Ketten kúrjuk meg apám nőjét
Ketten élünk apámmal. egy budapesti családi házban. Anyám négy éve lelépett egy ismeretlen pasival, azóta apa magányos, nem tud túllépni az eseten. Legalábbis a mai napig ez így volt. Ám ma reggel meglepett engem egy bejelentéssel.
Épp a konyhában készültünk a reggelihez, amikor megáll velem szemben, és csak néz. Nem szól semmit, csak néz rám, de mintha nem is itt járna, hanem valahol a messzeségben.
– Mi van Apa? – kérdezem tőle, de nem válaszol, ezért megismétlem, kicsit másképpen. – Mi történt veled?
Még midig csak néz, és közben a kezében tartott bögrét babrálja, ám látom rajta, hogy valami kikívánkozik belőle. Eltelik még vagy fél perc, amikor megszólal.
– Fiam. Mondani akarok neked valamit.
– Figyelek. – mondom neki, és ismét vele szemben állva várom, hogy belekezdjen a mondandójába.
– Az van… Megismerkedtem egy nővel.
– Ez tök jó Apa, már azt hittem hogy valami tragédia történt, amit el akarsz mondani.
– Nem, erről szó sincs. Csak…
– Mond már, ne kelljen minden szót kihúzni belőled.
– Jól van. Szóval mióta anyád elment, azóta…
– Tudom, nem volt nővel viszonyod. Ezek szerint most van?
– Igen.
– Jól van. Mondj el mindent.
– Egy kolléganőm… akivel… Szóval jobban megismertük egymást, és úgy tűnik, hogy… Valami…
– Jó, jó, mond már mi van vele.
– Szóval, meghívtam hozzánk. szeretném ha te is megismernéd, mert nekem fontos hogy te is jól ki tudj jönni vele.
– De Apa, nekem ehhez nincs semmi közöm. Ha neked bejön, akkor csak rajta, érezzétek jól egymást.
– Szóval nincs ellenvetésed?
– Dehogy van Apa, épp ellenkezőleg, örülök, hogy végre tovább lépsz, és nem emészted magad.
– Köszönöm Fiam. Tudtam, hogy számíthatok rád.
– Mikor találkoztok?
– Ma.
– Jól van, mi lesz a program?
– Eljön hozzánk ma délután.
– Ide? Hozzánk? Akkor én lelépek, nem akarok zavarni.
– Nem. Szeretném ha te is itthon lennél, és megismernétek egymást.
– Hát jó. De zavarni nem akarok, inkább…
– Nem fogsz zavarni.
Miután megreggeliztünk, mentünk a dolgunkra. Kíváncsi vagyok, hogy milyen nő az, akit Apa beújított, ezért igyekeztem időben hazaérni, hogy ha segítségre van szüksége, akkor ott legyek vele. Tudom, hogy milyen béna a nőkkel szemben, és ha tényleg jó fej a nő, akkor nem akarom, hogy elbaltázza a dolgot.
***
Már öt óra is elmúlt, amikor megérkeznek együtt. Első pillantásra, ez a nő túl jó apához, de bízom benne, hogy az én megítélésem nem mérvadó, mert amúgy nagyon jól néz ki a csaj, amolyan hétköznapi bombázó.
– Megjöttünk. – Hallom Apa hangját, és abban a pillanatban be is lépnek a nappaliba.
– Szia. Sziasztok. Köszöntöm őket én is.
– Fiam, engedd meg hogy bemutassam neked a kolléganőmet. Ő Szilvia. Szilvia, ő itt a fiam, Péter.
– Szia. – Mondom Szilviának, miközben megfogom a felém nyújtott kezét.
– Szia Péter, apád már sok szép dolgot mesélt rólad.
– Biztos eltúlozta a dolgot. – Mondom neki, hogy a zavaromat leplezzem.
Az ismerkedés a szokásos módon zajlott, kérdések és válaszok egymást váltakozó sorával, így észre sem vettük, hogy már besötétedett.
– Én elmegyek a szobámba, ti csak maradjatok, amig jól esik, nem fogok zavarni.
