Zsolti és a barátnője az ágyamban

Zsolti és a barátnője az ágyamban

Péntek délután fáradtan érkezek haza a munkából, izzadtan kimerülten, és csak egy zuhanyra vágyok, ami felfrissít. Amikor belépek a lakásba, a cuccaimat az előszobában a kisszekrényre hajigálom, majd kilépek a cipőmből, aztán ledobom magamról a ruhámat, és irány a fürdő.
Mielőtt belépnék a zuhanyzóba, megállok a tükör előtt egy pillanatra, hogy szembesüljek önmagammal. Elégedett vagyok, hiszen még negyven sem vagyok, de harmincnak is mondhatnám magam.

Megnyitom a zuhanyt, majd beállítom, hogy kellőképpen hűs legyen a víz, majd belépek alá. Épp csak vizes vagyok, amikor meghallom, hogy kopognak. A fenét, valaki dörömböl az ajtómon.
Kilépek a zuhany alól, majd egy törölközőt tekerek magamra, aztán az ajtóhoz megyek, de ahelyett, hogy kinyitnám, csak kiszólok.
– Ki az?
– Irén vagyok, engedj be!

Ő a szomszédom, és a barátnőm is egyben, így gondolkodás nélkül kinyitom az ajtót, mire ő berobog mellettem. Ismét bezárom az ajtót, majd utána megyek, egészen a konyháig, ahol Irén kiszolgálja magát. A hűtőből kiveszi a vodkát, majd ahelyett, hogy öntene, egyszerűen beleiszik az üvegbe, aztán csodálkozva néz rám.
– Hát te…?
– Hát én? Én vagyok a szomszédod, rémlik? Most engedtelek be.
– Nem úgy értem. Miért vagy pucér?
– Nem vagyok, az törölköző van rajtam. De te miért is jöttél?
– Már megint Zsolti miatt vagyok kiakadva, szeretném a tanácsodat kérni.
– Jó, de előbb mondd el mi a baj.
– Még hogy mi a baj? Neked elmondhatom, mert tudom, hogy nem mondod el senkinek. Ugye nem mondod el? Szóval képzeld el, amikor ma hazaértem, már megint az volt.
– Mi az, az az?
– Tudod, Zsolti…
– Nem tudom, Mondd el!
– Jó. Szóval Zsolti, amióta kamaszodik, hogy is mondjam… állandóan áll a farka, ami még nem is lenne baj, csakhogy…

Irén megint beleiszik az üvegbe, de mielőtt folytatná, én is kérek belőle.
– Jól van, önts nekem is!
Irén most elővesz a szekrényből két poharat, aztán mindkettőt megtölti, és az egyiket a kezembe nyomja.

– Szóval az van, hogy minden csupa geci nálunk, nem győzöm mosni az ágyneműt, a törölközőket, meg minden mást is, amit… mert állandóan veri a faszát, és mindent összeken vele.
– Huh…! Ez komoly.
– Az hát. Mondd, mit csináljak vele, hogy leszokjon róla?
– Nos… Azt hiszem leszoktatni nem fogod tudni. Van már csaja?
– Nincs, és ez a másig dolog, ami miatt ki vagyok akadva.
– Nocsak, van más is?
– Képzeld el, ma, amikor hazaértem, megint rajtakaptam, most a konyhában verte a farkát, és… nem egyedül csinálta.
– Szóval mégis van csaja?
– Neeem, épp ez a baj, egy fiúval volt, és egymásnak rejszoltak.
– Baszki!
– Ugye? Amikor megérkeztem, mindketten beszaladtak Zsolti szobájába, és… Még hallottam, amikor elélveznek, mert eléggé hangosak voltak. Lehet, hogy meleg a gyerek?
– Miért lenne az? Ha nem egymásnak verték, akkor nem hinném.
– Biztos?
– Amennyire én tudom, biztos.
– Hála Istennek! Na de akkor is, hogy lehet valakinek ennyi… egész nap… mit tegyek vele?
– Hmmm… Szerintem csak egy barátnő kellene neki, attól majd lecsillapodik, vagy nem, de legalább nem a lepedőt bassza össze neked.
– Na de honnan akasszak le neki egy csajt?

A kérdés megválaszolatlan marad, mert megint kopog valaki, én meg kimegyek megnézni, ki lehet az.
Amikor kinyitom az ajtót, Zsolti áll előttem.
– Szia, anyu itt van?
– A konyhában.

