Maszti az öltözőben

Maszti az öltözőben

Amikor kinyitom a szemem, és ránézek az órámra, összerezzenek. Elkéstem. Kiugrok az ágyból, magamra kapkodom a ruhámat, majd rohanok is a buszhoz. Ma reggel kimaradt a mosakodás, a fogmosás, de most ez nem érdekel. A buszon tömeg van, az órám szerint csak fél órával vagyok elkésve, de alig bírok befurakodni a tömegbe.
Amikor a busz megáll a megállóban, némi nehézség árán sikerül leszállnom, aztán már futok is tovább. Szerencsére itt nincs ellenőrzés, nem tartja senki számon ha elkések, csak a főnököm, aki biztosan hiányol már.
Az első utam az öltözőbe vezet, ahol ledobálom a ruháimat, majd amikor lepillantok, akkor veszem észre, hogy a kis barátom ágaskodik. Reggelenként, mikor felébredek, mindig leápolom, de ma erre nem maradt időm. Megint az órámra nézek, és kalkulálok, aztán úgy döntök, hogy az a néhány perc még belefér.
Mivel ilyenkor már nincs senki az öltözőben, nem zavartatom magam, letolom az alsómat, leülök a padra, és hozzálátok kiverni. Kezdetben csak lassan húzgálom, de rá kell jönnöm, hogy így több időt vesz igénybe a dolog, ezért felgyorsítom a tempót, és lelkesen maszturbálok az üres öltözőben a padon ülve.
Amikor elélvezek, diszkrét nyögés közepette kicsapom a gecit, csak úgy, magam elé a kőre. Aztán felállok és megfordulok, amikor találkozik a tekintetem a szőke, kék szemű lánnyal. Megremegek, és csak nézem őt, ahogy ő is dermedten bámul engem.
A lány kedvesnek látszik, bájos a mosolya, és az egész jelenség nagyon vonzó. Amikor végignézek rajta, az első, ami szembetűnik, a mellei. Az egyik kezét rajta tarja, a másikban meg a felmosót fogja, de nem látszik rajta, hogy zavarban lenne. Nem úgy, mint én.
Amíg őt nézem, a farkam ahelyett, hogy lelankadna, megint emelkedni kezd, de én magamra rántom az alsómat, és ismét felé fordulok.
– Szia. Te végignézted, ahogy… kicsaptam?
– Igen – mondja csendesen.
– És legalább tetszett?
– Igen, nagyon.
Én eközben magamra kapkodom a melósruhámat, majd a többit behányom a szekrénybe, és már megyek is.
Amikor elhaladok mellette, még odaszólok neki.
– Bocsi a padlóért.
– Ugyan, egy kis pluszmunka, de megérte.
Elmegyek mellette, hogy felvegyem a munka fonalát, aztán napközben már eszembe sem jut az eset.
A munka végeztével a paca, amit reggel csináltam, már nem látszik a padlón. Átöltözök, majd hazamegyek.

Másnap reggel, ébredés után egyből a farkam után nyúlok, és hozzálátok a masztihoz. Az órám szerint még bőven van időm, ezért csak kényelmesen és lassan simogatom, miközben a tegnapi lány jár az eszemben. Nagyon szép és vonzó, ami miatt hihetetlen, hogy ebben a munkakörben dolgozik. Jó lenne többet is látni belőle, esetleg segíthetne kiverni, de a legjobb az lenne, ha… á, nem biztos, hogy arra rá lehetne venni.
Miután elélveztem, jöhet a szokásos reggeli rutin, majd utazás a melóhelyre, be az öltözőbe. Mivel még időben vagyunk, rajtam kívül is még néhányan öltöznek, vetkőznek, ezért én is csak gyorsan átöltözök, és megyek dolgozni.
Az öltözőből kilépve elindulok a lépcsőn lefelé, amikor az első fordulóban szembe jön velem az a lány. Félrehúzódok, és ráköszönök, mire ő mosolyogva visszaköszön. Ez jó előjel, talán lehet még más is. Aznap egyfolytában rá gondolok, mert… nem is tudom, miért, csak vonz az egész lénye.
Amikor leérek a műhelybe, egyből a főnökhöz vezet az első utam.
– Szia Róbert.
– Szia, mit akarsz?
– Van egy kis gondom, miszerint az unokaöcsém egy ideig nálunk lakik, és reggelente nekem kellene vinnem az oviba, ezért reggel egy órával később érek be. Nagy gond lenne ez?
Róbert befejezi, amit épp csinál, vagyis az előtte lévő újság helyett most rám néz.
– Mi a csere?
– Ezt hogy érted?
– Mivel négy óra után itt már nincs mit tenni, az nem megy, hogy annyival tovább maradsz, vagyis valami cserét kell letenned a napi egy óráért.
– Rendben. Mit kérsz érte cserébe?
A főnök úgy tesz, mint aki gondolkodik, aztán hamar meg is találja a megoldást, és vigyorogva mondja is.
– A hétvégén eljössz hozzám betonozni.
– Rendben. Köszi főnök.
– Mondtam már, hogy ne nevezz főnöknek. Na húzzál haza, mára vége a melónak!
– Oké, már megyek is. Szia.

