Ribanc a kliensek hálójában
Időnként, amikor már elegem van a magányból, és a mindennapos maszturbálás is untat, akkor a netről rendelek egy nőt, aki elfeledteti velem az unalmas hétköznapokat. Miért így intézem a szexet? Mert az életmódom és a munkám miatt nem marad meg mellettem egy sem. Ez van.
A választás most egy olyan nőre esett, aki a saját bevallása szerint full perverz, ami garantálja, hogy élvezni fogom a vele töltött idő minden percét. Engem meggyőzött, és meg is egyeztünk abban, hogy szombaton délután feljön hozzám, és majd meglátjuk, mit tudunk kihozni a gyors randiból.
Itt el kell mondanom, hogy a lakásban elhelyezek három kamerát, amik tökéletes minőségben rögzítik majd az eseményeket. Két okom van erre. Az egyik, hogy bebiztosítsam magam, mert volt már rá példa, hogy a csaj, akit felhívtam magamhoz, a szex után feljelentett, hogy megerőszakoltam. Be is idéztek, csakhogy mire a kihallgatásra került volna a sor, kiderült, hogy a csajt azon a héten már többször is „megerőszakolták”, egy esetben pedig videó is készült róla, így a csaj lett lesittelve. Kell az a videó. A másik oka, hogy időnként előveszem a felvételt, hogy megnézzem.
Már közel az idő, amikor megérkezik, így előkészítek némi piát, rágcsálnivalót, na meg egy kis füvet is, hátha vegán a csaj. Aztán csak várok, miközben pornót nézek.
Amikor megszólal a csengő, kikapcsolom a tévét, majd az ajtóhoz megyek, és kilesek a lyukon. Ő az. Kinyitom az ajtót, és csak bámulok rá. Kurva jó nő, a szó minden értelmében. A kabátja évszakhoz illő, ám ami kilátszik alóla, az sem hétköznapi. Jó választás volt.
– Beengedsz, vagy még csorgatod a nyálad?
– Ja igen, gyere csak be.
A nő elsétál mellettem, a kabátját leveszi, majd egy hanyag mozdulattal a padlóra ejti. A kabát alatt szinte csak a fehérnemű van rajta, ami fekete, itt-ott valami piros, de amúgy annyira aprócska, hogy szinte nem is látszik. Úgy megyek mögötte, hogy a nyálam tovább csurgatom, majd, amikor belépünk a nappaliba…
Gondoltam, hellyel kínálom, de ő kiszolgálja magát, és leheveredik a kanapéra.
– Mit innál? – kérdezem tőle, miközben úgy néz rám, hogy attól majdnem elélvezek.
– Amit te iszol.
Kimegyek a konyhába, majd töltök két pohárba egy kis vodkát, miközben kiszólok neki.
– A vodkát tisztán, vagy…
– Tisztán – Jön azonnal a válasz.
Ránézek a két pohárra, öntök még rá, de mivel nem vagyok vele elégedett, végül teletöltöm a poharakat, majd kézben viszem neki, és az egyiket a kezébe adom.
– Egészségünkre – mondom mosolyogva, majd koccintunk, és beleiszok az italomba, miközben a csaj egy szuszra megissza az egészet.
– Van valami kívánságod, vagy én csináljak veled valami felejthetetlen dolgot?
– Azt hiszem, rád bízom magam, elég profinak látszol.
– Helyes. Kezdhetjük? – kérdezi Ági, miközben előrehajol, és a harisnyáját kezdi sodorgatni, ahogy azt a filmekben is teszik.
– Persze, csak áruld el az igazi neved!
– Hisz már mondtam. Ági. Maradjunk ennyiben.
– Jól van. Hol szeretnéd csinálni?
– Na, mégis hol? Hát ágyban. Ugye van rendes ágyad is?
– Persze, a hálóban.
Még néhány pillanatig a harisnya köti le a figyelmét, majd, amikor az a kezében van, elém áll, majd a nyakam köré tekeri.
– Mutasd az utat.
Innen csak néhány lépés a hálószoba, aminek az ajtaja is nyitva van, így csak az ujjammal mutatom az irányt, mire ő, mint egy kutyát a pórázon, a harisnyánál fogva bevezet, majd egy hirtelen mozdulattal az ágyra taszít.
– Ne mozdulj! – utasít szigorúan, majd a háta mögé nyúl, és amikor ismét látom a kezeit, döbbenten veszem észre, hogy abban egy pár bilincs van.
– No de ezt talán nem kéne! – tiltakoznék, de nem hagyja magát.