– Ugyan, miért zavarnál? – kérdezi Szilvi.
– Dehogy zavarsz. – mondja Apa is. – Egy filmet akartunk megnézni, tarts velünk te is.
– Milyen film?
– Nem tudom, valami új. Na gyere, ülj le velünk ide a kanapéra.
Leültem melléjük, elkezdődött a film, és én bambán bámultam a tévére, mert én már láttam ezt a filmet, de nem akartam elrontani az örömüket. Már vagy fél órája nézzük a képernyőt, amikor ki kell mennem. Visszafelé belépek a konyhába és a hűtőből kiveszek egy üveg hideg sört, majd eszembe jut hogy talán ők is kérnek. Három üveggel térek vissza, ám amikor visszaülnék melléjük, megint zavarba jövök, mert a csaj már nem ül, hanem félig fekszik, a feje az öregem vállán, a lábai meg felhúzva. Szerencsére, amikor a kezébe nyomom az üveget, akkor helyet enged nekem is, így vissza tudok ülni, és folytatódhat a mozizás.
Amig a filmet nézem, a gondolataim is elkalandoznak. A fantáziámban az egyik barátnőm van itt, és nem Szilvi, és úgy bújuk hozzám, mint most ő apához. A kellemes gondolat belefészkeli magát a fejembe, és… Mi ez az illat? Ismerős, de mégis idegen, nem tudom behatárolni, és kíváncsian szimatolok. Forgatom a fejem, beleszimatolok a levegőbe, ám semmi nem akad, amihez köthetném ezt az illatot. Amikor ránézek Szilviára, ismét meglepetésben van részem. Ahogy Apa ölében fekszik, a lábai felhúzva, és ezzel a ruhája széle is feljebb van, mint kellene. Ezáltal kivillan a ruha alatt a puncija. Baszki. Tényleg jól látom, vagy csak a fények játéka miatt gondolom?
Én is helyezkedek egy kicsit, hogy jobban lássam, és valóban. A csaj bugyi nélkül van, és a puncija… Ekkor beugrik, hogy mi az amit érzek. Punciszag. A felismerés teljesen lesokkol, mert erre nem számítottam. Nem merek szólni, sem megmozdulni. Ám az a tény, hogy a nő itt hever mellettem, akinek a fedetlen puncija úgy vigyorog rám, mintha bizony én lennék, aki majd megeteti. Francba.
Ekkor eszmélek rá, hogy áll a farkam, mint a cövek. Most mit tegyek? Próbálom megigazítani, úgy terelgetni, hogy ne legyen nagyon szűk a nadrág, de nem megy. Minél jobban nyomkodom, annál keményebbé válik, és már attól tartok, hogy beleélvezek a nadrágomba. Az illat meg csak terjed, és minden agysejtem érzékeli, ami még inkább ront a helyzetemen. Döntök.
Csendben felállok, és kimegyek a mosdóba. A tükörben látom, hogy a nadrágom bizony jócskán kidudorodik. Megint megpróbálom elhelyezni, de nem járok sikerrel, ezért inkább kiszabadítom a nadrágból. A művelet jól sikerül, hiszen úgy ugrik elő, mintha rugó lenne benne. Most mit csináljak vele? Teszem fel magamnak a költői kérdést, amikor a kezem már markolja, és intenzíven masszírozni kezdem. Alig egy perccel később, már a mosdóban folyik a spermám, amitől a farkam kissé megnyugszik, és lassan visszaáll az alapállapotba. Megmosom a kezem és az arcom, és elindulok vissza, a tévé elé.
Megint egy meglepi. A csaj már nem csak félig fekve van elterülve, hanem Apa nadrágjában matat, de legalábbis ott ahol a zipzárt sejti. Megint a dilemma. Hagyjam őket, vagy inkább…
– Merre jártál? – kérdezi Apa.
– Csak a mosdóban. – válaszolok röviden, aztán mégis leülök az előbb helyre.
