Csilla lett a ház asszonya
Miután közel egy órát beszéltünk telefonon, Péter elköszön, majd leteszem a mobilomat magam mellé, én töprengek. Mit csináljak most? Péter, egy régi barátom, aki már tíz éve kint él Kanadában. Az apropó, amitért felhívott, az az, hogy jönnek haza néhány hétre, és tudni akarta, hogy elszállásolnám-e őket erre az időre. Persze megnyugtatott, hogy nem ingyen kéri ezt, kifizeti a költségeimet.
Péter a legjobb barátom volt, amig le nem lépett. Sok kalandunk volt együtt, sok mindenben benne voltunk együtt, és valóban jó barátnak számít, nem mondhatok neki nemet, és persze nem is akarok. A problémám az, hogy egyedül nem vagyok képes eljátszani a háziasszony szerepét. Nagy a ház, a kert. és ha ők két hétig nálam fognak lakni, ahhoz én kevés vagyok. Segítség kell.
Kellene valaki, aki itt lesz velem, aki segít, és aki a háziasszony lehetne. Töröm a fejem, de csak egyetlen egy ilyen jut eszembe. Csilla. Fel is hívom, és megkérdezem tőle, hogy mit szólna két hét nyaraláshoz, plusz egy kis munkához.
– Szia. épp rád gondoltam. csicsergi bele a fülembe, miután felvette a telefont.
– Szia Csilla. Egy kérdésem van, mert bajban vagyok.
– Figyelek, mondhatod.
– Az van, hogy egy barátom jön hozzám a feleségével két hétre, és arra gondoltam, hogy vajon lennél-e a háziasszony?
A vonalban nagy csendet hallok, és némi szöszmötölést. Várok a válaszra, ám közben attól tartok, hogy nemet mond.
– Igen.
– Jaj de örülök, megmented ezzel az életem.
– Jó, jó, de miről van szó?
– Ha átjössz, elmondom neked. Mikor lenne alkalmas?
– Máris indulok.
Csilla itt lakik hozzám közel, itt is ismertem meg őt. Jó fej, független, és törekvő, ám ezzel együtt kedves és segítőkész. Már csak az kell, hogy belemenjen a dologba. Mire a gondolat végére érek, Csilla már meg is érkezik.
– Szia. – szólal meg a csilingelő hangja a hátam mögött.
– Szia. Gyere ülj le, és elmondom miről van szó. Kérsz valamit inni?
– Csak vizet.
Hozom a vizet, és magamnak egy sört, majd leülök mellé, és belekezdek.
– Arról van szó, hogy jön a barátom, és két hétig itt fog lakni nálam.
Ezután elmondom hogy mi a terv, és hogy mit várok tőle, miközben ő mosolyog rám, és hevesen bólogat.
– Persze, sima ügy, szívesen megteszem neked.
– Köszönöm, és hálás is vagyok neked ezért, de van még valami.
– Mi az?
– Péter és a felesége fullra nudisták, és szerintem itt sem lesz ez másképp.
– Nem gond. Láttam már pucér embereket. Mikor érkeznek?
– Szombaton hajnalban.
– Ma csütörtök van, Holnap már előkészíthetnénk a dolgokat. Kaja, vásárlás, egy kis takarítás.
– Lehet hogy igazad van, akkor egy nappal több lesz. Nem gond?
– Dehogy, majd úgy gondolok rá, hogy meghívtál nyaralni.
– Ja igen, Péter ki akarja nekem fizetni a szállás árát. Mi lenne, ha ezt felajánlanám neked a munkádért cserébe?
– Nem is tudom, énazt gondoltam hogy megteszem neked, mert kedvellek, és ez így most váratlanul ért.
– Jól van semmi baj, majd visszatérünk rá.
Még egy ideig beszélgettünk, aztán Csilla hazament, én meg magamra maradatm a gondolataimmal.
***
– Na? Mivel kezdjünk? – kérdezi tőlem Csilla, miután megittuk a reggeli kávénkat.
– Nem tudom, én azt gondoltam, hogy neked ez a kisujjadban van.
– Persze. Lássuk csak. Legyen úgy, hogy összeírok neked egy listát, amit te megveszel, én meg addig rendbe teszem a házat. Jó lesz ez így?
– Igen. Nagyon köszönöm neked. Nem is tudom mit kezdenék a helyzettel, ha nemet mondtál volna.
– Biztosan megoldanád egyedül is.