– Élvezni akarsz, vagy csak nyavalyogsz? Tudod mit? Ha kimondod a varázsigét, ami a mákosrétes, akkor leállok, te kifizetsz, és már itt sem vagyok. Amíg ez a szó nem hangzik el, én irányítok, és te megteszed, amit mondok. Világos?
– Igen.
– Helyes.
Ági kioldja a nadrágom övét, majd lehúzza rólam, aztán az ingem következik, és legvégül a zoknim és az alsónadrág.
– Ejha, micsoda fasz! Tudod, hány nő örülne, ha ilyen pasija lenne? Nem is gondolnád.
Amíg beszél, az ágyra dobott bilincset ismét a kezébe veszi, majd a csuklómat az ágy végéhez bilincseli. Amikor megfordul, a kezében már egy fekete szalagot látok, amivel az egyik bokámat köti össze, majd a szalag végét az ágy lábához rögzíti. A második szalagot a melltartójából varázsolja elő, így már érthető, hogy miért nem láttam eddig.
Amikor végez, megáll előttem az ágy végénél, miközben a köteléket ellenőrzi.
– Ugye nem túl szoros?
– Nem, kibírom.
– Jól van. Mindjárt jövök.
Ági magamra hagy, majd meghallom a fürdőből kiszűrődő hangot, amiből arra következtetek, hogy lezuhanyzik, és még dudorászik is közben.
Túl sokáig tart. Ennyi idő alatt simán végeznie kellett volna, így kezdek nyugtalankodni. Jó negyedórányi zuhanyzás után ismét kinyílik az ajtó, és belép rajta, én meg csodálkozva nézek rá.
Most is fel van öltözve, pont, mint eddig. Talán a műsorához kell, vagy csak meglepetés következik.
Ági egy pillanatig csak áll az ajtóban, majd közelebb lép hozzám, és feltérdel az ágyra.
– Bocsi, de nem bírom kihagyni.
Nem értem, mire gondol, csak nézem őt, ahogy fölém térdel, majd a farkamat simogatja meg, aztán csak simán ráül, ami tövig csusszan bele a forró pinájába. Úgy lovagol meg, hogy alattunk az ágy csak recseg és nyikorog, ám a nő olyan gyorsan elélvez, hogy csak ámulok rajta.
Amikor elmúlik a remegése, kissé feljebb kúszik rajtam, majd a farkamat nyalogatva a pináját az arcomra szorítja, hogy attól alig kapok levegőt. Miután elengedi a farkam, lemászik rólam, majd kimegy a szobából, és az ajtót becsukja.
Most mi van? Várok egy picit, majd utána kiáltok.
– Ági!
Nincs válasz. Sőt, semmilyen hangot nem hallok.
– Ágiii!
Fülelek, de semmi, csak a tökéletes csendet hallom. Megrángatom a bilincset, de nem enged. Aztán a lábamat ráncigálom, de az is stabilan meg van kötve. Percekig próbálok kiszabadulni, de hiába, a nő profi módon megkötözött. A bilincset nem tudom leszaggatni, de a szalag nem lehet annyira erős, hogy ne bírjak el vele. Addig rángatom, amíg meg nem érzem, hogy kissé meglazul. Mi a faszból van ez a vékony szar, amit nem vagyok képes elszakítani?
Nem adom fel, tovább rángatom, ami félórányi erőfeszítés után végre elengedi a bokámat. Most a másikat kell kiszabadítani. Ehhez még tíz perc kell, de sikerül megszabadulnom a béklyótól.
Miután a lábam szabaddá válik, megfordulok, hogy a bilincset vegyem szemügyre. Ez bizony kemény dió, de talán az ágy támlája nem annyira, hiszen ez fából van.
Újabb egy óra kell ahhoz, hogy az ágyamat annyira lestrapáljam, hogy a támlája elengedje a bilincseket. Leugrok az ágyról, majd kilépek a szobából, de meg is állok. Nincs itt a nő. Úgy tűnik, lelépett. De vajon miért?
Felhívom. A gondolat jó, csakhogy nincs meg a mobilom. Elvitte az a picsa. Nem baj, majd a régit használom. Az meg is van, a fiókban, ahova tettem, és még fel is van töltve. Remek. Eddig tartott a tudományom, hiszen nem tudom a számát, mert az a másikban van elmentve.
Megnézném a számát a neten, csakhogy nincs laptopom sem, mert azt is elvitte. A kurva anyját! Rövid gondolkodás után magamra kapom a farmerem, meg egy pólót, aztán cipőbe bújok, és lerobogok a ház elé, majd csak tátom a számat, mert a kocsim sincs itt.
– Kicsinállak, te ribanc!
Belenyúlok a zsebembe, majd örömmel látom, hogy van nálam némi pénz. Elfutok a sarokig, ahol mindig van néhány taxi, ahogy most is, majd az egyikbe beugrok, és mondom a címet.
Amikor a kocsi megáll a barátom háza előtt, már csak abban reménykedek, hogy itthon van.
A csengetésre szinte azonnal ajtót nyit, én meg berontok mellette, és egyenesen a konyhába megyek, mert tudom, hol tartja a piát. Ahol én is. Kiveszem az üveget a hűtőből, majd meghúzom az üveget, amikor utolér.
– Mi van veled? – kérdezi Tamás meglepetten.
– Kiraboltak.
– Nebaszki! Hogy történt?
Az üveggel karöltve a nappaliban leülünk, majd elmondom neki, hogy mi történt. Ő figyelmesen végighallgat, majd, amikor a végére érek, megkérdezi.
– És most mit akarsz csinálni?
– Nem tudom.
– Jelentsd fel!
– Még a nevét sem tudom.
– Akkor szívassuk meg!
– Mire gondolsz?
– Még nem tudom, előbb meg kellene találni. Talán más a száma, és más a neve, de az ilyeneknél ez életmód, újra fel fog tűnni valami hasonló szolgáltatással, és akkor lecsapunk rá.
– Jó ötlet, de ha megvan, akkor mit csinálunk vele, azt mondjuk neki, hogy ejnye-ejnye?
– Nem. Én valami durva dolgot tennék vele, ha ezt velem csinálja meg.
Igaza lehet, ez nem csak egy csíny, ez bűntény, és mint ilyen, meg kell bosszulni.
Még egy darabig beszélgetünk, majd alszunk is egy keveset, aztán reggel tiszta fejjel, újra átgondoljuk a dolgot.
Másnap beszerzek egy új mobilt, a régi számot letiltom, majd veszek egy laptopot is. Aztán a rendőrségre megyek, hogy bejelentsem a kocsilopást is.
Néhány nappal később, amikor Ágit, vagyis azt a ribancot keresem a neten, aki kirabolt, már kezdem feladni a dolgot, hiszen nincs más kiindulópont, mint a kinézete, de azt is megváltoztathatta, így kevés az esélyem rá, hogy megtaláljam. Mindössze annyit tudok róla, hogy hosszú vörös haja van, és kék szeme. Na de azok kicsoda szemek!
A partnerközvetítő oldalán már több száz arcot néztem meg, amitől a szemem káprázik, ezért úgy döntök, hogy pihenek egy kicsit. Odanyúlok a géphez, hogy lecsukjam, amikor megakad a szemem egy arcon. Kicsi a kép, de megnyitom egy másik lapon, és kinagyítom.
Egy mosolygó arc néz rám a képernyőről, amit rövid szőke haj keretez. A nagyméretű, vékony keretes szemüveg mögül viszont az a szempár néz rám, aki nemrég még Ági volt. Megnézem közelebbről, majd távolról, amitől egyre nagyobb a bizonyosságom, hogy megtaláltam.
Felállok a géptől és járkálok a lakásban, miközben az izgalmam egyre csak nő. Megint visszaülök a géphez és megint a szemekbe nézek. Ez ő!
Felhívom Tamást.
– Megtaláltam – mondom neki minden bevezetés nélkül.
– Remek, nekem meg van egy ötletem, hogyan tudnánk megbosszulni.
– Átmegyek, és megbeszéljük.
Kinyomom a mobilt, majd a laptopot a hónom alá csapom, és elindulok Tamáshoz.
– Ő az! – mondom neki, miután elé teszem a gépet és megnyitom a képet.
– Jó nő – mondja Tamás, de aztán rátér a mondanivalójára. –Meghívom egy partira, és amikor eljön, akkor…
– Mi van akkor?
– Ezt még nem találtam ki. Mi lenne, ha alaposan megdugnánk?
– És az neki miért lenne bosszú?
– Nem tudom. Talán…
– Mi az?
– Mi lenne, ha hívnánk még srácokat, és mondjuk többen kúrnánk meg? Kétszer.
– Ez már jobban hangzik. Kiket vonnál még be?
– Hát… van néhány spanom, akiknek, hogy úgy mondjam, jó nagy farka van, amitől…
– Honnan tudod, hogy a spanjaidnak mekkora a farka?
– Mert már voltunk ilyen gangbang buliban, és hát láttam, mivel vannak felszerelve.
