Alaposan felizgatjuk egymást- Szex Blog

Alaposan felizgatjuk egymást

Ez az eset még fiatal koromban történt velem, amikor vidéken éltünk, egy nagy házban, egy kellemesen csendes kis faluban. Mint ilyen, nem igazán volt társasági élet, nem volt olyan hely, ahova egy fiatal fiú elmehetett volna szórakozni. Akkor még csak tizenhét éves voltam, és szinte az egész napomat otthon töltöttem, bár néha elmentünk néhány haverommal a környéken csavarogni. Ezzel csak az volt a baj, hogy a haverok másik településen éltek, és így ritkán tudtuk összehangolni az ilyen bulikat.

Van egy másik oka is, hogy ezen a nyáron nem nagyon jártam el velük. Ez az ok, egy lány volt, aki anyuval dolgozott együtt a közeli kisvárosban, valamilyen irodában, aztán egy napon, amikor hazajött, ő is vele érkezett. Miután bemutatott minket egymásnak, csak simán közölte, hogy mától velünk fog lakni, mert az apukája kihajította, valami nő miatt.

Beköltözött abba a szobába, ami eddig üresen állt, és én segítettem neki berendezkedni. Ezután meg is feledkeztem róla, mert nem volt nagy szám, majdnem csúnya is, ráadásul vagy öt évvel idősebb nálam. A lány, akit Katinak hívnak, nem sok vizet zavart, reggel elment anyuval, este meg együtt jöttek haza, én meg éltem a szokásos életemet, vagyis készültem a következő évre a suliba.
Ezen a napon is sokat tanultam, bár néha az ágyam alól előszedtem a pornóújságjaimat, és a pucér csajokat nézegettem, majd ahogy az már ilyenkor lenni szokott, felállt a cerkám, így a lapozgatás közben azt masszírozgattam.

Akkoriban szerettem rejszolni, ahogy most is, bár sokan azt mondják, hogy ez nem egészséges, viszont nem látom be, hogy miért ne lenne az, hiszen jól érzem magam közben, és még utána is.
Szóval ülök az ágyamon, kezemben a magazin, miközben szép lassan húzgálom a farkamon a bőrt. Nem azért, hogy kiverjem, nem akarok elélvezni, csak élvezem, hogy felizgatom magam annyira, amikor már csak egy mozdulat hiányzik ahhoz, hogy kitörjön belőlem a gyönyör. Ám akkor megállok, és várok, majd újra kezdem, a majdnem csúcsig. Persze ilyenkor mindig eljutok egy olyan pontra, amikor már nincs visszaút, amikor már az érintés sem kell, mert az élvezet ott van bennem és ha akarom, ha nem, az ki fog törni, minden csak idő kérdése. Persze olyan is van, amikor csak simán keverem mert jólesik, és megkönnyebbülök tőle.

Most is itt fekszem az ágyamon, kezemben a farkam, amit alig érintve izgatok, miközben a magazint lapozgatom, és nézem a jobbnál jobb nőket.
Ez az a pillanat, amikor Kati benyit hozzám. Észre sem veszem, mert szinte hang nélkül teszi, majd, amikor megáll az ajtóban, egy apró sikkantást hallat, amire odanézek, épp akkor, mikor a szája elé kapja a kezét, majd egy hirtelen mozdulattal becsukja az ajtót.
Ha már elment, folytatom a lapozgatást. Amikor az újság végére érek, előveszek egy másikat, és azt lapozom tovább. Már a negyediket lapozom, amikor ennek is a végére érek, és leteszem az ágyra magam mellé. Ebben a pillanatban egy halk kopogást hallok az ajtómon.

