Hétvégi orgia a haverokkal
A haverokkal már hetekkel ezelőtt megterveztünk egy kellemes kiruccanást a hegyekbe. Tamás barátom édesapjának van ott egy nyaralója, amit egy hétvégére a rendelkezésünkre bocsát, mindössze annyit kér cserébe, hogy tartsunk rendet a házban. Nem gond, ez simán teljesíthető.
Szóval Tamás, András, és én, no meg mindhármunk nője lesz egy hétvégére ennek a háznak a lakója. Pénteken este bepakolunk a kisbuszba, amiben elférünk hatan, meg a cuccaink. Éjjel megérkezünk, alszunk egyet, és már másnap reggel miénk az egész Bakony.
– Itt fordulj jobbra! – mondja Tamás a térképet böngészve.
– Én azt hittem, hogy a tiétek a nyaraló.
– Persze hogy az, csak épp én nem szoktam ide járni.
– Miért?
– Mert baszott nagy a ház, még ha a csajommal jövök is, simán eltévednénk benne, és akkor lőttek a hétvégének.
– Te hányszor jártál már itt?
– Csak kétszer.
– Vannak szellemek is? – kérdezi Csilla, aki a pasijára dőlve rágózik.
Andrást nem zavarja, mert alszik, de ha ébren lenne, akkor kiokosítaná a csajt, hogy szellemek nem léteznek.
– Nincsenek szellemek – mondom neki, pedig tudom, hogy nem hiszi el.
A Tamás által megjelölt úton zötykölődünk a sötét úton, amikor a reflektorfény egy fehér falat világít meg.
– Megérkeztünk. Állj meg a kapu előtt!
Megállok, és nézem Tomit, aki a telóján nyomkodja a gombokat, majd felvillan rajta egy zöld fény.
– Mehetünk!
Csak meresztem a szemem, hogy vajon mire gondolt Tamás, hiszen a fehér fal még mindig előttünk áll, nem látok semmit, ami kapu lehet. Ránézek, és ő azonnal kapcsol.
– Ja igen, itt egy éles kanyar jobbra, és máris bent vagyunk a kapun.
Így is történt. Miután a kapun belül vagyunk, a tükörből még látom, ahogy a kapu bezáródik mögöttünk, szemben pedig a ház világos foltja bontakozik ki a sötétből.
– Állj meg a bejárat előtt! – utasít Tamás. – Most csak azt visszük magunkkal, ami éjszakára kell. Minden mást holnap cuccolunk be.
Az álló kocsi és a beszéd, épp elég volt ahhoz, hogy az alvó András felébredjen, és a hátsó sorban elterülő Anita és Viki is.
– Gyertek! Mindjárt ágyba bújhatunk.
– Az jó, mert már álmos vagyok – mondja az egyik lány, amit egy ásítással fejez be.
Miután bent vagyunk, Tamás megmutatja a szobákat, szám szerint hármat, ami csak a mi birodalmunk. Már én is álmos vagyok, és persze kellőképpen fáradt is, ezért az első szobába benyitva, Anitával az oldalamon elfoglaljuk ezt a helyiséget.
– Végre egy ágy.
Anita megint elnyom egy ásítást, majd levetkőzik, és az ágyra zuhan. Én is ledobálom a ruhámat, majd ledőlök az ágyra, és egy pillanat múlva már alszom is.
Másnap reggel, amikor felébredek, még sötét van, pedig az órám szerint már nyolc óra. Anita még mindig alszik, így csendben kimászom az ágyból, és kinézek az ablakon. Baszki! Szakad az eső.
Elindulok, hogy felfedezzem a házat, de leginkább a konyhát, mert szükségem van egy kávéra. Csend van az egész házban, sehol senki. A konyhában van minden, amire csak szükségünk lehet, de kávé az nincs. Még jó, hogy hoztunk magunkkal. Benézek a hűtőbe, de az is üres. Visszamegyek a szobába, és lefekszem Anita mellé, majd megölelem, és hozzábújok. Már ébredezik.
Ahogy simogatom, egyre inkább kezd magához térni, hiszen szereti, ha ébredés után a csiklóját simogatom, ettől mindig hamar elélvez, és persze fel is ébred. Amikor a szeme is kinyílik, akkor úgy helyezkedik el mellettem, hogy rendesen hozzáférjek a puncijához, miközben ő a farkamat kényezteti. Néhány perc után mindketten elélvezünk.
– Miért van ilyen sötét?
– Mert elszaródott az idő, esik, mintha dézsából öntenék.
– Basszus.
– Az. Remélem hamar eláll, be kéne hordani a cuccokat a kocsiból.
