Téged Keresünk! Szex Blog Írói Club

Betty egy létrán állva lesz az enyém

Van egy kedves barátom, akivel sokat beszélgetünk, mert van sok közös témánk, és persze mert okos és kedves. Ő eredetileg Erzsébet, de mindenki csak Bettynek hívja. Egy nyári napon, amikor épp a skype-on beszélgetünk, elmondja nekem, hogy ő valójában egyedül él, és ettől magányosnak érzi magát. Mivel én épp szabadságon vagyok, felajánlom neki, hogy meglátogatom, és csinálunk valami közös programot. Ennek nagyon megörül, szinte repked a boldogságtól. Meg is beszéljük, hogy másnap felülök a vonatra, és elutazok hozzá.

Betty elmondja, hogy jutok el abba a faluba, ahol ő él, mi látszólag elég körülményes, ezért inkább úgy döntök, hogy kocsival megyek. Az út elég hosszú, és valóban körülményesen jutok el a megadott címre, ám még így is időben érkezek.

A csengetésre szinte azonnal megjelenik a ház végében, majd szalad a kapuhoz hogy beengedjen. Kapok tőle két cuppanós puszit, aztán mégis inkább megölel, és vagy egy percig így is maradunk.
– Szia Gábor, jaj de örülök neked.
– Szia Betty. Én is örülök, hogy végre személyesen is találkozhatunk.
– Gyere beljebb, megmutatom az én kis birodalmam.

Ahogy megy előttem, van rá alkalmam, hogy jobban szemügyre vegyem az alakját, hisz eddig csak a monitoromon láttam őt. Formás. Nagyon formás. Kerek, az átlagosnál nagyobb a feneke, de ez nekem bejön. A testalkata meg egyszerűen csodás. Szép nő, meg kell hagyni.

A ház nem nagy, de kellemesen hat egy városi ember idegeire, szinte megnyugtat. A kert meg olyan, ami egy vidéki számára élhető feltételeket biztosít, tele van gyümölcsfákkal, van veteményes kert és sok virág díszíti körben. Bemegyünk a házba, ahol kellemes hűvös van. A belső tér, egy fokkal modernebb, mint amire számítottam, így kellemes környezetben leültet a konyhában a nagy asztalhoz, és megkínál mindenféle finomsággal.

Beszélgetünk. Sokáig és mindenről. Annyira belemegyünk a dologba, hogy a végén már szinte mindent tudok róla. Azt is elmondja nekem, hogy az egyedüllétnek a legrosszabb része, hogy nincs aki megölelné, és aki kedves szavakkal színezne meg a napjait, amitől állandó szomorúság vesz rajta erőt. Mellé húzom a székem, majd átölelem a vállát, miközben kedves szavakat mondok neki, amitől láthatóan jobb kedvre derül.

– Meddig maradsz nálam? – kérdezi egy hirtelen váltással.
– Az az igazság, hogy erre még nem gondoltam.
– Mit szólnál ahhoz, ha itt aludnál nálam? Megcsinálom neked a vendégszobát, ott kényelmesen elleszel bármeddig.
– Nem is tudom, nem szeretnék a terhedre lenni.
– Ugyan már, elég régóta ismerjük egymást, hogy tudd, nem leszel a terhemre.
– Hát jól van, ha ragaszkodsz hozzá, akkor itt maradok veled néhány napot.
– Na ez a beszéd. – mondja nekem, majd feláll, és elindul a kijárat felé. –  Le kell hoznom a padlásról néhány dolgot, mindjárt jövök, addig egyél, igyál, ami jól esik.

Betty eltűnik, én meg szedek magamnak még egy szelet sütit, mert igazán finom. Betty, saját bevallása szerint nagyon szeret sütni, és szerintem még finom is. Amikor már két szelet sütin is túl vagyok, feltűnik, hogy milyen sokáig van távol. Kissé aggóni kezdek, ezért kimegyek, hogy megnézzem mi a helyzet vele. Az ajtóból semmit nem látok, azért a ház mellett, elindulok, hátha meglelem őt. Az utca felőli oldalon nincs semmi, ezért a ház háta mögött is megnézem. Amikor a ház végénél megállok, akkor észreveszek valamit. Egy nagy csomag puffan az udvar füvén.

