Korrepetálás és szex az ebédlőasztalon
Még alig múltam tizenhat éves, amikor az iskolai tanulmányaimban gondok akadtak, konkrétan a matek volt az ami nehezen ment, és rosszul álltam belőle. Anyám ezt látva, felfogadott mellém egy korrepetitort, aki segít nekem. Konkréttan az egyik kollega nője.
A megbeszélt időben meg is érkezett, és rögtön hozzáláttunk a feladatok megoldásához. Az étkezőben ültünk le az asztalhoz. Előttem a könyvek, ő meg mellettem ül, és osztja nekem az észt. Persze rám is fért akkor, mert a matek mindig is a gyengém volt. Nem értettem, hogy miért kell olyan feladatokat megoldani, egyáltalán tudni, ami akadémikus szinten sem elvárt tudás. Na mindegy…
Szóval ott ülünk az asztalnál, és én csinálom azokat a feladatokat, amit kijelölt nekem Erzsi néni. Nekem akkor még néni volt. bár őszintén megmondom, hogy olyan néni, aki megdobogtatja a férfiak szívét. Jó csaj, az biztos. Nagy dudái vannak, és ami a lényeg, akkoriban még nem volt divat a melltartó, így csak kivételes esetekben hordták a nők. Erzsi néni is. Világos volt számomra, hogy a korrepetálás nem kivételes eset, ezért nem is volt rajta, melltartó, ami miatt én állandóan a melleit nézegettem. Persze úgy, hogy ezt ő ne vegye észre, miközben próbáltam a feladatokat megoldani.
Már vagy fél órája nézegetem a melleit, akarom mondani megoldom a feladatokat, amikor feláll, és mondja hogy el kell mennie vécére. Na végre. – gondoltam magamban, – ugyanis a farkam már fél órája úgy áll, hogy alig bírok vele. Aztán jött egy ötlet. A vécéajtó kialakítása olyan, hogy az alsó részén van egy szellőző rács, amin át be lehet lesni. Nosza, gyerünk.
Ő bent van a klotyón, és meg az ajtó előtt térdelek, és nézem őt, ahogy bent ücsörög. Aztán, amikor végez, és feláll, egy pillanatra megláthatom a szőrös pináját, és azt is, hogy nincs rajta bugyi, ami nagyon felizgat, és amitől a farkam még keményebben ostromolja a nadrágom belsejét. Felállok, és visszafutok az asztalhoz, hogy mire ő kijön már azt lássa, hogy minden változatlan, és és buzgón dolgozok a feladványokon.
Amikör visszajön, és leül mellém, a ruhája még inkább belátást engedélyez a melleire, és amitől az erekcióm egy magasabb fokozatba csap át. Már kényelmetlen úgy ülni, hogy a farkam beleáll a nadrágba, amitől már szinte fáj. Megpróbálom úgy elhelyezni, hogy kényelmesebb legyen. Az egyik kezem az asztalon a feladatokat oldja meg, a másik viszont az asztal alatt a farkamat masszírozza kényelmesebb pozícióba, amitől majdnem el is élvezek. És akkor megtörténik a baj.
Erzsi néni észreveszi, hogy a másik kezem nem ott van, ahol lennie kellene, és amikor megszólal, összerezzenek az ijedtségtől.
– Mit csinálsz az asztal alatt? Csak nem puskázol? – kérdezi tőlem, majd kissé eltolja az asztalt, hogy lássa mi folyik ott.
– Nem, dehogy. – Válaszolom neki, de akkor már késő.
– Mutasd mi van a kezedben!
– Semmi. – mondom immár kicsit megszeppenve, mert el sem tudom képzelni, hogy mi lenne akkor ha megtudná, hogy az álló farkam, próbálom helyre tenni.
– Mutasd.
Mozdulni sem merek, mert a kezemben a farkam, amit igyekszem úgy tartani, hogy ne látszódjon. Ha elveszem onnan a kezem, akkor meglátja, és azt nem akartam. A baj az, hogy egy otthon használt tréning nadrág van rajtam, aminek olyan laza az anyaga, hogy ha a farkam elengedem, akkor az bizony kimered a nadrágon, és lebukok.
– Mutasd a kezed. Nem mondom még egyszer.
Ezt olyan hangsúllyal mondja, hogy kétségem sincs afelől, hogy ha kell, akkor erőszakot is fog alkalmazni. Így is lett. Megmarkolja a kezem, erősen felemeli, és maga felé fordítja, majd kikerekedik a szeme, és csodálkozón néz rám. Nem azért mert rájön, hogy nincs a kezemben semmi, hanem a nadrágom láttán, ami akkor már olyan, mint egy indián sátor, ami az ég felé mered.
– Szóval ezért nem a feladatra figyelsz.
Mit válaszolhattam erre? Semmit, csak csendben tűrtem a lebukást.
– Hát ez meg mi? Mi van a nadrágodban?
Ez megint egy válasz nélkül hagyott kérdés, hisz nem mondhattam azt, hogy a faszom van a nadrágban, mert felizgult a mellei láttán.
Ekkor megfogja a kezem, felállít az asztaltól, és maga elé rángat, én meg ott állok előtte megszégyenülten, és álló farokkal.
– Mutasd mi van ott. – szólít fel ismét, de én nem mozdulok.