Kezemben a listával elindulok a szupermarket felé. Közben azon jár az agyam, hogy csillának is kellene valamilyen ajándékot vennem, csak épp azt nm tudom, minek örülne. Amikor a listán szereplő dolgokat már megvettem, és a púposra tömött kocsival ballagok a parkoló felé, meglátok valamit egy játékbolt kirakatában. Játék? Csillának? Na ja, de ennek biztosan örülne, ha meg nem, majd oda adja egy gyereknek.
A kocsival beállok a garázsba, majd elkezdem felhordani a cuccokat. Az ajándékot a legvégére hagyom. Amikor már minden a helyén van, fogom az ajándékot, és elindulok vele a konyha felé, mintha csak egy játék lenne a sok közül. Amikor befordulok a konyhába, Csilla meg pont velem szembe fordul, amikor meglátja a kezemben lévő játékszert.
– Jé, egy Óriás Panda. – kiált fel meglepetésében, majd odalép hozzám, vagyis a pandához, és átöleli. – Imádom. Ez kié lesz?
– Ez a tiéd. – mondom neki, majd el is engedem a jószágot.
– Az enyééém? De hát miért?
– Mondjuk, hogy a segítségedért.
– Köszönöm. – mondja Csilla csillogó szemmel, majd odalép elém, hogy megöleljen, ám rájön, hogy a maci miatt en nem fog neki összejönni. Megfordul, leülteti a macit egy székre, majd ismét hozzám lép, átölel, és megcsókol.
– Honnan tudtad, hogy a panda a kedvencem?
– Nem tudtam, csak egy megérzés volt.
Ettől kezdve a nap során minden a legnagyobb rendben volt. Mire mindennel elkészültünk, már este lett, és mi a nappaliban ülünk a kanapén, egy-egy sörrel a kezünkben.
– Holnap hajnalban érkeznek, de nem tudom a pontos idejét. Vagyis bármikor betoppanhatnak. Szerinted gondot okozna neked, ha már ma is itt aludnál?
– Nem, dehogy. De azért néhány cuccomat el kéne hoznom, nincs nálam semmi.
– Nem gond, holnap majd elmegyünk hozzád és elhozzuk amire szükséged van.
Ez az utolsó mondatomat már lehet hogy nem is hallotta, mert elaludt. Hozok egy vékony takarót, és betakarom vele, majd otthagyom őt, és befekszem az ágyamba. Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam el, csak a telefoncsengésre riadok fel. Még sötét van, de a mobil fénye útbaigazít. Fogadom a hívást.
– Szia Gábor, már taxiban ülünk, negyed óra múlva ott vagyunk nálad, vetted?
– Persze, gyertek csak.
Kimegyek a szobából, hogy felkeltsem Csillát, aki még most is ugyan abba a pózban alszik, ahogy ott hagytam.
– Ébredj fel, mindjárt itt vannak?
– Mi? Nem azt mondtad, hogy hajnalban jönnek?
– De igen. Már hajnal van. Fél négy.
– Jólvan. Tudsz nekem másik ruhát adni?
– Farmer és póló jó lesz?
– Elég lesz a póló is ha elég nagy.
A szekrényhez lépve keresgélek egy méretes pólót, amit felvehet. Még most is meleg van, más nem is nagyon kell. Elfordulok a szekrénytől, vissza a nappaliba, ám Csilla nincs itt. Más irányból viszont más hangokat hallok, ami annak a jelen, hogy már a fürdőben van. Odalépek az ajtóhoz, bekopogok, és közlöm vele, hogy a kilincsre tettem a ruhadarabot.
– Hozd be kérlek. – hallom meg a hangját a vízzubogáson keresztül.
Benyitok, majd elámulok rajta. Ott áll a zuhanyzóban, teljesen meztelenül, a víz meg csak folyik végig rajta. Csodás látvány, még soha nem láttam őt meztelenül, hisz csak barátok vagyunk, felületes ismerősök, ám most valami mégis megmozdul bennem.
– Tedd le, még nem vagyok készen.
Leteszem a kisasztalra, majd kihátrálok a fürdőből, miközben a szemem le sem veszem róla. Huh, ez a nap is jól kezdődik. Elindulok a konyha felé, amikor az utcáról duda hangját hozza be, a hajnali derengés. Magjöttek. A konyha helyett kimegyek a kapuhoz, majd üdvözlöm őket, ölelések és puszik garmadája csattog a hűs szellőben. Fogok két bőröndöt, és elindulok befelé, ők meg a maradékot hozzák, mindent lelakolunk a nappaliban, aztán ismét beszélgetésbe merülünk.