Közelebb megyek, hogy megnézzem mi lehet az. Egy műanyag zsák, amiben valami fehér van. Amig ott állok, és a csomag tartalmát nézem, mellettem ismét a füvön landol egy hasonló csomag, de ez kisebb. Felnézek, hogy lássam, honnan jönnek a csomagok. A tető alatt, egy ajtót látok ami nyitva van, és amihez egy létra van támasztva. A következő pillanatban meglátom Betty mosolygós arcát, amint kidugja a fejét a nyíláson.
– Ja de jó hogy itt vagy. Ez a fránya létra mindig csak a gondot okozza nekem. Öreg vagyok én már ehhez.
Betty nem is öreg, épp csak középkorú, talán néhány évvel fiatalabb is nálam, és ráadásul jó erőben van.
– Semmi baj Betty, majd én segítek. Fogom a létrát, gyere csak le nyugodtan.
– Nagyon köszönöm.

Betty feje eltűnik az ajtónyílásban, majd a következő pillanatban megjelenik a feneke, majd az egyik lába is, amit rátesz a létra fokára. Ez az a pillanat, amikor kikerekedik a szemem, ugyanis Betty segge tök pucér, nincs rajta bugyi. Ez önmagában még nem is lenne gond, csak hogy amikor meglátom, valami rugó hatására a farkam elkezd merevedni. Szinte reflexből, ám az az igazság, hogy eddig is megnéztem őt, igaz hogy csak lopva, de számomra izgató a nő.

Aztán a másik lába is a létra fokára kerül, amitől a feneke is mozdul, ami által elővillan a csupasz puncija is. Én csak tátott szájjal nézem a jelenséget, miközben az izgalom egyre inkább a hatalmába kerít. Nézem Betty-t, aki egyik fokról a másikra szép lassan lépked lefelé, miközben egyre közelebbről csodálom meg a fenekét, és a csupasz punciját. Már csak néhány lépés és lent van. Azaz mégsem, mert én ott állok a létra előtt, amitől a punci egyre közelebb kerül az arcomhoz. Mozdulnék, de nem bírok, szinte lebénít a látvány. Még egy lépés, és…

A következő lépésnél a segge az arcomhoz ér, mire ő megáll, és mozdulatlanná dermed. Nem szól semmit, csak áll a létrán, miközben a segge, már az arcomon pihen. Kidugom a nyelvem, és belenyalok, minek hatására enyhe remegés fut végig rajta. Ez felbátorít, és újra belenyalok, ám most mélyebben és hosszabban teszem. Betty, mintha élvezné a játékot, kicsit hátrébb nyomja a fenekét, amitől a puncija kerül közelebb számhoz, és amiből láthatóan folyik a nedve. Megcsapja az orrom a fincsi punci illata, amire egyből reagálok, és felé nyújtom a nyelvem, majd végig nyalok rajta.

Betty megint remeg, ám most már sokkal intenzívebben. A nyelvem nem húzom vissza, hanem fel-le lefetyelem a nedves rést, amiből egyre több nedv csordogál a számba. Egyszerűen imádom az ilyet. A két kezemmel elengedem a létrát, és megmarkolom a fenekét, kissé széthúzom, majd a nyalást kiterjesztem annyira, hogy mindkét lyukát nyaljam felváltva. Betty ettől egyre inkább remeg, szinte rázza maga alatt a létrát, majd egy pillanattal később elélvez, amitől a nedve sugárban spriccel a számba, amit szinte habzsolok, de tovább nyalom őt. Amikor a nyelvem rátalál a csiklójára, azt még intenzívebben nyalom, majd a számba veszem és úgy szopom, szívom.

A farkam már áll mint a cövek, ám a nadrágom szorításában kénytelen meghúzni magát, nincs szabadulás. Betty már nem vár, hanem követel. A punciját szinte a számra tapasztja, fel-le mozog rajtam, én meg egyre hevesebben nyalom. A következő orgazmusa nem várat magára sokáig, szinte csak másodpercekkel marad le az első mögött, ami ismét egy áradatot lövell az arcomba. Ettől szinte megvadulok, és még jobban nyalom őt. Röpke néhány perc alatt vagy ötször élvez el Betty, amitől az egész teste remeg, ahogy én is.