Amikor megint odanézek a csajra, a ruhája még feljebb van, mint előtte, és ettől még inkább látható a puncija, és még valami. Egy kéz. Apa keze, amint épp benne matat. Mégis le kellett volna lépni, de nem bírom levenni a szemem, a csajról. A legzavaróbb az, hogy apámat még soha nem láttam volna, hogy nővel van, még ha csak így a félhomályban, amint épp egy illatos puncit ujjaz.
A farkam meging ágaskodik, és újra nem fér el a nadrágomban. Nézem a csaj punciját, ahogy apa ujjazza, és arra gondolok, hogy vajon tudják-e hogy én is itt vagyok, és mindent látok. Tuti, hogy tudják, hisz alig pár centire vagyok tőlük. Amint nézem őket, a farkam dögönyözöm, amikor észreveszem, hogy a csaj feje fel-le jár. Baszki. A csaj a szemem láttára leszopja az apámat. Nem tudom miért, de ettől még jobban felizgulok, és egyben a zavarom is egyre erősödik. Kedvem lenne ahhoz, hogy én is beledugjam az ujjam, hogy aztán lenyalhassam róla az illatos nedveket, ám ebben a szituációban ez nem lenne jó. Vagy mégsem?
A szemem rajtuk, a farkam immár a kezemben, és lassan húzgálom, nehogy a mozgást észre vegyék, mert az nagyon gáz lenne. Próbálok úgy helyezkedni, hogy ha mégis rám néz valamelyik, akkor úgy tűnjön, hogy én még most is a tévét nézem. Néha valóban oda is figyelek, mert ez segít elterelni a figyelmem az épp aktuális eseményről. Ez részben sikerül is, de a dolgok másképp alakulnak. Amig a fél szemem a tévé képernyőjén pihentetem, arra leszek figyelmes, hogy… A csaj megmarkolja a farkam, és…
Baszki, ezt nem hiszem el, hogy ilyen megtörténhet. Ám mégis. Amint odapillantok, azt látom, hogy a pirosra lakkozott körmei úgy járnak fel, s alá a farkamon, ahogy a feje jár apám ölében. Vajon ő tudja, hogy a nője, kiveri a farkam, miközben őt leszopja? Most már mindegy, nem is érdekel. A szívem a torkomban dobog az izgatottság miatt, és amiatt is, hogy mi lesz akkor, ha kiderül, hogy én is helyet kapok a játékban. A figyelmem megoszlik, részben a film eseményei miatt, hogy ne kelljen szembesülnöm a tényekkel, részben azért, mert Szilvia megmozdul, majd felül, és megfordul. Atya ég!
Most felém fordulva úgy helyezkedik, ahogy az imént apa ölében feküdt. Odahajol hozzám, majd rábukik a farkamra, és szopni kezdi. Apa! Bocsátsd meg a vétkem, nem én akartam hogy így legyen! Amikor odanézek Apára, azt látom, hogy hátra dőlve és csukott szemmel élvezi a dolgot. De mit is? Ahogy a nyakam nyújtogatom, azt látom, hogy Szilvia a kezével dolgozik rajta, pont úgy, ahogy az előbb nekem is csinálta. Most már mindegy, hagyom magam sodródni az árral, majd a végén ráérek aggódni, addig viszont kiélvezem a helyzetet.
Alig egy perccel később, mocorgásra leszek figyelmes. Apa feláll, és felénk fordul. Na, gondoltam magamban, itt a vége a mókának, lebuktunk. De nem. Apa kioldja a nadrágját, majd letolja, és lerúgja magáról, aztán ismét a kanapé felé fordul, és térdelve közelíti meg Szilviát, és a következő pillanatban már bele is hatol, és vad baszásba kezd. Ahogy a csajt tolja hátulról, abban az ütemben mozog a szája a farkamon, amitől egyre gyorsabb iramban közeledek a csúcs felé. Aztán egy újabb rémkép, amit Apám nőjének a szájába élvezek. Ettől kiver a víz, mert még belegondolni is képtelen vagyok, hogy ez milyen következménnyel járna. Talán még ki is tagadna. A gondolat és a lehetséges következményeinek meg is van a hatása, mert a farkam szinte egyik pillanatról a másikra nullára zsugorodik. A csaj egy darabig próbálkozik még vele, aztán feladja, és felnéz rám.