Zsolti elsuhan mellettem. Amikor visszaérek a konyhába, és visszaülnék a székre, a törölköző véletlenül lehullik rólam, én meg ott állok anyaszült meztelenül két csodálkozó szempár előtt. Mire ismét magamra tekerem, és leülök, Zsolti nadrágja megint dudorodni kezd, és kajánul vigyorog rám.
– Ne örülj ennyire, épp rólad beszéltünk.
– Rólam? Miért?
– Anyád panaszkodott, hogy otthon mindent összekensz, ő meg nem győz utánad takarítani. Ez így nem mehet tovább, találnod kell valamilyen megoldást, ami…
– Igen, igen! – kontrázik Irén is.

Zsolti arcáról lefagy a vigyor, és csak megszeppenten néz rám, meg az anyjára.
– Ki volt az a fiú?
– A barátom.
– Ő is meleg? – kérdezi tőle Irén, miközben látom rajta, hogy fél a választól, amit kaphat.
– Neeeem. Miért lenne az? És mi az, hogy ő is? Talán azt gondolod, hogy én meleg vagyok?
– Láttam, ahogy együtt… azt csináltátok.
– Ez nem jelent semmit, ettől még nem vagyok buzi.
– Jól van, ez a lényeg, de akkor is… És most megint!

Irén, amint ezt kimondja, az ujjával Zsolti nadrágjára mutat, ami megint olyan, mint egy sátor.
– Most mit csináljak vele, ha mindig feláll? Ha Gabi nem meztelenkedik, akkor most nincs ez sem.
Egy pillanatra csend áll be közénk, mindhárman a másik kettőre nézünk, és csak pislogunk.
– Hát… – mondja Irén.
– Izé… – Nyögi ki Zsolti.
– Oké. Most mi legyen? – teszem fel a kérdést. – Miért jöttél Zsolti?
– Ja igen. Az van, hogy holnap eljönne hozzám a barátnőm, és…
– Na ugye! – kiáltok fel megkönnyebbülten. – Van barátnője.

Irén nem mond semmit, de látszik rajta a megkönnyebbülés, hogy az egy szem gyereke mégsem meleg.
– Jól van, folytasd – mondom vigyorogva.
– Szóval eljönne, hogy egy kicsit kettesben legyünk.
– Szó sem lehet róla – fakad ki Irén.
– De anya! Miért nem?
– Mert én nem fogok kétszer annyit mosni, csak hogy jól érezd magad.
– De anya! Ígérem, hogy nem kell…
– Nem! És ez az utolsó szavam.

Megint néma csend ereszkedik ránk, egyikünk sem szólal meg, talán erre nincs is mit mondani, hiszen, ha Irén nemet mond, akkor az úgy is lesz, hacsak…
Eszembe jut, hogy amikor én ennyi idős voltam, és az épp aktuális fiúmmal kettesben akartam lenni, akkor Piroska volt a megoldás. Piri néni volt az én második nagymamám, akinél sokat lógtam, és akinek egy alkalommal elpanaszoltam, hogy randiznék egy fiúval, de az apám nem engedi. Piroska akkor azt mondta nekem:
„Van itt a kertemben egy nyári-lak, ami nem nagy, nem is úri hely, de ha igazán együtt akarsz lenni a fiúval, akkor csak szólj, és én majd beengedlek.”
Így is történt. Amikor megbeszéltük, hogy mikor találkozunk, csak szólnom kellett neki, és ő adott egy kulcsot, ami azt a bizonyos kis házat nyitotta. Mondanom se kell, hogy ettől kezdve a kulcs mindig nálam volt, és ha úgy alakult, akkor mentünk oda, amikor csak akaratunk.
– Mi lenne, ha…? – teszem fel a kérdést, amit szándékosan nyitva hagyok.

Mindketten rám néznek, és várják a folytatást.
– Mire gondolsz? – kérdezi Irén.
Felnézek Zsoltira, mert kíváncsi vagyok rá, hogy látom-e rajta azt az érdeklődést, amit annak idején én éreztem, amikor megkaptam a kulcsot. Semmi ilyet nem látok, de azért felvetem a dolgot.
– Arra gondoltam, hogy ha te nem akarod, hogy a fiatalok jó helyen legyenek és biztonságban, akkor én felajánlom nekik a hátsó szobámat, amit amúgy sem használok.
– Mi van? – csattan fel Irén. – Te segíteni akarsz nekik?
– Persze. Ha te nem teszed, akkor én segítek.
– Te nem vagy normális! – mondja Irén felháborodottan, majd feláll, kiviharzik a konyhából, és csak a bejárati ajtó csapódását hallani utána.
– Na? – kérdezem Zsoltitól. – Jó lesz így?
– Igen – válaszol vigyorogva, majd odalép hozzám, és magához ölel. – Köszönöm. Igazán jó fej vagy.
– Most eredj anyád után, és engeszteld ki valahogy.
Nem is válaszol, csak utána iramodik, én meg végre beállok a zuhany alá, hogy felfrissüljek.