Egy órával később már a nappaliban ülünk mind a hatan, kávéval a kezünkben, és bambán nézünk egymásra.
– Még mindig esik?
– Ja.
– Mondd csak Tamás, van itt valami szórakozási lehetőség?
– Persze. Az emeleten van egy biliárdasztal, a pincében meg… nos, ott is volt valami, de az már régen volt.
– Fasza. Akkor most jól be vagyunk zárva. Mit fogunk csinálni két napig?
– Majdcsak eltöltjük az időt valamivel.
– Ja. Nincs internet, még mobilszolgáltatás is csak itt-ott van, nincs tévé sem.
– Viszont van egy filmgyűjtemény, pont az ilyen alkalmakra.
– Milyen filmekről van szó?
– Van minden, válogathatunk rendesen.
Mivel mindenki a saját apátiájába burkolózik, én inkább felfedezem a házat.
– Gyere nézzünk körül! – mondom Anitának majd megfogom a kezét.
– Hova megyünk?
– Sehova, csak körülnézünk.
Anita feláll, és jön velem. Bejárjuk a házat az emelettől a padlásig, de semmi említésre méltót nem találunk. Hacsak azt nem vesszük annak, hogy a pincében van egy sor hűtő, tele mindenféle nyers kajával. Legalább nem fogunk éhen veszni.
Anita segítségével összeszedek néhány olyan dolgot, amit egyszerűen és gyorsan el lehet készíteni. Így felszerelkezve megyünk fel egyenesen a konyhába.
– Menj csak a többiekhez, én majd csinálok valami ehetőt.
– Jól van, de szólj, ha segítségre van szükséged.
Amikor visszatérek a srácokhoz, azt látom, hogy már találtak maguknak szórakozást. Pornót néznek a nagy tévén. Leülök közéjük egy szabad helyre, és én is velük nézem. Nem vagyok oda az ilyen filmekért, nekem ez uncsi, jobban szeretem csinálni az ilyen mutatványokat. Vagy csak kiverem rá, és annyi.
Ahogy körbenézek a fiúkon, tényleg jobb így, hiszen Csilla már a bugyijában matat, András megint alszik, Tamás meg Viki épp egymást simogatja. Inkább visszamegyek Anitához.
A konyhában kellemes illatok terjengenek, Anita sürög-forog, és megörül nekem, hogy mégis vele tartok. Amikor belépek megölel, és megcsókol.
– Hát ez meg mi? – tapogatja meg a nadrágomat. – Csak nem hiányoztam?
– De igen.
– A többiek mit csinálnak.
– Pornót néznek.
– A fenébe – mondja Anita, majd elfordul tőlem, és ismét a kaját kevergeti.
– Mi a bajod a pornóval?
– Azzal semmi. Csak azt hittem, hogy tényleg miattam áll a farkad.
– Talán még az is lehet – mondom neki egy kacsintás kíséretében.
– Na majd ebéd után megmutathatod.
– Mikor lesz kész?
– Hamarosan.
Anitának hála, egy remek ebédet kaptunk, amivel mindenki elégedett. Utána kibontottunk egy üveg bort, majd még egyet, és beszélgetünk az asztal mellett ülve, kivéve Tamást, aki most is az ablak előtt áll, én nézi, hogy zuhog az eső. Amikor visszaül közénk, kérdés nélkül is elmondja, amit tudni akarunk.
– Még most is zuhog.
– Majd csak eláll – mondja András.
– Lehet, de ez sem változtat a lényegen.
– Miért nem? – kérdezi Viki.
– Mert ha most elállna, akkor is még napokig sártenger lenne kint, így esélyünk sincs a túrázásra, amit elterveztünk.
– Akkor mit csináljunk?
– Amit eddig. Pornót nézünk.
– Az uncsi. Inkább játsszunk valamit!
– Például mit?
– Nem tudom.
– Üvegezzünk – mondja Viki lelkesen.
– Az jó – vágja rá Csilla is.
– Én benne vagyok – így Tamás.
Anita kiönti a maradék bort a poharainkba, majd kezébe veszi az egyiket.
– Egészségünkre.
A lányok felállnak az asztaltól, és áttelepednek a tévé elé a kanapéra. Anita az asztalon megpörgeti az üveget, ami pont rá mutat.
– Te jössz! – mondja neki Csilla, és meg is tapsolja.
– Jó, de mi a tét?
– Hát, akire az üveg mutat, az levesz valamit.
– Egy gyors játék lesz – szól közbe Viki is.
– Miért?
– Mert rajtam csak a top van és ez a naci.