Elengedem a seggét, majd a nadrágom övét kioldva, latolom a nadrágomat, Majd Betty fenekét fogva, elkezdem őt lejjebb léptetni a létra fokain, egészen addig, amig a puncija a farkamhoz nem ér. Amikor ezt megérzi, szinte rácuppan, majd mozogni kezd rajtam, amitől a farkam egyre mélyebben csusszan bele a forró, nedves nyílásba.

Betty kapaszkodik a létrába, így már nem kell őt tartani, csak a seggét markolom, miközben a pináját döngetem hátulról. Én már eléggé fel vagyok izgulva, így hamar orgazmus közeli állapotba kerülök, amikor megérzem, hogy Betty is ott van. Most már nincs megállás, keményen baszom őt, amiközben érzem, ahogy a pinája elkezdi a farkam pumpálni, ahogy elélvez, miközben a nedvei a zacsimon csordogálnak.

Ekkor én is elélvezek, egyenesen bele. Ahogy pumpálom bele a sok gecit, ő megint elélvez, így a két nedv összekeveredve folyik végig rajtam. Amikor vége, elengedem a fenekét, lesegítem az utolsó létrafokról. Egymással szemben állunk, és csak nézzük egymást. Ő sem szól semmit, de lábujjhegyre áll, átkarolja a nyakam és megcsókol. Hosszan és szenvedélyesen. Amikor elenged, a kétkezébe fogja a két csomagot, majd elindul vele, én meg követem őt.

Ismét a konyhában vagyunk, de Betty tovább megy, benyit egy szobába, onnan hallom a szöszölését. Nem sokkal később kijön a szobából, becsukja maga mögött az ajtót, és megáll velem szemben.
– Kávét? – kérdezi tőlem.
– Kérek. – válaszolom neki.

Betty hozzálát a kávéfőzésnek, miközben és azon agyalok, hogy vajon ez az iménti aktus mennyire volt jó ötlet, vagy sem. Bettyn látom, hogy valami megváltozott benne, és csak remélni tudom, hogy nem vette zokon a dolgot. Bevallom, nekem elképesztően jól esett, ahogy a létrán jött lefelé, és ahogy kivillantotta a… Basszus! Lehet hogy nem is véletlen volt? Lehet hogy eleve ebbe az irányba akarta terelni a dolgot?

– Cukrot? Tejet?
– Mindkettőből csak nagyon keveset kérek.
Betty elkészíti a kávékat, az egyiket elém teszi, a másikat maga elé veszi és leül az asztalhoz. Egy ideig kevergeti a bögre tartalmát, majd rám néz, és így szól:
– Meggondoltam magam.

Na tessék. Ettől tartottam. Nem volt még erre felkészülve egyikünk sem, csak az alkalmat használtuk ki, és azt nagyon élveztük. Már épp nyitnám a számat, hogy kimentsem magam valamivel, amikor ismét megszólal.
– Nem akarom, hogy a vendégszobában aludj. Ha nincs ellene kifogásod, akkor azt szeretném, ha velem aludnál, a saját ágyamban.

Huh. micsoda megkönnyebbülés. Szóval mégsem orrolt meg rám az eset miatt, sőt, úgy tűnik, hogy neki is élvezetes volt.
– Nagyon megtisztelsz, és én köszönettel elfogadom.
– Még jó, hogy elfogadod, te disznó. Mondja nekem vigyorogva, majd feláll a székről, elém áll, majd úgy ölel át, hogy a melleit az arcomba nyomja. Aztán lehajol hozzám, és megint megcsókol.
– Eléggé későre jár, nem gondolod? – kérdezi tőlem.
Kinézek az ablakon, bele a délutáni napsütésbe, és imigyen válaszolok neki.
– Bizony már elég későre jár. Ideje lenne ágyba bújni.

Így is tettünk. A következő három napban szinte ki se keltünk az ágyból, csak ha arra volt megfelelő indok.


  • +0
  • -0
  • 0
0 X
Tetszik
0%0%

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük