A medence mellett simogattam magam, és lebuktam
Egy kihívásba botlottam egy másik oldalon, ami arról szól, hogy egy megkezdett történetet kell befejezni, a saját fantáziámat használva. Én itt és most eleget teszek ennek a felkérésnek. Álljon itt előbb a történet eleje, majd utána a folytatás. Íme.
2 hónap telt el azóta, hogy rajtakaptam Pétert a legjobb barátnőmmel. Szörnyű véletlen volt, ami annak köszönhető, hogy idegenvezetőként nem érkezett meg a japán csoportom, gyomorrontás miatt. Így hát hazamentem és a látvány megdöbbentett… A párom farka a barátnőm seggében. Azonnal összepakoltam, elköltöztem és felmondtam.
A szakmámat nem adtam fel, csak most már a volt Jugoszláv államokban csinálok idegenvezetést. Lassan, de biztosan kihevertem a csalódást és vártam az új lehetőségeket. Azonban valahogy úgy alakult, hogy mindig csak nyugdíjas csoportoknak kellett idegenvezetést tartani. Akárcsak most. A legfiatalabb is 70 éves. És majd megint kiabálnom kell. Vajon találok a szállodában kalandot? Ilyen gondolatok kavarogtak bennem, mikor azon kaptam magam, hogy a sofőr bámulja a laza nyári ruciból kikandikáló combomat. Nem tudom, miért de elpirultam és amikor tiszta volt a terep én is végig csekkoltam emberünket. Azonban csalódnom kellett, mert a formaruha hosszú nadrággal, nem mutatott sokat. Nem is tulajdonítottam utána semmi jelentőséget a dolognak, bár a fejemben megmozdult a kisördög.
Késő délutánra Kotorba értünk, ahol mindenki elfoglalta a szobáját és szabadfoglalkozást tartott. Gondoltam sétálok egyet, ami közben a parkoló felé vettem az irányt. A buszunkhoz érve azt láttam, hogy a sofőrünk fekszik a busz alatt és bőszen szerel valamit. Az egyenruháját már levette és így megnéztem a rövidnadrágban az izmos vádliját. Majd lefagytam… Észrevettem, hogy a nadrágból kilóg a farka. Lenyűgözött a látvány és szólni sem tudtam. Pár perc után felocsúdtam és visszatértem a szobába. Majd hirtelen ötlettől vezérelve, felvettem a bikinim és a szálloda fedett medencéjéhez mentem, hátha le tudom hűteni magam. Nem sikerült. Hiába a hűvös víz, odalent forrt a vérem, hiszen 2 hónapja nem szexeltem. Hirtelen ötlettől vezérelve kiúsztam és az egyik nyugágyra feküdtem. Lassan elszálltak a gátlásaim, becsuktam a szemem és önfeledten masztizni kezdtem. Mikor pár perccel később kinyitottam, felsikítottam halkan. Ketten álltak előttem. A szálló biztonsági főnöke és a sofőrünk. Én lüke elfelejtettem a kamerákat…
Folytatás…
Meglepetten pislogok hol az egyikre, hol a másikra, próbálom kitalálni, hogy vajon mi nem tetszett nekik, én vagy az hogy jól érzem magam. Mielőtt bármit mondhatnék, zordan szól hozzám a biztonsági főnök.
– Kisasszony, velem kell jönnie, kérem szedje rendben magát, és kövessen.
Mit tehettem volna, mentem utánuk. Amikor megérkezünk a hotel alagsorában lévő irodába, ott előre engednek, majd ők is belépve bezárják az ajtót. A helységben monitorok, és egy sor számomra ismeretlen kütyü van, és egy szabadon álló szék, amire leültetnek.
– Mi rosszat követtem el? – kérdem tőlük megszeppenve?
– Nos, a rossz talán ebben az esetben nem elég egyértelmű. Ám azt biztosan állíthatom, hogy a mi szállodánkban ez a fajta viselkedés nem megengedett.
– Micsoda? Talán baj, hogy jól érzem magam?
– Bizonyos mértékig ez is megengedett, de ön átlépett egy határt.
– De hát még a recepción is ki van téve nagy betűkkel egy tábla, hogy „Nálunk garantáltan jól érzi magát!”
– Ez igaz, de nem ebben az esetben. Kérem az iratait, sajnos meg kell tennünk a feljelentést a rendőrségen.
– Ne már! Nem lehetne most az egyszer…
– Nem. Mivel az esetről felvétel is készült, a szálloda vezetői is tudni fognak róla, így nincs módunkban eltekinteni a feljelentéstől.
– Más mód nincs arra, hogy kezeljük a helyzetet.