– Az nem baj. Szóval legyen vetkőzés? – kérdezi Anita, majd egy mozdulattal leveszi a felsőjét.
A következő pörgető Viki, majd Csilla, és alig pár perc múlva a lányok már mind meztelenek.
– Ez így elég uncsi – mondja Viki. – Fiúk, ti nem akartok velünk játszani?
Amikor odanézek, és látom a pucér csajokat, arra gondolok, hogy miért ne? Többen izgalmasabb. Felállok, és leülök az egyik fotelbe, és érdeklődve figyelem őket. Közben Tamás és András is csatlakozik, amitől a lányok egyre izgatottabbak lesznek.
– Ki legyen a következő pörgető?
– Majd én – mondja Csilla.
– Ne már – ellenkezik Viki. – Most a fiúkon a sor.
– Jól van, akkor kezdjétek.
Mivel egyikük sem lelkesedik, megfogom az üveget, és megforgatom. Amikor megáll, Csillára mutat az üveg nyaka.
– Ez így nem jó, már nincs mit levennem – mondja színlelt nyafogással. – Forgass újra!
Újra megforgatom az üveget, ami most Andrásra mutat, aki kelletlenül, de leveszi a pólóját.
A játék addig folytatódik, amíg már mindannyian pucéran ücsörgünk a kisasztal körül.
– Hogyan tovább?
Az általam feltett kérdésre egyikük sem válaszol, csak nézünk egymásra, mintha a másiktól várnánk a megoldást, amikor Viki megszólal.
– Van valakinél dobókocka?
Tamás feláll, majd elindul az emeletre, miközben odaveti nekünk.
– Hozok egyet.
Egy perccel később, az üveg mellett ott van a dobókocka is, ezzel együtt minden szempár Vikire irányul.
– Mi az elképzelésed? – kérdezi tőle Anita.
– Egyszerű. A dobókockának hat oldala van, és mi is hatan vagyunk, mindenkinek egy szám. Én leszek az egyes, András a kettes, Tamás három, Csilla négy, Gábor öt és Anita hat. Akire az üveg mutat, annak bekötjük a szemét, és valaki dob a kockával.
– Ez miért jó? – kérdezi tőle Csilla.
– Figyeljetek. Mindenkinek van egy száma, és akit a kocka kisorsol, az csinál valamit azzal, akinek be van kötve a szeme.
– Én nem fogok egy pasit simogatni! – mondja András.
– Nem is kell. Ha pasit dob a kocka, akkor újat dobunk, amíg ki nem jön a jó.
– És mi a lényege ennek?
– Az, hogy akinek be van kötve a szeme, nem tudja, ki van ott vele, neki kell kitalálni.
– Már értem. Ez jó lehet – mondja Tamás.
– Szóval? Mindenki érti? – kérdezi Viki, miközben végignéz rajtunk.
Mindenki igennel válaszol, vagy bólogat, ezért Viki mindjárt megpörgeti az üveget, ami pont rá mutat. A kendővel Csilla beköti a szemét, majd dob egyet a kockával. Ötös. Szóval én vagyok az első.
Felállok a helyemről, majd Viki mögé lépek, és a kezem a vállaira teszem, majd apró mozdulatokkal megsimogatom. Viki megfogja a kezem, és egy pillanatig tapogatja, aztán megszólal.
– Gábor.
– Honnan tudod? – kérdezi tőle Csilla meglepetten.
– Mert Gábor gitározik, és ettől az ujjai végén bőrkeményedés van.
A következő üvegforgatás Csillára mutat, akinek Viki beköti a szemét, majd a kocka Andrást hozza ki, aki feláll, majd Csilla mögé lép, megfogja a melleit, és játszik vele. Kicsit gyömöszöli, majd a mellbimbóját két ujja közé csippenti, és megcsavargatja.
– András! – kiált fel Csilla, majd mondja is a magyarázatot. – Mindig így csinálja, mert szeretem és ettől mindig hamar elélvezek.
A játék kezd egyre izgalmasabbá válni, most már mindenki lelkes, ám eléggé visszafogott a játékmenet. A következő üvegforgatás Tamásra mutat, így az ő szeme lesz bekötve, és a szám, Anitáé.
Tamás ül a fotelben, várja, hogy sorra kerüljön, amikor Anita feláll, és rám néz. Ezt az arckifejezést, ismerem, tudom, hogy tanácstalan azzal kapcsolatban, hogy mit tegyen. Én csak bólintok, és egy apró kacsintással is megerősítem. Anita odalép Tamás elé, majd letérdel, és előrehajol, hogy a farkával játsszon, amikor Viki felugrik az arcán némi dühvel, de Csilla megfogja a karját és visszahúzza.