Másnap reggel, amikor felkelek, kényelmesen elkészülök, majd amikor elindulok a melóba, úgy kalkulálom az időt, hogy fél órával később érjek oda.
Minden rendben, nem találkozok senkivel, így nincs más dolgom, mint…
Leülök a padra, majd leveszem a nadrágomat, letolom az alsómat, majd hozzálátok felállítani a farkam. Izgalmamban ez gyorsan megy, de nem merem jobban izgatni magam, nehogy idő előtt elélvezzek.
Hiába próbálok időzíteni, a lány nem jön, nekem viszont már mennem kell, így nem marad más, mint elteszem a farkam, felöltözök és megyek dolgozni.
Másnap minden ugyanúgy alakul, csak ülök a padon, a kezemben a farkam, és maszturbálok, persze csak óvatosan, nehogy eldurranjon. Már eléggé a végén járok, épp csak megérintem, amikor belép a lány az ajtón.
– Szia – köszönök neki.
– Szia – mondja ő is, majd leteszi a vödröt, meg a többi eszközét, aztán a falnak támaszkodva nézi, ahogy maszturbálok.
– Hogy hívnak? – kérdezem tőle, mert hajt a vágy, hogy jobban megismerjem.
– Anita vagyok – mondja csendesen, miközben a keze most is a formás melleit simogatja a ruha alatt.
– Én Zsolt vagyok. Örülök, hogy megismertelek. Nem jönnél közelebb? – kérdezem tőle, mire ő ellöki magát a faltól, odajön hozzám, és megáll előttem.
– Nem baj, ha nézlek?
– Dehogy baj, ha tetszik, akkor nézz csak nyugodtam.
– Tetszik – mondja Anita.
– Te is szoktál, masztizni?
– Persze, ki nem?
– Volna kedved velem tartani?
– Úgy érted, hogy én is nyúljak magamhoz?
– Igen. Ha van kedved, örülnék, ha velem tartanál.
– Miért?
– Miért? Még kérded? Ennek több oka is van. Az egyik, hogy én is szeretem nézni ahogy egy lány, főleg egy ilyen gyönyörű lány megsimogatja magát.
– És a másik ok?
– Mert… akkor az sokkal személyesebb… amikor együtt élvezünk el.
Anita csak mosolyog rám, majd megmozdul. Kigombolja a felsőjét, amiből előbukkannak a csodás mellei, majd a nadrágját is letolja egy kissé, de csak annyira, hogy a puncija láthatóvá váljon.
– Gyönyörű vagy – mondom neki, miközben a figyelmemet igyekszem másfelé terelni, mert mindjárt elsülök.
– Tényleg tetszem neked? – kérdezi szemlesütve, miközben az egyik kezével odanyúl a sima puncijához, és két ujját mélyen benyomja a résbe.
– Nagyon tetszel.
Anita most kihúzza az ujjait magából, majd a szájába veszi, és élvezettel nyalogatja le róla, amit én szeretnék most megkóstolni. Ezután ismét benyúl a nedves résbe, és vadul simogatni kezdi, miközben a szemét le sem veszi rólam.
Szeretnék egy fokkal tovább lépni, de meglepetés ér. Anita összegörnyed, és nyögve elélvez az orrom előtt, én meg csak bámulom őt, miközben én is elélvezek, ám a cseppek most nem a padlóra hullanak, hanem rá. Amint ott térdel előttem, és végignézi a cseppjeimet, amint a nadrágjára, a mellére spriccel, a szája megint vigyorra húzódik.
Kinyújtja a karját, majd az ujjával felcsippent egy nagyobb cseppet a térdéről, majd a szájába vele úgy nyammog rajta, mint egy gyerek a nyalókán. Aztán feláll, megigazítja magán a ruhát, és úgy távozik, hogy vissza sem néz. Én is összekapom magam, és megyek dolgozni.