Mivel nem teszem, amit mond, és nem is szólalok meg, úgy dönt, hogy a kezébe veszi a dolgokat. Képletesen és szó szerint is. Megmarkolja a nadrágomat, és egy mozdulattal lehúzza rólam, amitől a farkam teljes pompájában ott rezeg asz orra előtt. Hát ez tök ciki.
Mire bármit is tehetnék, Erzsi néni megfogja a farkam, és lágyan simogatni kezdi, mire én próbálok hátrébb húzódni, mert úgy érzem, hogy mindjárt elélvezek, és az nagyon ciki lenne, ha telibe élvezném őt. Erzsi nézni ezt nem engedi, inkább maga felé húz, és tovább simogat.
– Hát ez nagyon szép. – mondja nekem, miközben tovább simogat. – Mikor verted ki utoljára?
Mondanám hogy ma reggel, de megszólalni sem tudok. A másik kezével megfogja a zacsimat, és morzsolgatni kezdi.
– Szóval? Mikor verted ki?
Összeszedem egy kicsit magam, és szinte alig hallhatóan mondom ki.
– Ma reggel.
– Ejha. Minden nap kivered?
– Igen.
– Miért? Nincs csajod?
– Nincs.
– Szeretnéd hogy kiverjem neked?
Mivel mostanában nem volt dolgom lányokkal, és amúgy is ritka, hogy ezt felajánlja egy bombázó, majdnem kimondtam hogy: Igen. De nem tettem. Valami megakadályozott benne, hogy kimondjam. Meg amúgy is, ahogy most simogat, attól mindjárt kész vagyok, és így okafogyottá válik a kérdés, és a rá adható válasz is.
Erzsi néni továbbra is a farkam simogatja, miközben a ruhája alól kiemeli az egyik mellét, ami így már szabadon engedi hogy bámuljam. Mindjárt elélvezek. Aztán a másikat is kiveszi a ruha alól, és a szabad kezével elkezdi masszírozni, és a bimbóját csavargatja.
Ettől aztán végképp elszakad a cérna, és elélvezek. Pont a két melle közé, szinte hallani lehet ahogy a csattan a spermám a mellein, miközben ő áhitattal nézi ezt. Amikor befejezem a fröcskölést, Erzsi néni a szájába veszi a farkam, és alaposan lenyalogatja. Na ettől megint feltámad bennem a vágy, és érzem, hogy a szájában újra megkeményedik a farkam.
– Úgy látom nem volt elég ennyi. – mondja Erzsi néni, miközben felálla székről, és az asztal szélére ül, miközben a ruháját egy laza mozdulattal leveszi, és a padlóra dobja.
– Gyere ide. – Mondja nekem, mire én, mint akit hipnotizálnak, engedelmeskedek a parancsának.
Oda állok elé, egészen közel, és csak bámulom a szőrös pináját, és a farkam, ami csak néhány centire van tőle.
– Dugd be.
Egy lépéssel közelebb megyek hozzá, így a farkam, szinte magától belecsusszan a pinájába. Kicsit rámozgok, ki és be, majd megmarkolom a melleit, és gyömöszölni kezdem. Oltári jó érzés. Aztán az ösztön felülkerekedik a konvenciókon, és a tétova topogásom immár határozott baszásba megy át. Alig néhány perc múlva, Erzsi néni visítani kezd, és érzem ahogy elélvez a farkamon. Ezután feláll, és hasra fekszik, miközben a segge felém mered. Arra gondolok, hogy biztosan hátulról is akarja, így hát nem váratom meg. A farkam ismét könnyedén beszusszan, így most hátulról baszom meg, ám ez sem tart tovább néhány percnél, mert megint elélvez.
– Gyere ide. – mondja nekem, miközben mutatja is hogy hova. Átmegyek az asztal másik oldalára, ahol a feje van, ami egy kicsit lelóg az asztalról. Most ott állok előtte, a farkam az orrát csiklandozza, miközben a kinyújtott nyelvével a farkamat nyaldossa. A két kezével mögém nyúl, és magához ránt, amitől a farkam a szájába csusszan, amit egyből szívni is kezd. A két karja mögöttem a seggemet markolja, miközben ütemesen maga felé húz, és ilyenkor a farkam tövig eltűnik a szájában. Majd lazít a fogáson, kissé elenged, majd újra maga felé húz. Ezt a ritmust átvéve, immár én magam tolom bele a szájába a farkam, majd vissza, és újra. Most fogok elélvezni.
Amikor már nem bírom tovább tartani, és kitör belőlem az élvezet, de Erzsi néni olyan erősen szorít magához, hogy nem vagyok képes kiszabadulni, és így az összes gecimet, a szájába lövöm. Amikor kész vagyok, ő még egy darabig szopogatja a makkomat, majd mikor befejezi, felül az asztalon, és leszáll róla. Belebújik a ruhájába, visszaül a székre, és maga elé húzza az asztalt.
– Gyere, ülj le, és folytassuk.
Így teszek. felhúzom a nadrágom, és visszaülök mellé.
– Azt gondolom, hogy téged jó dolog korrepetálni, de… Ha most jól elvégzed a feladatokat, akkor még folytathatjuk, ám ha nem, akkor nem jövök többet.
Megértem az üzenetét. Összekapom magam, és újra hozzálátok a feladatok megoldásához, méghozzá a legjobb tudásom szerint, mert szeretném, ha még folytatódna a korrepetálás.
