Téged Keresünk! Szex Blog Írói Club

Bringatúra Ingával

Úgy 19, vagy 20 éves lehettem, mikor történt, hogy a szomszéd lány Inga, felcsengetett hozzánk.

Tudni kell, hogy 6 évesen költöztünk a szomszédságukba. A szüleim vettek egy telket mellettük és saját kezükkel – meg némi segítséggel -, felhúzták rá azt a házat, amit akkoriban otthonomnak nevezhettem. Ingával hamar barátok lettünk. Egy oviba jártunk, sokat játszottunk együtt, rengeteg időt töltöttünk már akkor is egymás társaságában. Igazából vele kerültem először kapcsolatba a szexel is. Az oviban a csendes pihenők alatt, majd aztán otthon elrejtőzve a szüleink figyelő tekintete elől, a „megmutatom, ha te is megmutatod”-ot játszottunk. Előfordult olyan is, hogy teljesen meztelenre vetkőzve, vágyakozással teli izgatottsággal szemlélgettük egymást odalent. Megérintve, megsimogatva, alaposan közelről szemügyre véve a másikat, tudatában nem lévén annak, amit csináltunk. Egyikünk sem tudta miért, de izgatottak voltunk és jó érzés volt látni a másikat, és érezni az illatát.

Mellesleg ez a játék annyira tetszett, hogy aztán más kislányok bugyijába is sikerült ily módon betekintést nyernem, de ez egy másik történet. Az viszont érdekes, hogy már kisgyermekként is ösztönösen érzi az ember, hogy ez „jól esik”.

Ingával együtt nőtünk fel.  Belőle egy dögös kissé exhibicionista kamaszlány lett, aki tökéletesen tudatában volt nőiességének és a testének. Mindent megbeszéltünk, mindent tudtunk egymásról, azonban mindvégig megmarat köztünk a távolság, hogy „Ne menjen a bartáságunk rovására” – ahogy mindig mondogatta.

Soha nem csattant el még csak egy csók sem. Nemhogy ennél több. Ő nem akarta, még akkor sem, ha nekem soha nem esett volna nehezemre, hogy együtt legyünk úgy is. Biztos, hogy nem ártott volna a barátságunknak.

Mikor elkezdtük a gimit más-más városba sodor minket a szél. Útjaink elváltak. A láthatatlan kapocs azonban, ami összekötött minket megmaradt. A telkeket elválasztó kerítés lett a találka helyünk. Volt, hogy hetekig nem is láttuk egymást, aztán mikor újra összefutottunk, minden beszélgetést onnan folytattuk, ahol abbahagytuk előtte. Talán egy évre rá, hogy középiskolásba kezdtünk járni, neki lett egy barátja. Persze, ezáltal hamar elvesztette a szüzességét is. Sokat mesélt az élményeiről, amit én csillogó szemmel hallgattam. Néha annyira felizgatott, hogy el kellett vonulnom könnyíteni magamon.

Külsőjében nem volt semmi kirívó. Ami igazán széppé és vonzóvá tette az a buja, természetes erotikus kisugárzása volt, ami a lényéből áradt. Középhosszú barna haját általában lófarokba fonta. Általános iskolában kissé duci volt, aztán ahogy nőtt, egyre karcsúbb lett. Ritkán hordott melltartót – volt, hogy bugyit sem -, nem is volt igazán rá szüksége. Apró, de formás mellei a legtöbb esetben csak sejtelmesen domborodtak a pólók, vagy trikók alatt. Csípője picit széles volt, de épp csak annyira, ami inkább kiemelte alakját, mintsem rontott volna rajta. A legslamposabb pólót és kinyúlt nadrágot is képes volt olyan szexisen viselni, hogy attól mindig pajzán gondolataim támadtak.

Tudtára is adtam, hogy rendkívül izgatónak tartom. Viszont igazából sohasem hittem abban, hogy bármi több is lesz köztünk.  Ő cserébe hobbit űzött abból, hogy felizgasson. Csak egy példát megemlítek: Előfordult, hogy a kerítéshez – ahol beszélgettünk egy széket hozott, mondván, hogy már nem akar álldogálni. Csak egy hosszú pólót viselt, ami épp eltakarta a fenekét, de ha leült felcsúszott. Aztán úgy helyezkedett velem szemben, hogy „véletlenűl” beláthassak a comjai közé és „észre vehessem”, hogy nem vett fel bugyit. Mikor szóltam neki, hogy: – Látom a puncid! – csak mosolygott és úgy tett, mint aki nagyon szégyenli magát. Persze utána ugyanúgy ült ott tovább.

