• +3
  • -0
  • 3
3 X
Tetszik! Nem tetszik!
100% 0%

Felszedtem egy nőt az út széléről

Éjszaka van, hajnali három óra. Mára végeztem a munkámmal, így elindulok haza. Elköszönök a biztonságiaktól, majd a parkoló felé veszem az irányt. Beülök majd indítok. Ebben az időpontban általában fél óra alatt hazaérek, még akkor is ha nem nyomom a padlóba a gázpedált.

Szóval haladok hazafelé, elhagyom a település határát, amikor egy kissé felgyorsítom az autót, és azonnal a fékre is lépek. Az útpadkán fekszik valaki. Lassan közelítem meg, majd úgy állok le, hogy a lámpák fénye megvilágítsa. Egy nő az. Az első gondolatom, hogy elgázolták, és cserbenhagyták, ám amikor a  közelébe érek, nem látok rajta sérülést. Jól szituált nőnek látszik, leszámítva azt a kis apróságot, hogy a ruhája mocskos, és elől végig hányta. Leguggolok mellé, és megnézem van-e pulzusa. Szerencsére van. Még közelről sem látok rajta sérülést, ellenben mellette meglátom az üres vodkás üveget, ami magyarázatot ad az állapotára, és hogy miért fekszik a padkán.

A táskája mellette hever, amit feltúrok, hogy esetleg egy igazolvány segíthet abban, hogy megtudjam ki is ez a nő. Egy telefonszám, egy cím segíthetne, de semmi ilyen nincs a táskájában. Viszont van benne egy halom pénz, sokezernek tűnik, ami sokkal több, mint amit éjnek idején egy nő biztonságosan magánál tarthat. A pénzen kívül van még a táskában egy hatalmas vibrátor, egy doboz cigi, és egy öngyújtó.

Szóval nem sérült meg, csak be van baszva mint állat. Mit tegyek vele? Itt nem hagyhatom. Ha a rendőrséget hívom, akkor az senkinek nem jó, és még meg is hurcolják szerencsétlent. Ha mentőt hívok, akkor szintén ez a helyzet. A közelben nincs korház sem. Vigyem haza? És otthon mit kezdek vele, ha mégis van valami baja?

Eldöntöttem hogy hazaviszem, ha mégis van valami komplikáció, akkor még mindig tudok segítséget hívni. Csinálok róla néhány képet, a mobilommal, hogy igazolni tudjam, az állapotát. Bepakolom a kocsi hátsó ülésére, majd bedobálom mellé a cuccait is, ami a táska, és egy kis kabát, amit mellette találtam. Az üres üveget otthagyom.

Amikor hazaérek, Beviszem őt a házba, és leteszem a nappaliban a kanapéra. Még most is eszméletlen. Behozom a cuccokat a kocsiból majd bezárom azt, és a lakás ajtaját is, majd a kulcsot a nadrágzsebembe teszem. Biztos ami biztos.

Most van alkalmam szemügyre venni a nőt. A húszas évei közepén járhat. A ruhái alapján, valamit a táskájában lévő pénzből ítélve, nem csóró. Amúgy ha lemosnám, akkor talán még bájosnak is láthatnám, csak hogy pillanatnyilag mindene mocskos. Mindene. Mit tegyek vele?

A vendégszobába fogom tenni, de… Ilyen mocskos dolog ott még sosem volt. Levetkőztessem? Vagy inkább hagyjam így? Bassza meg, mi a jó megoldás?

Felmarkolom a nőt, és viszem a számára kijelölt szobába. Leteszem az ágyra, és csak nézem. Meg sem mozdul, meg sem nyikkan. Ismét megnézem a pulzusát, ami normálisnak tűnik. Ha a mellette talált üveg tartalmát egyedül itta meg, akkor talán reggelig sem fog felébredni. Kockáztatok, és leszedem róla a ruhákat, de előbb csinálok még róla néhány képet. Mintha iszapbirkózó lenne, még a bugyija is sáros, mégpedig belülről.
A ruháit bedobom a mosógépbe, és elindítom, hogy ha reggel felébred, akkor el tudjon menni, mégpedig a saját ruháiban.

A nőt betakarom egy vékony takaróval, ami elég kell hogy legyen, mert elég meleg van idebent. Én bemegyek a konyhába, öntök magamnak egy pohár konyakot, és ledőlök a kanapéra, a táskáját és a kabátját csak a szőnyegre dobom, amikor eszembe jut, hogy meg kéne nézni a zsebeit is. Bingó.

A kabátzsebében van a mobilja, még egy marék papírpénz és az igazolványa is. Ezek szerint huszonhét éves, a neve pedig Kelemen Zsuzsa, és a szomszéd faluban lakik. Nem tűnik ismerősnek, de hát sokan laknak ott is.

Mire megiszom a konyakot, elnyom az álom, és amikor felébredek, már világosodik kint. Ránézek az órámra, hat óra van.

A kanapé mellett, ott áll a nő, mégpedig meztelenül, és láthatóan didereg.
– Jó reggelt. – mondom neki, mire ő csak egy szóval válaszol.
– Fázom.
Felkelek, és oda adom neki a saját köntösömet, ami jó meleg.
– Így jobb?
– Igen, köszönöm. Hogy kerültem ide? És különben is hol vagyok.
– Én hoztalak ide, és itt vagy most nálam.
– De miért?

Ezután elmondom neki néhány szóban, hogy hol, és hogyan találtam rá. Amig hallgatja a beszámolómat, én főzök két kávét, majd amikor a mondandóm végére érek, az egyik bögrét a kezébe adom.

– Most te mesélj nekem, hogy kerültél oda az út szélére!
– Nem tudom.
– Mi a legutolsó, amire emlékszel?
Egy ideig csak néz rám, mintha gondolkodna, aztán megszólal.
– Amikor reggel megyek dolgozni.
– Hol dolgozol?
– Egy intézményben pesten.
– Szóval mész dolgozni. Utána mi történik?
– Amikor beérek, az egyik kolléganőm azzal fogad, hogy a főnök hívat. Bemegyek hozzá, és elkezd beszélni. Mindenféle dolgot megemlít, de nem tudom miért. Aztán amikor kijövök tőle, a kolléganőm megint ott van mellettem, és beszél. Bassza meg, eszembe jutott.
– Mi jutott eszedbe?
– Kirúgtak az állasomból.
– Hát ez szar ügy.
– De még milyen szar. Arra még emlékszem, hogy a kolléganőm, a Mari, azt mondja nekem, hogy majd ő megvigasztal. Elmentünk valami helyre, ahol sötét volt, valamit ittunk, aztán… többre nem emlékszem.
– Nos én azt gondolom, hogy Mari, nem vigasztalni akart, hanem valami mást.
– Pénzem. – kiáltja Zsuzsa, majd felugrik, és körülnéz.
– Nyugi, a pénzed megvan. – mondom neki, mire úgy tűnik hogy megnyugszik.
– Beugrott, hogy a főnök kifizetett amikor eljöttem.
– Ez rendben is van, a táskád tele van pénzzel. Azt ugyan nem tudom hogy mennyi, mert nem számoltam meg, és még azt sem tudom hogy mennyinek kellene lenni.