– Mi történt Péter? Talán nem jól csinálom?
Ettől aztán teljesen kiver a víz, hol az egyikre, hol a másikra nézek, és nem tudom mit válaszoljak, vagy hogy egyáltalán mit kellene tennem.
– Mi történt? Miért hagytátok abba? – kérdezi Apa, ami ismét egy kisebb fajta sokkot okoz nálam, és teljesen ledermedek.
– Én nem tudom mi van. – mondja Szilvi, miközben a kezével próbálkozik tovább hogy életet leheljen a kókadt farkamba.
– Szopjad tovább, és majd jó lesz. – mondja erre válaszként Apa, amitől kissé megjön a bátorságom.
Ha ő így áll hozzá, akkor ezek szerint erre már felkészültek, sőt mi több, tudatosan alakították így a dolgot. Ebből arra következtetek, hogy nem lesz ebből baj, úgy hogy lassan visszatér a lelkesedésem, és hagyom hogy Szilvia tovább kényeztessen.
– Szólj ám Fiam, ha valami nem okés. – mondja apa.
Amikor ránézek, ő rám kacsint, amiből tudom, hogy ez eleve így lett megtervezve. Ettől kezdve nem is fogom magam vissza, sőt kifejezetten irányítóvá válok, és most már nem Szilvi szopja a farkam, hanem én baszom a száját.
– Szeretnél te is megbaszni?
Szilvi kérdőn néz rám, miközben csak a kezével játszik a farkamon.
– Ne is tudom.
– De én igen. Szeretném ha te is megbasznál.
Válasz helyett apára nézek, aki egyből veszi a lapot, és már fel is állt, hogy átvegyem a helyét. Igazából Szilvi az, aki megfordul, én meg feltérdelek, és máris tövig nyomom belé a farkam. Szilvi eközben ismét apa farkát markolja, és a makkját szopja.
Én már nagyon közel vagyok ahhoz. hogy elélvezzek, ezért próbálom lassítani a tempót, ám Szilvi ezt észre veszi. Hátra nyúl az egyik kezével, és a farkamat marokra fogva lecsusszan róla, ám a következő pillanatban a segglyukához irányít, és egy laza mozdulattal, magába tolja a farkam, és mozogni kezd rajtam, amitől szinte azonnal elélvezek. bele a seggébe. Az az igazság, hogy még nem volt ilyen élményem, de már nagyon ki akartam próbálni, és most, hogy egy összejött, már nem bírtam tovább tartani, és telelőttem Szilvi seggét. Mondanom sem kell, hogy nagyon jó élmény volt.
– Fordulj meg Drágám, most én jövök.
Nahát! Apa ezt úgy mondja, mintha csak egy üveg sört adnánk át egymásnak. Igazán meglepetés volt számomra, ez a fajta hozzáállás, és egyben fel is izgat rendesen. Szilvi megfordul, apa belenyomja a farkát, amig ő ismét a farkam szopja, ami megint keménnyé lesz, ennek hatására. Apa is hamar eljut a csúcsra, szinte ordítva élvez el. miközben Szilvi úgy jár köztünk, mint egy dugattyú, és apával együtt ő is elélvez.
Amikor mindhárman elernyedünk, megint elterülünk a kanapén, és mintha csak a film kötné le a figyelmünket, úgy bámuljuk a villogó képernyőt. Amikor magamhoz térek, már sötét van, a tévé kikapcsolva, és én egyedül fekszem a kanapén. feltápászkodok, majd felmegyek a szobámba, és egy pillanat alatt el is alszom.
Szilvia még sokszor meglátogat minket, ám egy idő után elmarad, aztán már soha többé nem látjuk őt.
– Mi van Szilvivel? – kérdezem egy nap apától, aki kezd újra abba az állapotba visszasüllyedni, amiben eddig is volt.
– Kapott egy remek munka ajánlatot.
– És?
– Elfogadta. Sidneyben.
Ettől kezdve meg sem említettük őt.