– Jól van, ne is részletezd. Tetszik a dolog. Csináljuk meg.
– Jól van, de persze csinálunk videót is róla.
– Naná, hogy csinálunk.
– És azt mire használjuk majd?
– Először is vissza kell adnia, amit elvitt tőlem, aztán kell valami jóvátétel is.
– Jó. Mit vitt el?
– A laptopomat, a mobilt, a kocsimat, és még egy sor apróságot.
– A ribanc. És ha nem adja vissza?
– De vissza fogja adni, mert ha nem, akkor kiteszem a felvételt a netre.
– Ez ütős. De ha mégsem, mert mondjuk eladta, vagy ilyesmi?
– Akkor ledolgozza.
– Úgy érted, hogy takarít majd meg ilyenek?
– Azt is lehet, de én nem erre gondoltam.
Megint szombat van, Tamás mindent előkészített, és már csak a nőre várunk. A többiek, szám szerint még hatan és én, a ház előtti téren várunk a jelre, ami az erkélyen felállított napernyőbe szerelt villogó fénysor lesz. Amikor az világít, akkor jövünk mi. A lakás ajtaja nyitva vár ránk.
Sajnos csak négyen jöttek el, de így is elegen vagyunk. Csak toporgunk a játszótéren a sötétben, miközben mindannyian az erkélyre pislogunk, nehogy lemaradjunk valamiről.
– Fiúk! Kértek kéket? – kérdezi Zsolt, miközben épp a szájába dob egyet belőle.
– Mi ez? – kérdezi valamelyik.
– Viagra. Ha már buli, akkor legyen ütős.
– Ja. Kérek – mondja, majd elvesz egyet a felé nyújtott kézből.
– Gyertek srácok, egy kis gyorsító!
– Vegyél te is! – mondja nekem a szőke fickó, de én elutasítom.
Nem akarok ebben részt venni, csak tudni akarom, hogy megkapja, ami jár neki, hogy ezek után ne merészeljen semmihez hozzányúlni, ami nem az övé.
Miután mindenki bevesz egy szemet, tovább ácsorgunk, amikor felvillan a megbeszélt jel, ami úgy világít, mintha a szent Grál lenne.
– Mehetünk srácok!
Szinte egyként indulunk el a ház irányába, majd a liftbe bezsúfolódva megyünk a harmadikra, onnan sorban be Tamáshoz, ahol már elkezdődött a buli. A nő a kanapén ül, előtte meg Tamás épp a farkát igyekszik a szájába gyömöszölni.
Amikor besorjázunk a nappaliba, Tamás csak vigyorog, ám a nő meglepett arccal húzódik vissza tőle.
– Sziasztok, épp jókor – mondja a házigazda.
Amikor a sor végén én is megjelenek, a nő egyből megismer. Feláll, és hátrálni kezd, de nincs hova menekülnie.
– Szia Ági.
– Mit akarsz? – kérdezi ijedten.
– Szerintem tudod jól. Csak azt, ami az enyém.
– Már… nincs meg. Eladtam mindent.
– Ebben az esetben megelégszem a pénzzel is, amit érte kaptál.
– Az sincs meg, elköltöttem – mondja most dacosan.
– Hát… Akkor viszont le kell dolgoznod.
– Ez mit jelent? – kérdezi most már kíváncsian.
– Mindjárt megtudod.
Amint ezt kimondom, a srácok kezdik előrángatni a farkukat a nadrágjaikból, hogy aztán a kemény szerszámokkal lassan közelítsenek hozzá. Ez az a pillanat, amikor Ági megérti, hogy most bizony ő lesz a férfiak játékszere, ami talán a kedvére való lehet, mert az arcvonásai megenyhülnek, és mintha még mosolyogna is.
A srácok körbeállják őt, majd lerángatják róla az összes textilt, így Ági pucéran áll köztük, miközben a felé meredező farkakat sorra megsimogatja, némelyiket meg is cibálja.
Letérdel, majd egyiket a másik után megnyálazza, vagy épp a szájába veszi, és megszopkodja, miközben én a kanapén ülve elégedetten nézem az esemény alakulását.
– Nos, Ági, mivel nem tudod visszaszolgáltatni, amit eltulajdonítottál, a büntetésed az, hogy amíg az ellopott dolgok ellenértékét le nem dolgozod, a barátaim szexjátéka leszel.
– És ha nem megyek bele? – kérdezi Ági két fasz között.
– Akkor megteszem a feljelentést ellened, ami minimum tíz év, mivel amit tettél, az rablásnak minősül.