– Gyere be! – szólok ki, hisz sejtem, hogy megint Kati az.
Közben a nadrágomat felhúzom, és felállok, hogy ne hozzam őt kellemetlen helyzetbe. Kinyílik az ajtó, de csak résnyire, ahol felbukkan a lány arca, amint a szemeivel körbenéz a szobában.
– Nem zavarok?
– Nem, gyere csak.
– Bocsi, hogy az előbb csak úgy rád nyitottam, csak kérdezni akartam valamit.
– Semmi baj, kérdezz csak!
A lány belép, de nem jön beljebb, inkább az ajtó előtt toporog.
– Azt akartam megkérdezni, hogy van-e a közelben valamilyen szórakozóhely, például mozi, cukrászda, vagy bármi más.
– Nincs – adom meg neki a rövid és tömör választ.
– Kár. Te hova szoktál járni?
– Az az igazság, hogy sehova. Néha a haverokkal elmegyünk valahova, de ez csak ritkán fordul elő. Inkább csak egymagam vagyok, tudod, készülök a sulira.
– És amúgy mivel töltöd az idődet? Mármint, amikor egyedül vagy.
– Hát… az egyik ilyen szórakoztató időtöltésemet már láttad, más nem igazán van errefelé.
– Igen. Tényleg bocsi, hogy rád nyitottam, nem tudtam, hogy…
– Semmi baj, biztosan te is szoktál ilyet csinálni nem?
– De persze.

Amíg ez a párbeszéd folyik, összedobom az ágyam, próbálok egy kis rendet csinálni, hiszen nem illik egy nőt így fogadni. Épp az újságokat markolom fel, amit egy mozdulattal bedobok a szekrény aljába, amikor Kati megszólal a hátam mögött.
– Milyen újságod van?
– Ezekre gondolsz? Ebben csak csajok vannak, ezeket szoktam nézegetni.
– Szép nők?
– Igen. Csodaszépek.
– Megnézhetem én is?
– Persze. Neked is bejönnek a lányok?
– Igen, szeretem a szépséget, bár én inkább a fiúkat kedvelem.
A magazinokat leteszem az asztalra, majd leülök mellé egy székre. Kati felveszi az egyiket, és belelapoz.
– Ezek tényleg szép lányok.
Amint lapozgat, leül a szemben lévő székre. Kézbe vesz egy másikat is, majd kinyitja.
– Ezekre szoktál… jaj, bocsi, nem illik ilyet kérdezni.
– Igen, ezekre szoktam maszturbálni. Szépek és izgatóak.
– Valóban szépek ezek a nők.
– Ugye?
– Nagyon. Néha én is a lányokat nézem közben.
– Közben? Mármint amikor…
– Aha. Maszti közben szoktam lányokat nézegetni, mert szépek, és kívánatosak. Bárcsak én is ilyen szép lennék.
– Ezt miért mondod? Hiszen te szép vagy.
– Ugyan már, ne kábíts, tudom, hogy milyen vagyok.
– Szerintem te szép vagy, csak te nem látod magad, és ezért másként gondolod.
– Hahaha… Mégis mi a szép rajtam?
– Például a mosolyod.
– Tényleg?
– Persze.
– Fogadjunk, hogy mást nem tudsz mondani.
– Dehogynem. Szép a szemed, a bőröd, a hajad, és… a… a többiről nem tudok nyilatkozni.
– Jobb is, mert ha meglátnád, rosszul lennél.
– Miért?
– Mert a mellem lóg, a seggem nagy, a lában görbe, soroljam még?
– Nem. Ennyi elég lesz.
– Na ugye.
– Tudod te mi a szépség?
– Persze – mondja Kati, majd a magazint felém fordítja, és az ujjával rábök a címlaplányra. – Ő itt tényleg szép.
– Lássuk csak. Mi szép rajta?
– A szeme, a haja, az orra, és úgy mindene.
– Ha te is így lennél kisminkelve, akkor pont így néznél ki.
– Tényleg? – kérdezi csodálkozva, majd a lányt szemléli hosszasan. – Talán igen.
– Szóval mi a szépség?
Egy pillanatig gondolkodik, majd rávágja.
– A szépség szubjektív dolog, nincs konkrét meghatározása.