Zsuzsa megáll velem szemben, és csak néz rám, mielőtt megszólal.
– Nem is tudom mit mondjak.
– Van néhány dolog, amire örülnék ha választ kapnék. Például, hogy hol laksz, kivel élsz, hogy értesíthessem őket, hogy érted jöjjenek.
– Hol van a ruhám?
Ott szárad. – mondom neki, miközben mutatom is a szárítót, hogy meggyőződön arról, hogy ez is rendben van.
– Te mostad ki?
– Nem. A mosógép. Nem tudom hol jártál éjjel, de ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy egy disznóólban.
– Disznóólban?
– Igen, Olyan mocskos voltál, mint egy disznó. Erről nem jut eszedbe valami?
– Nem. Hol van a táskám?
– Valahol itt. – lenyúlok a kanapé mellé, ahova az éjjel dobtam, majd megmarkolom, és felé nyújtom.
Belekotor, és a pénz az, ami elsőre meglepetést okoz neki.
– Ez rengeteg pénz.
– Valóban, biztos jó volt hozzád a főnököd.
– Bármilyen jó is volt, ez akkor is nagyon sok, ennyit nem kaptam volna. Képtelenség, hogy ennyit adott volna.
– Ha nem emlékszel, akkor bármi lehetett.
Újra beletúr a táskájába, amikor elrántja azt a hatalmas vibrátor.
– Látom a vibrátorod még megvan.
– Ez nem vibrátor, hanem dildó.
– Mi a különbség?
– A vibrátor az motoros, és vibrál, mint ahogy a neve is utal rá. A dildó meg csak egy formázott szilikon anyag, ami alapvetően nem vibrál és puha.
– Köszönöm a kimerítő választ. Miért van ez a táskádban?
– Mert… Ezt nem mondom el.
– Rendben. Szóval kit értesítsünk hogy eljöjjön érted?
– Nincs senki, egyedül élek. És talán még a ruhám sem száradt meg.
– Oké, de az még mindig kérdéses, hogy hogy kerültél az út szélére. Nekem úgy tűnt, hogy egyszerűen kidobtak egy kocsiból. Ez nem rémlik neked?
– Nem. – mondja révetegen, miközben a dildó még midig a kezében van, és két kézzel markolja.
– Menj, és fürödj meg, mert még mindig büdös vagy.
– Te aztán tudsz bókolni.
– Ez nem bók volt, hanem ténymegállapítás.
– Jól van, megyek. Köszönök neked mindent.
– Nincs mit. Törölközőt találsz a fürdőben, választhatsz.

Zsuzsa elindul a fürdő felé, majd bemegy és magára zárja az ajtót. Egy pillanat múlva újra kinyílik, és megjelenik az ajtóban Zsuzsa, de már nincs rajta a köntösöm, viszont ide tipeg hozzám, a táskából kiveszi a dildóját, és már fut is vissza.