***

Másnap, szombat lévén várom a srácot, mert igazság szerint kíváncsi vagyok rá, hogy milyen az a lány. Kora délután meg is érkeznek. Egy rövid bemutatkozás után a konyhában beszélgetünk, némi üdítőital társaságában. Én eközben alaposan megbámulom a lányt, aki csodaszép. Jó ízlése van ennek a srácnak, amiről eszembe jut a néhány nappal ezelőtti esemény, ami megerősít abban, hogyha én is tetszem neki, akkor valóban jól gondolom.
– Gyertek velem!

Elindulok a ház hátsó fertálya felé, ahol az a bizonyos szoba van, majd odaérve kitárom az ajtót, hogy beléphessenek.
– Semmi extra, de ami kell, az van. Érezzétek jól magatokat!

Amikor belépnek, én becsukom az ajtót, majd visszatérek a konyhába, öntök magamnak egy adag vodkát, aztán kiülök a teraszra. Amikor elfogy az italom bemegyek egy sörért, amikor szembetalálkozok Zsoltival, aki tök pucéran és persze álló fasszal áll előttem.
– Bocsi, Gabi, nincs véletlenül egy gumid?
– Az nincs. Miért nem készültél fel erre az eshetőségre is? – mondom neki szemrehányóan, amikor eszembe jut valami. – Várj csak, lehet, hogy mégis van.

Otthagyom őt a hűtő előtt, én meg bemegyek a szobámba, mert nemrég voltam egy baráti buliban, ahova úgy készültem, hogyha kell, akkor legyen óvszer. De sajnos nem kellett, így annak még itt kell lennie a szekrényem mélyén a táskában.
Egy kézzel túrok bele, mert a sör még mindig a kezemben van, ám Zsolti most is mögöttem áll, és nézi, hogy sikerrel járok-e.
– Fogd meg a sörömet!

Az üveget a kezébe nyomom, majd folytatom a keresést, ami most sikerrel jár.
– Megvan – mondom neki lelkesen.
A kotont a kezébe nyomom, majd elveszem tőle a sört, amikor belép a szobába Viki is, majd megáll Zsolti mögött. Én a számhoz emelem az üveget, és… az üveg üres.
– Te megittad a sörömet? – kérdezem tőle, de megakad a szavam.

Zsolti még mindig ott áll előttem vigyorogva, Viki meg mögötte, miközben Zsolti faszát marokra fogva lassan húzgálja azt.
Szóhoz sem jutok, csak nézem a kézimunkát, miközben a szívem egyre hevesebben ver. Ez a hosszú fasz megint felizgat, ahogy legutóbb is. Amikor rájuk nézek, csak mosolyognak rám, mintha azt várnák, hogy reagáljak valamilyen módon. Hát én reagálok.
Letérdelek Zsolti elé, majd a felém meredező farkát megnyalom. Az most kifejezetten felizgat, hogy a lány még most is húzgálja, mintha csak arra bíztatna, hogy szopjam. Hát én szopom.

A számba veszem a makkját, hogy a nyelvemmel körbejárhassam. Érzem, ahogy a számban lüktető fasz egyre jobban megkeményedik, én meg egyre mélyebben engedem a számba, hogy tovább szophassam. Már nincs megállás.

Amíg én Zsolti farkát szopom, Viki elengedi azt, majd leül az ágyam szélére, szétrakja a lábait, és a punciját kezdi simogatni. Annyira szép ez a lány, olyan hamvas a bőre, hogy a szemem le sem tudom róla venni. Mintha élvezné, hogy nézem, egyre gyorsabban jár a keze, amint a csiklóját dörzsöli, de időnként az ujjait is mélyen magába nyomja.