– Na erről van szó. Hiába mondod, hogy a melled ilyen, a segged olyan, biztosan vannak olyan emberek, akiknek pont azért tetszel, mert ilyen, vagy olyan vagy.
– Lehet benne valami.
Kati csak néz rám egy pillanatig, mintha gondolkodna, aztán egy hirtelen mozdulattal leveszi a pólóját, így szemtől szemben megcsodálhatom a melleit.
– Látod, hogy lóg?
– Persze, hogy lóg, hisz nagyok. Képzeld el, ha előre merednének, mint a…
– Így? – kérdezi Kati, miközben a kezeivel alányúl, és megemelve tartja.
– Pontosan. Ha így állnának, sose látnád hova lépsz, nem látnád mit eszel, és még a puncidat sem látnád.
Erre Kati elneveti magát, miközben nézegeti a melleit, amitől valóban nem látja még a lábait sem.
– A puncimról ne is beszéljünk, mert az is csúnya.
– Miért? Talán belül is szőrös?
– Nem dehogy, nincs is rajta szőr, csak nagy a csiklóm, és akkora a kisajkam, mintha egy denevér lenne.
Erre én is nevetek, mert elképzelem, ahogy a denevér a szárnyait próbálgatja.
– Megmutassam azt is?
– Ha akarod…
Nem kell kétszer mondani, mert feláll, majd egy gyors mozdulattal letolja magáról a rövidnadrágot, ami alatt még bugyi sincs. Így ül a széken szétrakott lábakkal, miközben az ujjaival matat. Két ujja közé csippenti az ajkait, és széthúzza.
– Látod? Mondtam, hogy egy denevér.
– Ez csodálatos.
– Ne már. Ez nem is szép.
– Tudod, a szépség szubjektív. Én imádom, hogy ilyen nagy.
– Nézd meg a csiklómat. Akkora, mint egy kisebb fasz.
– Az semmi, az én farkam meg olyan görbe, hogy…
– Mutasd meg!
– Tényleg akarod látni?
– Naná, hogy akarom.
Letolom a nadrágomat, majd megállok előtte. Persze most nem áll, csak bánatosan lóg, de egy picit még így is látszik rajta a görbület.
– Nem is görbe.
– Így tényleg nem, de amikor feláll, akkor nagyon az.
– Mutasd!
– Állítsam fel?
– Persze. Így nem látszik menyire görbe.
Kézbe veszem, és egy kicsit megszorongatom, és húzgálom, hogy felálljon.
– Az okosok azt mondják, hogy azért görbe, mert mindig jobb kézzel rejszolok. Persze ezt nem veszem be, mert van egy haverom, akinek balra görbe, pedig ő is jobbkezes.
– Már alakul – mondja Kati, miközben egészen előrehajol, hogy minél jobban lássa.
Még néhány rántás, és egészen keményre duzzad, ezért elengedem, hogy jól megnézhesse.
– Bal kézzel is szoktál masztizni?
– Nem igazán, mert a görbesége miatt nem esik kézre. Jobb a jobb.
– A görbesége ellenére nekem tetszik. Szép darab.
– Tényleg?
– Hát persze.
Visszaülök a székre, és most én kérdezek.
– Te is jobb kézzel szoktad csinálni?
– Nem. Nekem mindkettő kézre esik, így felváltva használom őket. Jobb kézzel… – közben mutatja is – vagy akár ballal, teljesen mindegy, csak jó legyen. Néha jó mélyen magamba nyomom, mert az is finom. Te miért álltál le?
– Hogy érted?
– Az előbb még húzgáltad, most meg nem. Folytasd csak ha jólesik!
Megmarkolom ismét, és lassan húzogatom, miközben azt nézem, hogy ő miként simogatja a csiklóját.
– Te csak itthon szoktál masztizni?
– Leginkább igen, néha a kertben is jólesik, de egyszer a suliban is kivertem, mert egyfolytában felállt, és nem szerettem volna, ha ezért a többiek piszkálnak.
– Ezt megértem. Én bárhol és bármikor szeretek játszani magammal, akár a munkahelyen, vagy utazás közben is.
– Tényleg? Ez izgalmas.
– Persze, nekem is izgi. Te még nem próbáltad?
– Nem igazán. Nem lenne jó lebukni.