Már világosodik, amikor eszembe jut Csilla, aki lehet hogy még most a fürdőben van. Tévedtem. A bejárattal szemben ülök, így jól látom, amikor kinyílik az ajtó, majd belép rajta Csilla. Ami először szembetűnik nekem, hogy nem az a póló van rajta, amit bevittem neki, hanem egy elegánsnak mondható nyári ruha, a lábán egy pöpec cipő, és haja is valahogy más. A látványra belém fagy a szó, amit Péterék észre is vesznek, ezért abba az irányba fordulnak, ahol a meglepetést sejtik. Őket is meglepi a jelenség.
– Jó reggelt mindenkinek. – mondja Csilla, csilingelő hangon, ami immár másodszorra bűvöl el engem.
Mindhárman felállunk, hogy fogadjuk Csillát. Péter ér oda hozzá elsőként, majd kezet nyújt neki, és bemutatkozik. Aztán Péter mutatja be a feleségét neki.
– Kedves Csilla, ő itt a feleségem, Barbara.
Csilla vele is csak kezet fog, majd elindulnak a ház belseje felé, hogy mindannyian leülhessünk.
– Nem is tudtam hogy ilyen csinos barátnőd van. – mondja Péter, majd még hozzáteszi. – Gondolom nem házasodtatok össze, mert akkor meghívtál volna, igaz?
Már nyitom is a szám, hogy erre válaszoljak, de Csilla megelőz.
– Nem, még nem volt esküvő, hisz még csak néhány hónapja ismerjük egymást.
– Nahát, gratulálok. – mondja Barbara, miközben ő is Csillát bámulja.
Az udvariassági körök után belemélyedtünk a beszélgetésbe, hiszem már évek óta nem találkoztunk, igaz, néha azért beszülünk a neten, de az egészen más. Csilla jól állja a sarat, tényleg úgy tud részt venni a csevejben, mintha mindig is együtt lettünk volna. Persze ehhez az is segítséget ad neki, hogy sokat meséltem neki magamról, és ha igaz, Pétert is megemlítettem neki.
Amikor elég volt a sok beszédből, megmutatjuk nekik a szobájukat, és minden mást is, amire csak szükségük lehet a nálunk töltött idő alatt. Amig én segítettem nekik a szobába hurcolkodni, és elrendezni a dolgokat, Csilla egy pazar ebédet dobott össze, bevallom, fogalmam sincs róla, hogy hogy csinálta.
Ebéd után kiülünk a kertbe, és tovább beszélgettünk. Péternek volt sok mesélni való élménye ahogy nekem is. Belementünk a régi sztorikba is, ami a lányokat nem igazán kötötte le, ezért ők elkülönülve egymás közt beszélgetek. Már a sokadik sört ittuk Péterrel, amikor azt látom, hogy Barbara feláll, elindul a medence felé, majd a ruháját útközben levetve, egyszerűen a fűre dobja, és belecsobban a vízbe. Mi csak nézzük, és csodáljuk az idomait, amikor Csilla is követi a példáját. Ő ott helybe veszi le a ruháját, a cipőjét berúgja a szék alá, majd ő is belecsobban a vízbe Barbara mellett. Az ámulatunk így még tovább fokozódik, de hamar túltesszük magunkat a látványon, és visszatérünk a beszélgetéshez.
Ezek után, a lányokra terelődik aszó, kibeszéljük őket, persze nekem kell többet mondanom, hisz az „én csajom” Péter számára ismeretlen. Rögtönöznöm kell, úgy beállítani a dolgokat, hogy abban n legyen hiba. Ha már Csilla azt mondta, hogy már hónapok óta együtt vagyunk, akkor az a minimum, hogy úgy is teszünk.
Mikor már mindent kibeszéltünk, Péter rácsap a térdemre, majd leveszi az ingét és így szól hozzám:
– Gyere fürödjünk egy jót mi is.
Tovább folytatja a vetkőzést, majd amikor már semmi nincs rajta, beleveti magát a medencébe, így a víz, csak nagy erőfeszítés árán képes a helyén maradni. Mit tehetnék, én is ledobálom a cuccaimat, és utánuk megyek.
A víz kellemesen langyos, így jól érezzük magunkat. Fröcsköljük egymást, kergetőzünk, és mint a gyerekek, úgy sikongatunk. Egy idő után Péter megunja a játékot, és kiül a medence szélére, és onnan nézi, hogy pancsolunk. Tényleg mint a gyerekek. Amikor megunod a dolgot, csatlakozok hozzá, és mellé ülök, így nézzük tovább, ahogy lányok egymással incselkednek. Kellemes látvány be kell ismernem.