A következő nap nem sokban tér elő az előzőektől. Anita jön, masztizunk, majd megyünk a dolgunkra. Minden alkalommal olyan szívdobogást kapok tőle, hogy utána alig bírok levánszorogni a lépcsőn.
Mindennap ugyanaz a koreográfia, ám pénteken valami más is történik.

Az öltözőben ülök a padon, éppen izgatom magam, amikor megérkezik Anita. Egy szó nélkül ledobja magáról a felsőjét, majd kibújik a nadrágjából, aztán a bugyiját is leveszi, és a fejemre teszi, majd a nyakamra húzza. Szeretném megkérdezni tőle, hogy mi ez a változás, de nem hagy szóhoz jutni.
Anita leguggol előttem, kiveszi a kezemből a farkam, majd a szájába véve szopni kezdi. Mindjárt elélvezek tőle, a farkam már olyan kemény, hogy szinte fáj, án ekkor abbahagyja a kényeztetésemet, feláll, és egy pillanatig csak néz rám, mintha latolgatná, hogy mi következzen.
Egy pillanattal később felemeli az egyik lábát, majd mellém teszi a padra, aztán belém csimpaszkodik, és a másikat is felteszi a másik oldalamra, aztán lenyúl a lába között, és a farkamat beilleszti a puncijába, hogy aztán tövig rácsusszanjon.
Anita meglovagol engem, nekem csak annyi a dolgom, hogy igyekszem megtartani magam, meg persze őt is. Olyan tempóban lovagol rajtam, hogy attól hamar elélvez. Átkarolja a nyakam, magához szorít, ahogy én is őt, így erővel nyomom rá a farkamra, de ő nem áll le, nem lassít, csak vágtázik tovább, amíg újra és újra elélvez.
A harmadik után érzem, hogy elernyed a teste, miközben csak liheg és a fülembe szuszog. Nekem már nem sok van hátra, ezért nem engedem el őt, inkább belemozgok még, hogy végre beteljesüljön az én vágyam is. Anita másképp gondolja.
Előbb az egyik, majd a másik lábát teszi le elém, de a vállam nem engedi el. Remeg a lába, alig tud állva maradni, ezért inkább letérdel előttem, és a farkam után nyúl, majd marokra fogja, és lenyalogatja róla a saját nedveit, amiből bőségesen van rajtam, még a zacsimról is csepeg.
Miután már elégedett a tisztogatással, a szájába veszi a makkomat, és megszívja. Aztán a nyelvével játszik rajta, én meg attól tartok, hogy rögtön a szájába élvezek. Nem tévedtem sokat.
Anita már nem csak szopogatja, hanem úgy szopja a farkam, hogy a következő pillanatban el is élvezek. Ő nem lassít, tovább szopja, miközben csak nyeli a gecimet, ami érzéseim szerint bőven lövell a szájába.
Miután kiszopja az utolsó cseppet is, kiengedi a szájából, és csak felnéz rám, de nem szól, nem tesz semmit. Megsimogatom a fejét, a szeméből félresimítok egy hajtincset, miközben azon jár az agyam, hogy vele hosszú távon is jól érezném magam.
Felsegítem őt, majd leül mellém, és csendben magára veszi a ruháit, miközben én is felöltözök. Amikor ő elkészül, megint csak szó nélkül elindul a kijárat felé, de én utánaszólok.
– Anita, várj!
Ő megáll, és visszafordul felém.
– Mit csinálsz a hétvégén? – kérdezem tőle.
Anita nem válaszol, ehelyett inkább dob felém egy csókot, majd elsétál, magamra hagyva a kérdéssel.