Nemsokára nekem is lett barátnőm, végre én is leveszítettem az ártatlanságom. Így már azt kezdtük el megtárgyalni, hogy ki mit szeret csinálni az ágyban – vagy bárhol máshol -, ki mit próbált, vagy próbálna ki. Ki hol szexelt már. Persze nem verseny volt, de mindig mögötte jártam, ami a tapasztalatokat illeti.

Szóval, mint azt már említettem 19, vagy 20 éves lehettem, mikor felcsengetett hozzánk.  Egy kifejezetten tikkasztó nyári nap délutánjának közepén jártunk. Leszaladtam hozzá. Kinyitottam a kaput. Bordó alapon fekete mintás szűk topját majdnem átlyukasztották a borsónyi mellbimbók. A felsőben tökéletesen domborodtak gömbölyű kis mellei. Képtelen voltam nem a dekoltázsát bámulni. Alul a tophoz színben passzoló, rövidnadrágot viselt, ami olyan apró volt és úgy simult testére, hogy elől teljesen kirajzolódott benne keskeny szeméremdombja, egyértelművé téve, hogy épp most sem vett fel bugyit alá.

– Szia! – üdvözölt egy öleléssel és két puszit nyomott az arcomra. Hajának nagyon finom illata volt. Szerintem előtte léphetett ki a zuhany alól. Mandula illatú selymes bőrén apró izzadság cseppek díszelegtek. Inga visszahúzódott kissé, majd a lényegre tért. – Lenne kedved velem eljönni az állatorvoshoz? Pedronak – így hívták a német juhászukat -, el kell hoznom a gyógyszerét.

Nem értettem, teljesen, hogy gondolta. Nekem volt már ugyan jogsim, de az autónk épp szervízben volt, az ő szülei meg nem is voltak otthon. Az állatorvos pedig a másik faluban praktizált, majdnem 15 km-re. tőlünk.

– Pontosan hogyan is? – Kissé értetlenkedve kérdeztem hát vissza.
– Biciklivel! – közölte olyan hanglejtéssel, mintha nem értené, hogy mért nem vagyok mindezzel tisztában. – Nem nagyon szeretnék egyedül elkerekezni odáig, meg vissza.

Mivel nem volt éppen semmi dolgom. Természetesen bele mentem. Inga megfordult és távozott, hogy hozza a kerékpárját. Közben utána szóltam.

– És te így jössz? – utaltam a cseppet sem visszafogott öltözetére. Hátán a top igazából már csak pár vékony pánt volt. Az apró nadrág pedig csak félig takarta formás, gömbölyű fenekét.
– Persze! – válaszolta, és már el is tűnt.

Néhány perc múlva már egymás mellett haladtunk az úton. Közben beszélgettünk. Persze, a szexről. Élveztük a meleg nyári időt, és azt ahogy a gyenge menetszél hűti a testünk. Az út szélén legelők és szántóföldek váltogatták egymást. Minden zöld volt és mezi virágok illata lengte át a forró levegőt.

Azt tárgyaltuk meg éppen, hogy mi számít megcsalásnak. Illetve, hogy bár sem ő, sem én nem akarná megcsalni a párját, mégis néha olyan jó lenne, csak úgy büntetlenül mással is lenni. Csak szex és semmi több.

A kis zsák falu, ahol laktunk annyira elszigetelt volt, hogy forgalommal csak elvétve kellett számolni. Így szinte zavartalanul kerekeztünk kihasználva az út teljes szélességét. Amikor mégis jött egy jármű, szándékosan magam elé engedtem, mert így gyönyörködhettem a popsijában. Persze erre hamar rájött és provokálni kezdett. Elém gurult mikor egy dombra aljához értünk. Ahogy tekertünk felfelé, felállt a biciklin, előre hajolt, így aztán semmi sem maradt rejtve. Láttam ahogy nadrág belecsúszva eltűnik a popsija két félteke között, sejtetve a szemérem ajkakat. Inga lihegni és hallkan nyögdécselni kezdett a megerőltetéstől.