Amikor a lányok is elfáradnak, csak lebegnek a vizén, és élvezik a napsütést. Ám egy idő után, Barbara odajön hozzánk, pontosabban Péter elé, így alulról néz fel rá. Néhány szóváltás után, Barbara megmarkolja Péter farkát, majd mintha csak játékból tenné, lassan húzgálni kezdi, mint aki nem tud mit kezdeni a kezével. Jól elvannak, Péter láthatóan élvezi az ilyen játékokat.
Csilla is megunja a vízen lebegést, felénk fordul, majd kiúszik hozzánk a partra. Na, gondoltam magamban, most mit fog csinálni? Csilla nem jön zavarba, látva hogy Barbara a férje farkát markolja, odajön hozzám, és hasonló módon igyekszik megfelelni az elvárásnak. Pedig nincs semmiféle elvárás, amikor felkértem őt szó sem volt erről, ám ha a helyzet úgy kívánja, akkor képes maximálisan megfelelni. Ezért roppant hálás is vagyok neki.
Amíg én Péterrel beszélgetek, addig ők ott lent, szintén egymást szórakoztatják. Igyekszem Péterre figyelni, ám egyre nehezebben megy, mert Csilla olyan élvezettel csinálja, amit csinál, hogy a farkam már teljes pompájában meredezik. Egy pillanattal később, már nem csak a kezével játszik rajta, hanem a makkomat nyalogatja, amit én nagyon szeretek. Mintha tudná, hogyan kell engem egy pillanat alatt az orgazmus felé repíteni.
Szerencsére Péter is elhallgat, így nem kell válaszolnom. Behunyt szemmel élvezem a napsütést, és Csilla játékát. Amikor mégis kinyitom a szemem, és lenézek rá, a pillantásunk összetalálkozik. Látom benne az élvezetet, hogy örömmel csinálja, és nem csak a megfelelés miatt. Egy pillanatra elveszek a szeme tükrében, aztán mégis megállítom őt. Ha már így alakult a dolog, akkor nem itt a medence partján akarom megejteni az első alkalmat, hanem szeretném megadni a módját.
– Ki kér egy sört? – kérdezem tőlük egy kicsit hangosabban, mint azt akartam, de szerencsére mindannyian egyből válaszolnak.
– Én.
– Én.
– Én.
– Na és ki hoz nekünk sört a konyhából? – ez már Péter kérdése volt, ám a lányok szinte egyszerre, jönnek ki a vízből, majd együtt mennek a konyhába. Péterrel összenézünk, majd egy ökölpacsi után mi is kimászunk a medencéből és megyünk a lányok után.
Mire az asztalhoz érünk, ők már ott ücsörögnek az árnyékban, és elismerően méregetik a szerszámunkat, hisz az még most is áll. Amikor leülök Csilla mellé, ő szorosan mellém húzza a székét, miközben átkarol, és mintha csak véletlenül tenné, megérinti a farkam. Ez hiba volt, mert az már kezdett alapra állni, ám most megint úgy áll mint a cövek. Ennek elismeréseként kapok egy puszit az arcomra, majd folytatjuk a csevegést.
Ismét a medencénél már megismert felállásban folyik a csevej, én Péterrel beszélgetek, a lányok meg egy szinttel lejjebb, szintén beszélgetnek, ám a kezük folyamatosan jár. Ennek következtében Péter egyszer csak elhallgat, majd hátradől a székben, és egy hosszan elnyúló nyögés kíséretében elélvez. Barbara, amit csak tud, minden cseppet begyűjt magának, lenyalogatja Péter farkát, majd mintha mi sem történt volna, folytatják a csevejt Csillával.
A következő pillanatban én is megérzem, hogy már nincs sok hátra, de nem akarom. Magamhoz húzom Csillát, és mintha csak megcsókolnám, a fülébe súgok.
– Legyél óvatosabb, nem így akarom.
Erre ő rám néz, a már ismert huncut mosollyal, majd folytatja a tevékenységet. Rájöttem, hogy esze ágában sincs lassítani, azt akarja hogy én is elélvezzek. Mivel képtelen vagyok neki ellen állni, hamarosan én is Péter sorsára jutok. Amikor már nem bírom tovább, megmarkolom csilla haját, magamhoz húzom, majd a szám az övére tapasztom, és hosszan megcsókolom, amit ő úgy viszonoz, hogy a nyelvét szinte a torkomba dugja, és úgy kavar vele a számban. Ettől persze az orgazmus nem áll le, hanem vadul tör ki belőlem, így a szabadon lévő farkamból a sperma, Csilla keze által, ellenőrizetlenűl száll minden irányba. Remek minden porcikám, miközben őt csókolom.
Egy diszkrét, ám lelkes taps szakítja meg a idilli állapotot. amikor felnézünk, Péter és Barbara minket néz, miközben a kezükkel ütemesen ütögeti a másik tenyerüket.