A hétvége nagyon lassan telik el, egyfolytában rá gondolok. Amikor végre hétfőn reggel felébredek, nem bírok magammal, nem tudom kivárni az időt, amikor mennem kell. Elindulok úgy, mintha most is a rendes idő szerint kellene beérnem. Az öltözőben még nyüzsgés van, de szerencsére lassan elszállingóznak az emberek, és én ott maradok egymagam.
Eszembe jut az izgalom, amikor először megláttam őt, ahogy nézett rám, és ahogy napról napra többet adtunk egymásnak, és ezáltal többet is kaptunk.
Megint elfog a vágy, hogy lássam az arcán a meglepetést, és az örömet, amint rajtakap a rejszoláson, és ahogy mosolyogva nézi végig, amíg el nem élvezek. Mindjárt érkezik.
Ledobálom a ruháimat, és teljesen meztelenül hozzálátok, hogy felállítsam a farkam, ami most még könnyebben megy, mint eddig bármikor. Lassan húzgálom, könnyedén érintve, nehogy túl korán elélvezzek.
Amikor meghallom a neszezést az előtér felől, arra fordulok, hogy amikor belép, lássa, hogy mennyire kívánom, hogy mennyire vágyom rá.
Már hallom a léptei hangját, és a szívem egy nagyot dobban, amikor meglátom a felmosó nyelét is, amit a vödör követ, majd a kék munkaruha következik… Először nem is jut el a tudatomig, hogy mi történik, viszont amikor meghallom a szemrehányó hangot, már tudom, hogy…
– Hát te meg mi a faszt csinálsz itt?
A hang nem Anitáé, ahogy az ajtóban álló középkorú nő sem az. Mondanék valamit, talán egy kérdést, hogy hol van Anita, de nem jön ki hang a torkonom.
Ehelyett viszont kijön belőlem egy nagy adag geci, ami csak úgy kicsurran belőlem, és hangos csattanással a padlón landol. Ijedtemben elengedem a farkam, de már nincs megállás, ahogy rángatózva fröcsköl belőlem az anyag, a nő arcán is megenyhül a zord tekintet, miközben nézi, amint elélvezek.
Mire az utolsó csepp is kicsurran, a nő már vigyorog, és felém közelít. Én menekülőre fogom a dolgot, magamra kapkodom a ruháimat, és igyekszem minél távolabb kerülni tőle.
Amikor ő odaér, ahol az imént még én ültem a padon, belelép a tócsába, amit otthagytam. Amíg ő a lábát emelgeti, én elsurranok mellette, majd az ajtóban megállok, és visszafordulok felé.
– Mi van Anitával? Hol van?
– Anita? Ő már nem dolgozik itt.
Nekem ennyi elég is volt. Ha már nem dolgozik itt, akkor esélyem sincs arra, hogy a nyomára bukkanjak, hála a személyiségi jogoknak.

A nap hátralévő részében csak ténfergek, nem találok magamra, minduntalan az a bájos arc bukkan fel a szemeim előtt, amit talán már soha nem fogok látni.
Másnap arra gondolok, hogy amit az a nő mondott, csak egy rossz tréfa volt, és talán Anita ma mégis ott lesz. A késős időzítéssel megyek a munkahelyemre, hátha a szerencse mellém szegődik.
Amikor a bejárathoz érek, ott emberek jönnek, mennek, ezért én is elidőzök egy kicsit, hátha megpillantom őt. Ahogy toporgok, a szemem megakad egy lányon, aki nekem háttal áll, és mintha ő is keresne valakit. Elindulok felé, mert a termete alapján akár ő is lehet. Még vagy négy lépés választ el tőle, amikor megfordul, és rám néz. Ő az.
Lépek még két nagyobbat, ahogy ő is, majd, amikor már egymással szemben állunk, ő átöleli a nyakamat, felhúzza magát, és ad a számra egy puszit.
– Már azt hittem, hogy nem látlak többé – súgja a fülembe.
– Hát itt vagyok.
Amikor szétválunk, egy percig csak nézzük egymást, aztán megkérdezem tőle.
– Mi a terved mára?
– Nincs tervem.
– Akkor gyere – mondom neki, majd megfogom a kis kezét, és valósággal húzom magam után, amíg meg nem állunk a buszmegállóban, és csak ott kérdezem meg tőle. – Feljössz hozzám?
– Igen.

Alig húsz perccel később, már az ágyamon fekszünk egymás mellett, mert itt azért jobb, mint egy rideg öltözői padon.