– Sajnos nincs. Ez az eljárás, amit követnünk kell.
Ekkor a buszsofőr, – akinek a jelenléte nem is lenne indokolt, nem is kéne itt lennie, – súg valamit az egyenruhás fülébe, aki egy darabig csak hallgatja, majd egy széles vigyor terül szét a képén.
– Talán mégis van egy lehetőség. mondja nekem, miközben egyre szélesebb a vigyor az arcán.
– Mégis milyen megoldásra gondolt?
– Hogy is mondjam. A kollégám azt javasolja, hogy legyünk önnel szemben toleránsak.
– Ez mit jelent?
– Arra gondoltunk, hogy ha hajlandó lenne, hogy is mondjam csak… Szóval ha lenne olyan kedves és kielégítene minket, akkor talán, hangsúlyozom talán, el lehetne intézni ezt az ügyet.
– Szopjam le magukat?
– így is lehet mondani.
Az jut eszembe, amikor megláttam a sofőr farkát, a busz alatt, akkor az villant be, hogy izgi lenne, megsimogatni vagy akár a számba venni, biztosan jól meglepődne. Mivel a puncim még mindig sajog, és még lucskos is, úgy gondolom, hogy ez az ajánlat megment engem, így hát változtatok a hozzáállásomon.
– Miért nem ezzel kezdtétek fiúk.
– Tudja kisasszony, jobb ha tisztán látjuk a dolgokat, hogy ne legyen belőle félreértés. Szóval mi a válasz?
– Rendben, ki legyen az első? – Kérdezem tőlük, mire mindketten vigyorogni kezdenek, és szinte egyszerre gombolják ki a nadrágjukat. Mindketten odalépnek elém, és egyszerre tolják a farkukat az orrom elé. A sofőrrel kezdem, mert neki szebb és nagyobb farka van, a másik meg várjon a sorára. Amikor a számba veszem, érzem hogy ez még nem a tényleges mérete, mert egyre csak nő, szinte kitömi a számat. Amikor már fuldokolok, mert nem kapok levegőt, akkor a másik farkát kezdem kényeztetni, ami jóval kisebb. Amig a biztonsági ember farkát szopom, a másik mögém kerül, és mielőtt megnyikkanhatnék, belém nyomja a farkát egészen tövig, majd durván hozzálát, hogy megbassza a pinámat.
A biztonsági főnök már régen lehetett nővel, mert alig egy perccel később beleélvez a számba, én meg alig győzöm kiköpködni. Ezután leül a székre, amin eddig én ültem, és csak nézi, ahogy a sofőr rommá bassza a kis pinácskámat. Fél órán át gyötört a hatalmas farkával, hol az asztalon, hol a padlón, de volt hogy a széken. Amikor már ő sem bírta tovább, akkor egyszerűen az arcomra verte a farkát. Mikor ezzel végzett, felhúzta a nadrágját, és távozott a helységből. A táskámból előszedtem néhány zsebkendőt, és úgy ahogy letörölgettem magamról a sofőr gecijét.
– És most lássuk, ahogy letörli a felvételt, amin rajta vagyok. – mondom a biztonsági embernek, aki csak néz rám, és mosolyog.
– Nincs felvétel.- mondja nekem, miközben egyre szélesebb a vigyor az arcán.
– Mi az hogy nincs? hogy hogy nincs?
– Úgy, hogy egy hete elromlott a rendszer, és a szerelő csak a jövő héten tud jönni megjavítani.
A meglepetés és a d9öbbenet megakadályozott abban, hogy meg tudjak szólalni. Csak néztem rá bután, és próbáltam megemészteni a hallottakat. Ő még mindig vigyorog, ám bennem egyre inkább a düh erősödött fel, mert ilyen aljas módon kihasználtak, és rászedtek. Na jó, a sofőr faszát azért nem bánom, bár a tortúra alatt egyszer sem tudtam elélvezni, pedig nagyon közel voltam hozzá.
Ám ezt az aljas átverést meg kell bosszulnom. Amig én őt nézem, ő csak vigyorog, és láthatóan jó kedve van attól, amit tettek, de a bosszúm nem marad el. Felállok a székről és távozok a helységből, még az ajtót sem csukom be magam után.
Ismét a medence szélén vagyok, miközben a bosszún jár az eszem. Bemegyek a vízbe, hogy lemossam magamról a mocskot, és amikor már úgy érzem hogy tiszta lettem, kimászok a medencéből, és csak vigyorgok magamban. Kitaláltam, hogy fogom megbosszulni őket, akkor majd nem lesz ilyen jó a kedvük, és egyik sem fog vigyorogni.