– Hagyd csak és élvezd! – súgja a fülébe.
Eközben Anita a kezébe veszi Tamás farkát, ami még csak alig nagyobb a szokásos méreténél, ám a simogatás hatására egyre csak nő. Amikor már elég nagy és merev, Anita a szájába veszi a makkját, és megszopogatja. Tamás szó nélkül élvezi a dolgot, ekkor Anita megáll, és visszaül a helyére.
– Nos? Ki volt az? – kérdezi Tomitól András.
– Viki – adja meg a választ kapásból, majd lerántja a kendőt a szeméről.
– Nem talált – mondjuk szinte egyszerre, amitől Tamás arcára kiül a meglepettség.
– Nem? Akkor ki volt az?
Tamás végignéz a másik két lányon, és próbálja kitalálni, hogy melyik lehetett. A szeme megállapodik Csillán, és rákérdez.
– Te voltál Csilla?
– Nem – mondja a kérdezett.
– Akkor Anita – mondja Tamás, majd még hozzáteszi. Nagyon remélem, hogy te voltál.
– Miért? – kérdez vissza ő.
– Mert nem szeretném, ha pasi csinálta volna.
– Nyugi, én voltam, nyertél.
Ettől a jelenettől egy kicsit felgyorsulnak az események. Már nem csak simogatások és érintések vannak, mert elszabadulnak a fantáziák. A következő páros, aki Viki és András, egy jó kis műsort adnak nekünk elő. Viki a kanapén ül, András meg előtte áll, és a farkát veri, hogy minél nagyobb és minél keményebb legyen, majd betolja Viki szájába. Viki ellenkezés nélkül befogadja, és úgy szopja, hogy attól András elélvez, és telelövi a csaj száját. Amikor vége van, Viki úgy csinál, mintha ízlelgetné a spermát, majd mindenki meglepetésére kitalálja, hogy András volt az.
Ezek után már nincs is szükség az üvegre és a dobókockára. Mindenki kedvére csinálhatja, ami épp jólesik neki, és amit a másik nem ellenez. Így lett ebből az ártatlannak látszó játékból egy hatalmas orgia, amit mindenki egyformán élvez.
Másnap reggel arra ébredünk, hogy még mindig szakad az eső. Mindannyian a nappaliban ücsörgünk, és beszélgetünk, leginkább arról, hogy az előző nap mennyire jó volt, és hogy mindannyian élveztük. Volt, aki többször is. Miután mindent kibeszéltünk, Anita veszi át a szót.
– Figyeljetek egy kicsit rám. Ami tegnap történt, az azt jelenti, hogy ettől kezdve, mi hatan bármikor ismét megtehetjük ezt?
– Persze – vágja rá Tamás, ám a többiek hallgatnak. – Vagy nem?
– Pont erre akartam kilyukadni. Legyen úgy, hogy a tegnapi nap egy extra nap volt, de ettől kezdve már nem érvényes. Vagyis tiszteletben tartjuk egymást, és a kapcsolatainkat is. A továbbiakban nem ér a másikat szexuálisan használni, vagy kihasználni. Egyetértetek velem?
– Igen – mondja Tamás elsőként.
A többiek bólogatnak, és kézfeltartással jelzik az egyetértésüket. Így hát ebben maradtunk. Miután ezt megbeszéltük, Viki megint felteszi a kezét, mire mindannyian ránézünk.
– És a mai nap? – kérdezi tőlünk.
Összenézünk, majd szinte egyszerre mondja mindenki.
– A mai nap még szabad.
Ennek örömére, Anita hozzám bújik, megcsókol, majd a farkam kezdi izgatni, miközben Csilla a lábai közé fúrja be magát, hogy heves nyelvcsapásokkal kényeztesse őt. A többiek is aktivizálják magukat, így csakhamar ismét egy élvezetes orgiában találjuk magunkat.
A perverz barátnőm
– Mit szeretnél megmutatni?
– Ház ezt. – Mondja nekem, majd az egyik ujjával bele nyúl a puncijába, és amikor kiveszi, és az orrom elé tartja, akkor láthatom, hogy az ujjait vastagon beborítja az az átlátszó és sűrű nyálka, ami belőle jön.
A fehérnemű
Nyilvános szex és izgalom a parkban
– Baromira felizgat, hogy ilyen perverz állat vagy. – mondom Barbinak minden romantika nélkül, csak a tényeket hangsúlyozva.
– Bárcsak a férjem is így gondolná. – válaszol vigyorogva.