Kati most elhallgat, majd a fejét hátraveti, miközben halkan nyöszörög. Talán mindjárt elélvez. Én csak nézem őt, és egyre inkább felizgat a látvány, ahogy ott ül előttem a széken, és a punciját simogatja. Sokkal izgalmasabb, mint az újságra kiverni.
Amíg őt nézem, újra felegyenesedik, és csak mosolyog rám. Az egyik keze a punciját simogatja, a másik meg a melleit, de most vált, legalábbis részben. A keze, ami eddig a mellbimbóját csavargatta, most lecsúszik a puncijához, hogy tovább simogassa, miközben a puncis keze felemelkedik, majd a szájába veszi, és élvezettel lenyalogatja róla a nedveit. Amikor kinyitja a szemét, a tekintetünk találkozik.
– Megkóstolod?
– Igen, szívesen.
Megint megmártja az ujjait, majd lassan felém emeli, hogy az arcom előtt megálljon. Érzem a finom illatot, amit annyira szeretek. Kissé előrehajolok, majd lassan a számba veszem az ujjait, és lenyalogatom róla az édes nedűt. Aztán megint a puncijába nyomja, hogy aztán újra lenyalhassam. Isteni finom.
– Szeretsz puncit nyalni?
– Persze. Ki nem szeret.
– Hát én ismerek egy-két olyan pasit, aki kifejezetten utálja.
– Akkor azok lehet, hogy csatak buzik.
– Gondolod? Lehet benne valami.
– És te nyaltál már puncit?
– Egyszer igen.
– Szereted?
– Imádom. Magamnak is mindig lenyalom, az ujjaimat, vagy a vibrátorom.
– Hmmm… Ez izgalmas.
– De még mennyire. Mondd, ma már hányszor élveztél el?
– Még egyszer sem.
– Ez hogy lehet? Hiszen láttam… Aztán majd egy órával később megint.
– Nem minden az, aminek látszik.
– Miért? Mi volt az, amit láttam?
– Az van, hogy én is szeretek maszturbálni, de egy kicsit másképp.
– Hogyhogy másképp?
– Szeretem felizgatni magam, de csak egy bizonyos pontig, aztán elengedem, hogy később folytathassam. Vagyis elhúzom egészen addig, amíg már nincs megállás.
– Vagyis csak folyamatosan izgatod magad, de nem élvezel el?
– Pontosan. Egészen addig, amíg majdnem jó, de még nem. Aztán egy kis szünet, majd folytatom.
– Most már értem. Én is így szoktam csinálni. Felizgatom magam, de mielőtt elélveznék, megállok. Így akár órákig is a csúcs közelében lehetek, ami ily módon élvezetesebb, mintha csak egy perc alatt elélvezek.
– Tényleg? Nem is tudtam, hogy van még valaki, aki szintén így élvezi ezt a játékot.
– Például én. Már vagy negyedórája csináljuk, de még egyikünk sem élvezett el, és ez nekem nagyon tetszik.
– Ahogy nekem is. Van amikor egyáltalán nincs orgazmus, csak az élvezet, ami így sokkal hosszabb, mint egy kétperces.
– Akkor most hogy állunk? Egymásra várunk, hogy ki lesz az első?
– Én benne vagyok, lehet ez akár egy kihívás is, aki előbb élvez el, az veszít.
– És a győztes mit nyer?
– Ha te nyersz, akkor kérhetsz tőlem bármit, én megteszem neked. Fordítva is jó neked?
– Pompás. Mit kérnél, ha nyernél?
– Lássuk csak. Először is szeretném a puncidat nyalogatni, és persze az ánuszodat is. Aztán, vagyis inkább közben, simogatni akarlak. A melledet, a lábaidat, a hátad, a hasad és minden mást is, amíg azt nem mondod, hogy elég.
– Folytasd, ne hagyd abba! – mondja Kati, miközben egyre mélyebbeket sóhajt, mindene remeg, és a hangja is akadozik.
– Aztán a nedves puncidat ráhúzom a farkamra, és addig baszlak, amíg el nem élvezel, és még utána is. Aztán az ánuszodat is ráhúzom, hogy a feneked is alaposan megkúrjam, hogy érezhessem, amint elélvezel, és a fülembe ordítasz.
– … és akkor mit fogok ordítani?
– Azt, hogy basszál még!
Amint ezt kimondom, Kati egész teste remegni kezd. A fejét megint hátraveti, miközben halk, nyüszítő hangon liheg, és sóhajtozik. Látom rajta, hogy az orgazmusa az egekbe repíti, ahogy a puncija lüktet, és ahogy az ujjaival vadul sikálja a csiklóját.
Aztán egy kis csend, szinte hallani azt is, ahogy elernyed. Lassan előrehajol, majd a térdére könyököl, és csak liheg. Ez még egy percig eltart, aztán felemelkedik, és rám néz.
– Te győztél. Kérhetsz bármit tőlem.
– Csak annyit kérek, amit elmondtam.
– Rendben, de kérek egy kis időt, hogy összeszedjem magam, hiszen már régen élveztem ilyen nagyot.