– Ez szép volt. – mondja Barbara.
– Bizony. – teszi hozzá Péter.
Csilla kissé visszahúzódik tőlem, majd felegyenesedik a széken, és szerényen csak annyit mond.
– Köszi, de a tiétek is legalább ilyen jó volt.
Kissé lecsillapodunk, és folytatjuk a beszélgetést, ám Csilla egyszer csak feláll, és bemegy a házba. Arra gondolok, hogy talán innivalót hoz, de mégsem jön vissza. Csak nemnemsértődött, vagy megharagudott rám valamiért? Kimentem magam, és utána megyek, hogy megtudjam mi van vele, de nem találom. benézek a fürdőbe meg a konyhába, mert a nappaliban nincs. Tovább megyek, és benyitok a hálószobánkba. Csilla ott fekszik az ágyon, a lábai szétrakva, és saját magát simogatja.
Teljesen ledermedek a látványtól. Egyrészt megnyugtat a gondolat, hogy nem neheztel rám, másfelől meg elképesztően felizgat a látványa. becsukom magam mögött az ajtót, majd közelebb lépek hozzá, amikor felemeli a fejét, rám néz, és szinte hang nélkül mondja.
– Kérlek elégíts ki, élvezni akarok a nyelvedtől.
Lassan letérdelek az ágy előtt, odahajolok hozzá, ahol a keze a csiklóját simogatja. Lassan közelítek felé, de már érzem az illatát.
– Gyere már te állat, ne várass tovább.
Az utasítás egyértelmű számomra, ezért oda hajolok hozzá, és a nyelvem hegyével megérintem az ujját, amit épp kihúz magából. Lenyalogatom, majd félre lököm a nyelvemmel, amit aztán végig simítok rajta, amitől megrándul a teste, és amitől még követelőzőbbé válik.
– Akarom, hogy kielégíts. Akarom a nyelved, nyald a puncimat.
Nem váratom tovább, az arcom bele túrom a nedvesen forró puncijába, és nyalom, ahol érem. A nagyajkakat, majd beljebb is, a nyelvem körbejárja a finoman redős részeket, amig rá nem talál csiklójára. A számba veszem, és megszívom, majd elengedem, és újra. Csilla vonaglik alattam, érezhetően egyre inkább extázisba kerül, ezért még intenzívebben kényeztetem őt, aminek meg is lett az eredménye, ugyanis megint elélvez.
Ezután megfordul, feltérdel az ágyon, majd a fenekét felém domborítja. Mielőtt megszólalna, már teszem is, amit vár tőlem. Oda térdelek én is mögé, majd a farkam odaillesztem a puncihoz, mire Csilla, egyszerűen rácsusszan, majd örült tempóban rám mozog, én meg odateszem neki a farkam, így nagyokat csattan rajta a zacsim. Csilla most is hamar elélvez, ám itt vagyok a nyomában. Amikor megérzem az első összehúzódást, már én is mészen állok, és így szinte egyszerre élvezünk el. Azért csak szinte, mert ő nem áll meg, szinte folyamatosan rázza az orgazmus, miközben folyik belőle a saját nedveivel keveredett gecim. Amikor vége van, elhasal az ágyon és csak liheg.
Amikor felém fordul, és rám néz, csillog a szeme.
– Ez isteni volt. mondja nekem fülig érő szájjal.
– Remélem is. – mondom válaszként vigyorogva.
Csilla felpattan az ágyról, majd engem megkerülve kilép a szobából, miközben még visszaszól nekem.
– Megyek pancsizni. Elkísérsz?
Naná, hogy elkísérem, ki nem hagynám ezt a remek alkalmat.
Amikor a kertbe érünk, Péter és Barbara már nincs ott, ám a medence a hűs vizével csak ránk vár. Belevetjük magunkat, és élvezzük.
Mondanom sem kell, hogy az este folyamán még volt ez az, és a következő két hétben szinte megállás nélkül együtt lógtunk. A második hét végére, Csilla alig akart hazamenni, de megnyugtattam őt, hogy amikor csak kedve van hozzám, átjöhet egy kis pancsolásra.
Szex a webkamera előtt
A vécésnéni verte ki a farkam
A forgatókönyv ugyan az, ott állok a fal mellett, és hozzálátok kiverni a farkam. A néni ismét ott terem, és csak nézi, hogy mit csinálok. Aztán jött egy fordulat, és vele a meglepetés. – Leszophatlak? – kérdezi tőlem, és közben úgy néz rám, mintha az élete függene tőle, hogy mit válaszolok.