– Menj a francba Inga! – kiáltottam rá! – Ez már tényleg kínzás, amit művelsz! Nem elég ez a ruha szerűség, ami rajtad van még ezek a hangok is! – felháborodásom félig őszinte és valódi volt, mert tényleg kezdtem rosszul érezni magam miatta. Fel voltam izgulva. A farkam alig fért el térdnadrágomban, pedig rajtam sem volt alsó. Amellett, hogy szűk volt a hely a golyóimat még össze is nyomta a kényelmetlen ülés. Mikor végre felértünk a domb tetejére és én félre álltam, hogy igazítsak magamon. Inga is félre állt Leszállt a bringáról és ivott egyet a kulacsából.
– Cöhhh! Pedig azt mondják jó hangom van, mikor élvezek! – vigyorgott rám, majd kortyolt a kulacsából. – Minden rendben amúgy – kérdezte kacér hanglejtéssel -, szűk a naci?

Nem tudtam és igazából nem is akartam leplezni az állapotom. Nem voltak titkaink egymás előtt, amúgy pedig tisztában volt vele, hogy mit vált ki belőlem, és amellett élvezte is, hogy húzhatja az idegeim.

– Jó hangod mi? El tudom képzelni! – vágtam oda neki, félkomolyan. Amire Ő rákontrázott.
– Ahhh! Ahhh! Igeeehn, ahh ez aaaahhhz! – imitálni kezdte, hogy élvez, miközben egyik kezével végig simított mellein, a másikat a comjai közé csúsztatta. Aztán kiszabadította a fenekébe és a szemérem ajkak közé szorult nadrágját és hangosan felnevetett.
– Tudod…- egy pillanatra inkább megálltam, hogy átgondoljam mit is akarok mondani -, ha nem lennék úriember, most megfognálak, bevinnélek a kukoricásba és megdugnálak! – Erre Inga még hangosabban kacagott.
– Jaj, drága – csilingelte, miközben a kulacsot visszatette a tartóba -, tudod, hogy ez, nem lehet. Inkább menjünk tovább! Azzal felpattant a bringára és már indult is. A domb amire feltekertünk most egy hosszú elnyújtott lejtőben folytatódott, amelyről az út egy völgybe vezetett. Itt helyezkedett el a falu, ahová tartottunk. Gyorsan én is befejeztem a tollászkodást és a nyomába eredtem. Hamar utolérem, és felvettem mellette a tempót. Lassan tekertünk be a faluba. Az orvos háznál én kint maradtam. Inga néhány perc múlva már meg is jelent egy kis műanyag szatyorral a kezében.
– Vigyem!? – ajánlottam fel a segítségem, de nem kért belőle.
– Ezt elbírom. – válaszolt mosolyogva, és a kis tasakot a kormányra fűzte – Mehetünk? – meg sem várta a választ már indult is.
– Ja! – motyogtam magam elé – és én is elindultam. A farkam végre nem akarta átszakítani a szűk sortot. Megfogadtam ott és akkor, hogy soha többé nem veszem fel ezt biciklizéshez. Ingát hamar beértem. Egy szembe jövő autó miatt mögé soroltam. Csodás ide-oda mozgó fenekének látványa ismét izgalomba hozott.
– Többé nem jövök el Veled, ha ilyen cuccban leszel! – förmedtem rá, mikor mellé értem. – Ez így túl sok. Tudom, hogy imádod húzni az agyam, de most olyan szinten vagyok, hogy legszívesebben tényleg leráncigálnálak a bicikliről és…. nem érdekel a barátság meg ilyenek.
Láttam rajta, hogy egy pillanatra komolyan vette, amit mondtam, így nevetve folytattam.
-Jól van azért nem kell félned ám. Picit kiakadtam csak. De ma tuti rólad fogok fantáziálni este és rendesen el fogom látni a bajod! Ott nem fogsz ellenkezni, az az én fantáziám.

A hosszú lejtőn, amin idefelé jövet legurultunk, most felfelé egy hegynek tűnt. A legalacsonyabb fokozatba állítottuk a váltót így vágtunk neki. Most nem állt fel egymás mellett haladtunk csendben. Az előző kirohanásom kissé megfagyasztotta a levegőt. Lassan fogyott a távolság a tető és köztünk, pedig ütemesen tekertünk mindketten. Alattunk az aszfalt olvadt volt, és sugározta magából a forróságot. A szél elállt, kezdett elviselhetetlen lenni a hőség.

