeledik valaki.
– Ne mozdulj, jön egy pasi.
– Tényleg?
– Igen, de ha így maradsz, akkor csak annyit lát, hogy az ölemben ülsz.
– Jó – mondja elfúló hangon.
Az idegen pasi tényleg jön, mintha csak célirányosan haladna valami felé, talán csak sétál, de egyre közelebb kerül hozzánk. Már egészen közel van, talán csak néhány méter választ el tőle, már a léptei hangját is jól hallani, amikor Noémi megint remegni kezd rajtam.
A léptek hangja elhal, mintha… Amikor odafordulok, azt látom, hogy a pasi csak áll, és minket néz. A némaság és a mozdulatlanság Noéminek is feltűnik, mert ő is arra néz, ahol az idegen áll.
Ebben a pillanatban Noémi egészen apró mozdulatokkal még jobban rám préseli magát, miközben a karjaival erősen magához szorít, aztán felém fordul, és a szemeiben azt látom, hogy élvezi.
A csípőmozgása még erőteljesebbé válik, majd, mint akinek már minden mindegy, vad vágtába kezd, és egy pillanattal később elélvez. Még most is úgy szorít magához, hogy alig kapok levegőt, de már nem az idegent nézi, hanem az arcát a nyakamhoz szorítva remeg tovább.
Az idegen vigyorogva felemeli az egyik kezét, majd egy lájkot mutat felénk, aztán tovább sétál, bár még néhányszor visszanéz ránk.
– Elment. Jól vagy?
– Persze – válaszol még most is elcsukló hangon.
Noémi kissé lazít a szorításon, majd felém fordul, és egészen közelről néz a szemembe. Aztán váratlanul megcsókol. De ez nem csak egy futó csók, hanem olyan mindent felforgató, hosszan tartó.
– Köszönöm.
– Ugyan mit.
– Ezt az élményt. Mindig vágytam erre, vagyis… Köszönöm.
– Nincs mit – mondom neki, mire ő felemelkedik rólam.
Ahogy kicsusszan belőle a farkam, nem kevés nedv folyik még ki belőle, ami a combjain folydogál le, és a kezeivel igyekszik letörölni. Leül mellém, és amikor rám néz, akkor jön rá, hogy én még mindig nem jutottam el a csúcsra, és a farkam úgy áll még mindig, mint az elején.
Noémi egy kicsit helyezkedik, hasra fordul előttem, majd a farkamhoz közeli pozícióban egyszerűen megmarkolja, és a szájába veszi. Egy nyalintás után megint felnéz rám.
– Te csak figyelj, hogy jön-e valaki.
Noémi hozzálát, hogy végre kielégítsen engem is. Már annyira fel vagyok izgulva, hogy ez hamar sikerül is neki. Egy kicsit játszik rajta a nyelvével, nyalogatja, majd a szájába véve megszopkodja, ám nem tart sokáig, mert alig egy perccel később elélvezek.
Vastag sugárban ömlik belőlem a geci, amit ő az utolsó cseppig kiszív, és még utána is sokáig cumizza a lankadó farkam.
– Eljöhetek veled máskor is?
– Hát persze, amikor csak kedved van hozzá.