Amig Zsuzsa a fürdőben mulatozik, én összedobok egy kis reggelit. Csak egy rántotta, de reggelire nem is kell ennél több. Amikor a tányérokat leteszem az asztalra, megjelenik a vendégem is. Most rajta van a köntösöm, bár bekötni elfelejtette. Leül a asztalhoz, és rám néz.
– Miért vagy ilyen jó fej? – kérdezi tőlem, és látom rajta, hogy komolyan gondolja.
– Nem gondolom hogy jó fej lennék, miből gondolod ezt?
– Az éjszaka közepén felszedsz az út széléról, ágyba dugsz, még a ruháimat is kimostad, és most ez a reggeli…
– Az én értékrendem szerint, ez alap. Ha valaki segítségre szorul, akkor segítek. Ennyi.
– Te vetkőztettél le?
– Igen.
– Miért? Mi okod lehetett arra, hogy pucéran láss?
– Az ok nem ez volt. Azért vetkőztettelek le, mert csupa mocsok volt a ruhád, és nézd el nekem, de azt a mocskot nem akartam az ágyamba tenni.
– Értem.
– Nem. Várj egy percet.
Felállok az asztaltól, elmegyek a mobilomért, és visszaülök mellé.
– Csinálta rólad képeket, mert gondoltam hogy nem fogod elhinni amit mondok.
– Fúj de perverz vagy.
– Jó fej, vagy perverz? Nézd meg a képeket, és döntsd el magad.
Zsuzsa kézbe veszi a mobilomat, és csak nézi a képeket. Amig lapozza, az arcán egyre zavarosabb érzelmeket tükröz. Csak lapozgat tovább, amikor felderül, és már vigyorog.
– Hát ezek tényleg jó képek. – mondja nekem, miközben egyre élénkebben jár az ujja a képernyőn.
Amikor oda nézek, akkor jut eszembe, hogy néhány napja csináltam magamról néhány képet, egy nő barátom kérésére. Egyik sem nyakkendős kép. Kiveszem e kezéből a mobilom, és lezárom.
– Szóval már érted, hogy miért vettem le a ruháidat?
– Igen, de lövésem sincs, hogy lettem ilyen.
– A legrosszabb a hányás volt, ami talán annak az üveg vodkának az eredménye, amit melletted találtam.
– Nem is szeretem a vodkát.
– Akkor így még rejtélyesebb.
– Kinek készültek a képek?
– Egy barátnőmnek.
– Ezek szerint nem vagy független.
– De igen, ő csak a barátom, ám szeretek másoknak örömet okozni, még ha csak néhány képről is van szó.
– Tetszett neki?
– Azt hiszem, hogy igen.
– Én biztos vagyok benne hogy tetszett neki.
– Miből gondolod?
– Mert nekem is tetszett. Nagyon izgató.
– Ezt hogy érted?
– Hát mégis hogy? Nedves lett a puncim.
Erre felállok az asztaltól, és elindulok a fürdő felé. Ez már flörtnek számít, legalábbis az én mércém szerint, amivel nem lenne bajom, de ez a nő egy idegen, még ha én is húztam ki a bajból, ez a nyomulás nekem ebben a helyzetben nem reális
– Nem sokára el kell mennem. Most megfürdök, addig nézd meg a ruháidat, hogy megszárad-e. Ha kész vagyunk hazaviszlek.
– De hát már itthon vagy.
– Téged viszlek haza. – mondom neki, miközben belépek a fürdőbe.
Az első, ami szemet szúr, a kád szélére tapasztott nagy fasz. Mi a picsa… Odalépek hozzá, hogy eltegyem onnan. Amikor megfogom, még érezni lehet rajta, hogy sikamlós. Nagy nehezen lecuppantom a kádról, és gyanúsan nézegetem, amitől egy kicsit elszégyellem magam, mert sokkal nagyobb mint az én farkam. Óvatosan megemelem, és megszagolom. Határozottan punciszaga van. De hova tegyem? Talán a mosdóba, és majd beküldöm, hogy rakja el maga után. Megint megcsapja az orrom a punciszag, és valami késztetés által még tovább szagolgatom. Aztán olyat teszek, ami számomra is meglepő, megnyalom. Aszta kurva… Fincsi pina íze van, amitől a farkam is merevedni kezd. Tovább nyalogatom a műfaszt, amikor rájövök, hogy ez így elég perverz, úgyhogy behajítom a mosdóba, és megyek zuhanyozni.

Amikor készen vagyok, magamra veszem a köntösömet, és kilépek a fürdőből. A nő még mindig ott ül, ahol hagytam.
– Hogy állnak a ruháid?
– Még mindig nem száradt meg.
– Nem gond, majd keresek neked valamit, amiben haza tudsz menni.
– Nem szükséges, hazáig így is kibírom.
– Ja igen, a fürdőben felejtetted a barátodat, azt se felejtsd itt.
– Tényleg, köszi hogy szólsz.
Zsuzsa leugrik a székről, és megy a fürdőbe. Amikor beér, akkor visszalép, és magára zárja az ajtót. Az ajtó és a falak sem hangszigeteltek, így jól hallani, hogy nem elpakolja a játékát, hanem ismét használja azt. A nyöszörgés és a sikongatás jól hallatszik. Én meg amilyen vizuális alkat vagyok, el tudom képzelni, és szinte látom magam előtt, amint a műfaszt magába gyömöszöli.