Amikor felnézek Zsoltira, azt látom, hogy az ő figyelmét is leköti Viki játéka. Arra gondolok, hogy inkább vele szeretné folytatnia szopatást, ezért elengedem a farkát, majd a seggét megmarkolva taszítok rajta egyet.
– Na menj, és elégítsd ki a lányt! – mondom neki, mire Viki keze megáll, majd felül és így szól hozzám:
– Ne hagyd abba, szeretném még nézni, ahogy kiszopod Zsolti faszát.
– Ne izélj már, hiszen nem miattam jöttetek, inkább egymással kéne foglalkozni, nem gondolod?
– Majd arra is sort kerítünk.
– Na ne már – mondom Vikinek. – Talán te nem szopnád szívesen? Na, gyere ide!
Viki engedelmeskedik, odajön hozzám, és mellém térdel, aztán kézbe veszi a faszt és szopni kezdi. Néhány mozdulat után megáll, majd a faszt felém fordítva mondja.
– Te is szopjad!

Mi mást tehetnék, a számba veszem és szopom tovább, amíg Viki megint el nem húzza előlem, hogy ő folytassa. Mivel úgy látom, hogy egyre jobban kezd belemelegedni, leülök az ágyam szélére, és csak nézem őket. Felizgat még így is Zsolti farka, ezért most én nyúlok a lábam közé, hogy megsimogassam magam.
Most viszont a szopás közben Viki néz engem, ahogy ujjazom magam, aztán elengedi a fiú farkát, hogy aztán térden járva odajöjjön hozzám. Előbb csak nézi a kezem, majd kinyúl felém, és miközben én a csiklómat simogatom, ő az egyik ujját a puncimba nyomja.

Meglepő érzés, de egyben izgató is, hogy egy másik nő érint meg. Az első után egy másodikat is belém nyom, majd sorban a többit is, amitől majdnem elélvezek. Egyre erősebben dörzsölöm a csiklómat, miközben Zsoltit nézem, amint a farkát veri.
– Jó így neked? – kérdezi tőlem Viki.

Mivel képtelen vagyok megszólalni, csak bólogatok, amikor a lány megtaszít és elterülök az ágyon.
Nem látom, mit csinál, de érzem, ahogy a lábaim közé hajol, majd a csiklómhoz érinti a nyelve hegyét, szinte alig érintve nyalogatni kezdi, miközben a keze majd’ szétfeszíti a puncimat.
– Nem fáj neked, ha így csinálom?
– Nem – válaszolok neki. – Mit csinálsz?

Épp felnéznék, hogy lássam mit csinál, amikor Zsolti térdel mellém és a farkát egészen a torkomig a számba nyomja.
– Benned van az egész kezem, az öklömmel döngetlek. Ugye jó így?
Mivel tele szájjal képtelen vagyok megszólalni, és mert mindenem beleremeg, így csak nyögök egy nagyot, majd a következő pillanatban az egész testem megfeszül, és elélvezek. Amíg engem átjár az orgazmus vadító érzése, Viki vadul bassza az édes kis kezével a puncimat, miközben a csiklómat szopja.
Amikor ennek vége, kihúzza belőlem a kezét, majd felemelkedik, és rám ül.
– Menj innen!

Egyszerűen ellöki tőlem Zsoltit, majd még feljebb kúszik rajtam, aztán odahajol hozzám, és megcsókol. Finom, édes a csókja, még annak ellenére is így gondolom, hogy soha nem voltam ilyen közel egy másik nőhöz.

Viki megáll, a tekintetét belefúrja az enyémbe, aztán felemelkedik, még feljebb araszol rajtam, egészen addig, míg ráül a számra, és a forró szaftos punciját az arcomra tapasztja, hogy aztán végighúzza rajtam az államtól a homlokomig.

Amint kinyújtom a nyelvem, és végignyalok a nedves puncin, bevillan, hogy soha nem is gondoltam arra, hogy ilyen közelségbe kerülök egy nővel, de most annyira természetesnek hat, hogy semmi ellenérzésem nincs vele szemben.

Szeretem a punci ízét, hiszen amikor masztizok, legtöbbször én magam nyalogatom le a kezemről a saját nedvemet, de ez most más. Egészen más. Sokkal sűrűbb, édesebb, és olyan illata van, amitől újra begerjedek, így most már én akarom őt a nyelvemmel a csúcsra juttatni.