– Most tényleg – lihegett -, annyira durva ez a ruha? – törte meg a csended kissé elgondolkodó hangon Inga. – Pedig semmi extra, csak egy top meg egy naci. Akkor felé fordultam. Ő egyenesen a szemembe nézett. Ekkor jöttem rá, hogy ezt őszintén kérdezte. Tényleg nincs tisztában azzal, hogy mennyire izgatóan nézett ki, de azért visszaszúrtam felé.
– Ezt most komolyan kérdezed Inga? Nincs rajtad sem melltartó, sem bugyi, csak ez a két kis valami, amit Te ruhának hívsz. Igen, ez így önmagában is durva, mert tök szexi vagy. – fakadtam ki. – Ha mindez pedig nem lenne elég itt lihegsz nekem meg nyögdécselsz most is, mint aki épp elélvez, a tetejében pedig a szexről beszélgetünk. Két hete nem dugtam. Szóval igen, én most kicsit kész vagyok Tőled, meg ettől az egésztől.

Inga arca ki volt pirosodva, és sóhajtozott. Kissé megijedtem, attól tartottam, hogy rosszul van a melegtől.
– Héj, jól vagy áljuk meg?
– Nincs baj! – válaszolta, majd lehunyta a szemét, miközben előre felé kissé lehajtotta a fejét.
– Jó de tök piros az arcod. – nem hagytam annyiba a dolgot.
– Nincs baj, csak…. – hangja elcsuklott, – …csak pont jó helyen van az ülés, épp a csiklómat dörzsöli, ahogy mozgok raja.

Épp felértünk a domb tetejére, így Inga ismét megállt és leszállt a bicikliről. Kitámasztotta, és egy pillanatra térdére támasztott kézzel lihegve lehajolt, mint aki nagyon elfárad. Aztán kivette a kulacsát, majd nagyokat kortyolt. Én is megálltam és ugyanígy tettem. Inga rám mosolygott. Körülöttünk bogarak zizegtek, berregtek, kabócák cserregése hallatszott. Mellettünk egy nem túl mély vízelvezető árok haladt párhuzamosan az úttal. Túloldalán, egy rét volt, amin a zöldellő, derékig értő, kaszálásra érett fű lassan lengedezett fuvallatokban. Az út szélét itt- ott 3-4 méter magas bozót foltok színesítették.
– Bocsi! – szólalt meg ártatlan arckifejezéssel -, ez most nem segített ugye?
– Hát te aztán nem vagy semmi hallod. – nyugtáztam nevetve – Kb. itt masztizol mellettem a biciklin, és egy bocsira telik? Há-há-há! – őszintén felnevettem. Aztán folytattam. – Te is totál fel vagy izgulva meg én is. Tudod, ha ez most egy pornó film lenne, a következő jelenetben mi már kefélnénk a fűben.

Inga félszegen pillantott rám. Most először láttam őt zavarba jönni.
– Tényleg majdnem elélveztem mire felértünk- kuncogta. Jaj, annyira…. – nem fejezte be a mondatot. Kezével a comjai közé nyúlt, majd arca elé emelte ujjait – …nedves vagyok. – állapította meg. – Kellene egy orgazmus! – jelentette ki végül.
– Nézd – kezdtem be -, tudom, hogy nem akarsz velem dugni. De egy kis kézimunka, meg egy kis orális adok-kapok nem férne bele?
Félve néztem rá. Annyiszor tettem már neki ajánlatot és annyiszor utasított vissza, hogy igazából most sem számítottam semmi egyébre.
– De igen! – szólalt meg hallkan. Oda lépett hozzám megfogta a kezem és a bozótos felé kezdett húzni.
– Várj! – torpantam meg -, fektessük le a bringákat az árokba! – javasoltam.

Sietve toltuk be a bicajokat a magas fűbe, aztán átvágunk a bozóton. Itt már senki sem láthatott minket már az útról.
– Figyelj, ha ez megint valami szivatás, inkább ne jó… ezt most nem viselném túl jól – szóltam meg aggódva. Bevallom attól tartottam, hogy ez ismét egy kis játék csak a részéről, de ő nem szólt semmit, csak hozzám lépett.