Bassza meg. Áll a faszom, mint a cövek. Elmegyek és felöltözök, az majd eltereli a figyelmem. Felállok az asztaltól, majd megfordulok, amikor Zsuzsa kilép a fürdőből, és megint nincs bekötve a köntöse. Amikor meglát, megáll, és csak néz engem. Pontosabban a köntösöm résén kimeredő farkamat nézi. Ez a pillanat hamar elszáll, és ő megmozdul, és odajön hozzám.
– Látod, mondtam én neked, hogy szép faszod van.
Miközben ez kimondja, letérdel előttem, és megnyalja a makkomat, amitől a farkam megrándul, és az orra előtt ficánkol. Ekkor megmarkolja, és a szájába veszi a makkomat, és lassan szopni kezdi.
– Hé kislány, erről nem volt szó.
– Ha nem jó, akkor mondd azt, hogy nem jó, egyébként meg csak élvezd.
Élvezem én, mert isteni a játéka. Kevés az olyan nő, aki ilyen jól tud szopni. Egy ideig még izgatja a makkomat, aztán feláll, ledobja magáról a köntöst, és felül az asztalra, miközben a lábait az ég felé emeli.
– Most te következel.
Nem kellett kétszer mondani, odaülök elé az asztalhoz, magamhoz húzom a kis seggét, és benyalok neki. Isteni finom, és annyira szaftos, hogy szinte folyik ki belőle, egyenesen az ánuszába. Nem hagyom elveszni ezért kinyalom belőle az utolsó cseppig, miközben a nyelvem felváltva ki-be jár a két lyukban.

Most ismét hallom azt a nyöszörgő sikongatást, amit előzőleg a fürdőből hallottam. Addig nyalom a punciját, amig el nem élvez. Amikor az orgazmus feltör belőle, a halk sikongatás is felerősödik, és az arcomba spriccel, miközben remeg a combja, ami a vállamon nyugszik.

Amikor elmúlik a remegés, felállok, és a farkammal megcélzom a lucskos pináját. Amikor a makkom hozzáér, egy erőteljes lökéssel behatolok. Kezdetben lassan, majd egyre gyorsabb ütemben baszom a pináját, amikor ismét elélvez. Érzem ahogy a belső izmai, szorongatják a farkam, amitől majdnem elélvezek, de megállítom.
– Fordulj meg.
Ő megfordul, és most előttem áll, miközben ráhasal az asztal lapjára. A farkam beledugom a pinájába, alaposan megnedvesítem benne, majd a makkomat a segglyukához teszem, és lassan beletolom. Kezdődik minden elölről. Addig kúrom a fenekét, amig ismét elélvez, ám most a remegése sokkal intenzívebb, és tovább is tart.

Hátra nyúl felém, és eltol magától. Lejön az asztalról, majd elém térdel, és megint a szájába veszi a farkam, ám most nem csak úgy ismerkedőn nyalogatja, hanem rendesen szopja, amiről egy perc alatt elélvezek. Az első lövés még a torkára megy, aztán kicsusszan a szájából, és két kézzel veri a farkam, amitől az összes geci az arcára megy, de jut belőle szinte mindenhova. A végén feláll előttem, és így szól hozzám.
– Csókolj meg.
Az arcán még ott van a gecim, a homlokától az álláig. Az egyik kezemmel letörlöm a száját, majd megcsókolom. Ez a csók sokáig tart, és amikor szétválunk, csak ennyit szól.
– Mostanra már biztosan megszáradtak a ruháim, felöltözök és haza vihetsz.
– Ne menj haza. Maradj itt velem, persze csak akkor ha akarod.

Akarta. A nap folyamán még sokszor élveztük egymás.

  • +3
  • -0
  • 3
3 X
Tetszik! Nem tetszik!
100% 0%
Tags:
Még senki nem szólt hozzá, legyél Te az első.

Szólj hozzá Te is.

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

© 2014 - 2023 Created by Platinum Design

Szex Blog

Nem engedélyezett művelet

Beléphetsz a Facebook fiókoddal

vagy    

Forgot your details?

Create Account