Amíg ő a számat kúrja, úgy mozog rajta, mintha faszon ülne, én végignyalom a csiklótól a segglyukáig, amit én is élvezek. Eközben Zsolti is aktívan kiveszi a részét a kényeztetésemből, mert a lábaim közé térdel, és belém nyomja a farkát, majd olyan hevesen kúrja meg a puncimat, hogy megint elélvezek.
Zsolti kihúzza a farkát, Viki lemászik rólam, majd mindketten mellém zuhannak az ágyon. Viki nem marad nyugton, mert most Zsolti szájára ül, hogy a szájába élvezzen. Eközben Zsolti rámarkol a farkára, és hozzálát, hogy kiverje, ám én átveszem tőle, és folytatom. Aztán a számba veszem, hogy szopjam, de a puncim még mindig bizsereg, ezért inkább ráülök, hogy meglovagoljam.

Ahogy rajta ülök, érzem a farkát, szinte nyomja a belsőmet, ami most nagyon izgató. Ám a legizgatóbb az, hogy Viki velem szemben ül a száján, és így a mozgásunk tökéletes szinkronban van. Amikor én lendülök fel, ő akkor mozdul előre, így néhány mozdulat után, amikor épp egymás felé lendülünk, Viki megfogja az arcomat, maga felé húz, és megcsókol. Ismét beleremegek az érzésbe.

A csók nem csak egy kósza, véletlen találkozás, hanem hosszan tartó és élvezetes kaland számomra, ami egyenes út az újabb élvezés felé. Nem fogom magam vissza, kiélvezem minden pillanatát. Ahogy a puncim összehúzódik, rászorít Zsolti farkára, majd néhány mozdulat után megérzem magamban a lüktetését, és ezzel együtt egyszerre élvezünk el.

Érzem, amint belém pumpálja a sok gecijét, ahogy az szétárad bennem, miközben Viki csendesen nyöszörögve, de minden ízében remegve szintén a csúcsra ér.
Én egyszerűen eldőlök az ágyon, miközben érzem, ahogy folyik belőlem a sok nedv, de ez most nem érdekel. Viki szintén lemászik Zsolti arcáról, de ahelyett, hogy ő is elterülne az ágyon, a lábaim közé mászik.
– Engedj ide! – taszít meg Viki. – Kinyalom belőled.

És tényleg. A lucskos puncimra veti magát, és olyan élvezettel nyalja, olyan hangosan szürcsöli belőlem Zsolti és az én nedvemet, hogy attól megint elélvezek.
Amikor lecsillapodunk, ő is csak elterül az ágyon, hogy csendben figyeljük egymás légzését.

Kis idő múlva Viki feltápászkodik az ágyamról, és otthagy minket.
– Mit szólsz hozzá? – kérdezi Zsolt.
– Aranyos kislány. Tetszik nekem.
– Nem kislány.
– Miért?
– Már huszonegy éves.
– Nahát, nem gondoltam volna.
– Nem is mondtad, hogy a lányokat is szereted.
– Mert nem tudtam. Eddig sosem volt ilyen élményem.

Ebben a pillanatban visszatér Viki, már teljesen felöltözve.
– Nekem el kell mennem.
– Már megint? – kérdezi tőle Zsolt.
– Igen, de most nem úgy. Igazából.

Viki odatérdel mellém az ágyra, és egy rövid csókot nyom a számra.
– Köszönöm. Ugye máskor is eljöhetünk?
– Persze. Bármikor, ha itthon vagyok.

Viki most Zsolthoz hajol, aki szintén kap egy csókot tőle, majd a lány szó nélkül magunkra hagy.
– Vigyázz erre a lányra, jó társad lehet.
– Úgy gondolod? – kérdezi a fiú, miközben lemászik az ágyról, és kimegy a szobából.

Amikor visszatér, a nadrágja már rajta van, épp a pólójába bújik bele, majd odatérdel mellém.
– Én is köszönöm neked.
Zsolti most hozzám hajol, és megcsókol, amitől megremegek, és libabőrös lesz mindenem. Érdekes érzés, hiszen volt már köztünk minden, de a csók… valahogy mindig kimaradt, talán, hogy ne alakuljon ki érzelmi kötődés? Most viszont jólesik, és élvezettel viszonzom is.
– Megyek. Szia Gabi.
– Szia.

Miután elmegy, még mindig az ágyamon heverek, és a történteken gondolkozom. Nem vagyok leszbi, csak… szeretem a punci ízét.
Észre sem veszem, amikor elalszom, arra riadok fel, hogy már sötét van.