Bőrének mandula és izzadság illata mellett, valamit mást is éreztem. Ismerős volt, de nem jöttem rá mi volt az. Inga levette a verejtékkel átitatott pólóm és a letaposott fűbe dobta. Kissé libabőrös lettem ahogy a lágy fuvallattokat megéreztem magamon. Én is levettem a topját. Végre leplezetlenül szemlélhettem meg a csodás kis melleit. Mellbimbói meredeztek felém. Ő megfogta mindkét kezem és rájuk tette. Fantasztikus érés volt, a tenyeremben érzeni, markolni a kemény dombokat. A szerszámom szinte átszakította a nadrágom. Inga keze ott matatott. Kioldotta a madzagot majd benyúlt és megmarkolt. Erősen megszorított. Nagyon uralkodnom kellett magamon, hogy ne élvezzek azonnal a tenyerébe. Szabad kezével a nadrágom kezdte lehúzni. Segítettem neki.

Inga guggolt előttem én pedig megszabadulva a testem fedő utolsó ruhadarabtól is, immár ott álltam előtte, mindenféle értelemben. A farkam pont a feje magasságában meredezett.

Először csak szemügyre vette hímtagom, aztán hátra húzta rajta a bőrt. Inga felnézett rám, majd a biciklitúra kezdete óta tartó folyamatos izgalmi állapotnak köszönhetően, a csillogó előváladékban úszó férfiasságom lassan a szétnyíló ajkai közé csúsztatta.

Szája kellemesen meleg volt. Gyengéden szívogatta, miközben mélyen elnyelte. Beleborzongtam, a lábaimból azonnal kiszállt minden erő, majdnem összecsuklottam.  Inga érzéki lassúsággal, de erőteljesen kényeztetett. Keze mozgását szájával kísérte, miközben állandó erőteljes szívással és fürge nyelvecskéjének játékával egyre közelebb juttatott a csúcshoz. Fejére tettem a kezem megmarkoltam a lófarokba kötött haját. A copfjánál fogva lehúztam a fejét és kivettem a farkam a szájából.
– Várj – lihegtem fátyolos hangon -, mindjárt elélvezek.
– Ahová csak szeretnél. – válaszolta, miközben kezét folyamatosan fel-le mozgatta a nyáltól és testnedveimtől sikamlós szerszámomon.
– Akkor a szádba. – suttogtam neki, amit Ő egy huncut mosollyal nyugtázott, majd ismét a szájába vett.

Most viszont már hevesebben, és erősebben mit előtte. Pillanatok alatt elértem arra pontra, honnan már nem voltam ura a testemnek. Hangosan felnyögtem, ahogy Inga szája szorosan rátapadva, mélyen elnyelte a lüktető kéjrudam. Vulkánszerűen tört fel krémes magom elárasztva száját és torkát. Nem vette ki, csak szívta és engedte, hogy az utolsó csepp is a nyelvére csorogjon, majd lenyelte.
Remegő lábakkal, kezeimet a fején tartva, élvezettel néztem, ahogy lassan kienged a szájából. Lenyalogatva minden maradék cseppjét nedveimnek.
– Azt a rohadt… – nyögtem -, ez valami fantasztikus volt. – dicsértem meg őszintén.
– Tudom – kuncogta kacéran, miközben megtörölte száját -, de az ízén még dolgozhatnál kicsit.
Pólómat és nadrágomat szépen leterítette maga mellé a fűben.
– Most én jövök! – kezével a ruhadarabok felé mutatott – Feküdj le ide!
Engedelmesen a hátamra feküdtem. A pólóm hideg volt, meztelen fenekem pedig csiklandozták a hosszú fűszálak. Inga átlépett fölöttem.
– Nem akarom, hogy nyoma legyen a térdemen. – miközben ezt mondta levette magáról a nadrágot, majd mellém dobta. Végre teljesen meztelen volt. Újra leguggol és a mellkasomra ült szétnyitott lábakkal. Aztán hátra téve kezeit megtámasztva magát az arcomba tolta csodás rózsaszínű csupasz punciját.

Akkor világossá vált. A szétnyíló, gyönyör nedvektől sikamlós, csillogó szemérem ajkak közül áradó finom illat volt az, ami megcsapott ahogy levettem a topját. Az illat, ami mélyen bele ivódott emlékeimbe, óvodás korunkból.

Nyelvem fürgén, furakodva nyitotta széjjelebb a redős szeméremajkakat. Mélyen bele nyaltam a csuprába. A finom, édes nedvek elárasztottak. Összekenve az arcom és az orrom, ahogy Inga csípőjét körbe-körbe járatva hangosan nyögdécselve fokozta saját gyönyörét. Mohón nyaltam, szívogatva csiklóját, nyelvemmel belé-belé hatolva. Ő pedig készségesen engedett magába. Mozgott a számon, irányította élvezetét míg végül teste megfelül, hangja egy pillanatra elcsuklott, aztán hangos nyögések és lágy sikolyok közepette érte el a csúcsot. Nedvei a számba csorogtak, aminek élvezettel nyeltem minden cseppjét.

– Ahhhhh, ez de jó volt! – szólalt meg csapzott haját kisimítva a szeméből. Leszállt rólam és mellém ült a fűbe. – Ügyes a nyelved! Megleptél! – dicsért meg. Majd az átéltektől ismét keményre duzzadt farkamra nézett, majd rövid gondolkodás után így szólt: – Na jó, most az egyszer!

Először nem is értettem miért mondta ezt, de Inga hamar nyilvánvalóvá tette szándékait. Mire felfogtam mi történék, ő rám ült és magába csúsztatta a farkam. A forróság, ami a szűk puncijában fogadott szinte perzselte a makkom. Mindketten egyszerre nyögtük fel. Kezével a mellkasomra nehézkedett, ahogy lassan körbe mozgatta csípőjét. Majd ütemesen lovagolni kezdett. Lábait felhúzta és a háta mögött megtámaszkodott, aztán teljesen szétnyitotta comjait.

A szemérem ajkak között ki-be csúszkáló kéjrudamon megcsillanó gyönyörnedvek, a kéjesen vonagló, majd egyik kezével melleit markoló lány látványa, a nyögések olyan elementáris gyönyört adtak, amit nem voltam képes sokáig felviselni. Inga gyorsított, éreztem, hogy egyre szűkebb és szűkebb lesz, majd megelőzött. Ő élvezett el előbb. Orgazmusa hangosabb és még intenzívebb volt, mint az előző. Arca teljesen kipirosodott, haja nedvesen izzadtan borult vállára miközben szűk kis puncija pulzálva fonta körbe a farkam.
– Nem bírom! – kiáltottam. Inga pedig lepattant rólam.
– Gyere rám! – búgta, az orgazmustól még fátyolos hangon.

Elé álltam ő pedig a fűben ült. Megmarkoltam a farkam és mozgatni kezdtem a kezem. Inga hátrébb dőlt, egyik kezével megtámaszkodott, a másikkal pedig simogatni kezdte magát. Először a melleit, majd a punciját. Közben a szemembe nézett. Gyönyörű látvány volt. Pillanatok alatt végem lett. Az előző orgazmus után nem sok maradt bennem. Ami igen, azt most Inga arcára, melleire és a hasára spricceltem, ő pedig szétkente magán.
– Hogy te mennyire szexi vagy! – mondtam.
– Tudom! – válaszolta.

Fura érzést volt. Régóta vártam már erre, most pedig zavarban voltam, ahogy ruháinkat szedegettük a földről némán.
– Ez most tényleg kellett, és nagyon jól esett. – törte meg a csendet végül.
– Egyet értek. Én… – de mire bármit is mondhattam volna félbe szakított.
– Jól esett, de többé nem lesz ilyen! Jó? – a kérdésében benne volt a válasz is. – Nem beszélünk senkinek róla rendben?
– Rendben! – válaszoltam vonakodva. – És majd úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna? – kérdeztem utána, ahogy a biciklik felé vettük az irányt.
– Nem tudom mi lesz. – válaszolta, de nem nézett hátra. – Most nem tudom mit mondjak. Nem tudom mit érzek. – aztán hangjában érzékelhető zavarral kérte – Most inkább csak menjünk, jó!?

Miután hazaértünk, csupán egy „szia” hagyta el ajkait, miközben rám sem nézve eltűnt a kapualjukban. Ezt követően majd két hónap telt el úgy, hogy nem is láttuk egymást. Aztán egy nap, anyu szólt, hogy Inga keres telefonon.
– Igen! – szóltam bele a kagylóba.
– Szia! – Inga csilingelő hangjába izgatottság keveredett. Hallhatóan vidám volt. – Van kedved bringázni egyet? Olyat mesélek, hogy….

Nick Wood - Egy Pajzán Hétvége