– Jól van, értem én – mondja megint, majd rábukik a vele szemben álló farkára.
A többiek igyekeznek lőtávolba kerülni, egymást lökdösve igyekeznek a nő szájába nyomni egy-egy faszt, ez nem mindegyiknek sikerül.
Kicsivel később már más kép tárul elém. Az egyik fiú a szőnyegen fekszik a hátán, Ági meg rajta ülve lovagol, miközben egy másik épp a seggébe nyomja bele a faszát, ami nehéz feladatnak bizonyul a méreteit látva.
Egy másik srác most a szájába tolja a faszát, majd lendületesen szájbakúrja Ágit. Akinek nem jutott testnyílás, csak a közelben lebzsel, várják a lehetőséget, miközben csak maszturbálnak, hogy fenntartsák az erekciót, bár a viagra kellőképpen hat már.
Én a kanapén ülve nézem az események alakulását, miközben épp koccintok Tamással.
– Jó kis móka ez, nem gondolod? – kérdezem tőle.
– Dehogynem.
– Te nem akarsz beszállni?
– Még nem, majd, ha a fiúk kidőlnek, akkor majd kényelmesen én is tiszteletemet teszem a csajnál. Hát te?
– Nem is tudom, pillanatnyilag elég, ha tudom, hogy most alaposan megkapja a magáét, azért, amit tett.
Amíg nézzük a szexcsatát, a pozíciók változnak. Aki nem fér hozzá, az csak veri a faszát, készen arra, hogy amint alkalom adódik, máris behatoljon. Időközben Ági egyre több gecit kap, van, hogy csak az arcára vagy a seggére megy, de a kis kék tablettának köszönhetően ez nem csökkenti a lelkesedést. Nem úgy, mint Áginak.
Láthatóan már kezd fáradni, a kezdeti lelkesedése alábbhagyott, így egyre többször tolja el magától a közeledőket, vagy épp fordul félre, amikor egy fasz közeledik a szájához.
A srácokon viszont most kezd látszani a tabletta hatása, mert egyre nagyobb lendülettel, és vehemenciával esnek neki Áginak, aki már csak nyögdécsel, és próbál kikerülni a kezeik közül, de nem hagyják, hogy ezt megtegye.
A nő haja már csatakos a sok ondótól, ahogy a testén is mindenhol maszatos, már nem látszik rajta, hogy élvezné a dolgot, inkább csak passzívan tűri, hogy vége legyen a partinak. De még nincs vége.
Már csak ketten döngetik őt, amint a hátán fekszik a szőnyegen. Már nem élvezi a játékot, csak tűri, ahogy épp valamelyik fiú ráhasal, és megbassza, majd ráveri a farkát. Kiürültek a patronok, már csak alig néhány cseppet tudnak kipréselni magukból. Amikor végez, lemászik róla, hogy átadja a következőnek a lyukat, aki az előzőhöz hasonlóan csak ráhasal, és addig döngeti, amíg végül beleélvez, majd otthagyja.
A fiúk is kidőltek, ahogy Ági is. Már csak csukott szemmel fekszik mozdulatlanul, és várja a következőt, de már nincs, aki meghágná.
Felállok és odalépek hozzá, majd a kezem nyújtom neki.
– Állj fel!
Lassan megfogja a kezem, ám annyira erőtlen, hogy képtelen megmozdulni. Végül némi segítséggel mégis feltápászkodik, majd a támogatásommal lehuppan a fotelbe.
– Most pedig figyelj rám! Mától kezdve, amíg nem mondom, hogy vége, te a rendelkezésünkre állsz. Ha hívunk, bármelyikünk, akkor te nem kérdezel, nem keresel kifogásokat, csak ugrasz, és teszed, ami a dolgod. Világos?
Erőtlenül bólogat, mert még szólni sincs ereje.
– Ezeket az arcokat vésd az emlékezetedbe, mert ők azok, akik nekem segítenek, hogy behajtsam rajtad a tartozásod. Megértetted?
Megint csak bólogat, de én megrázom a vállait.
– Megértetted? Halljam.
– Igen, megértettem.
– Remek. Most pedig szedd össze magad, és húzzál a büdös francba.
Ági felszedegeti a széthajigált ruháit, majd a szoba közepén toporogva körbefordul. Tamás most feláll mellőlem, és odalép hozzá, majd irányba fordítja őt, aztán bemennek a fürdőbe.
Néhány percig hallani lehet, amint ő is kiveszi belőle a részét, nehogy már kihagyjon egy ingyen pinát. Amikor a csattogásnak vége, Tamás kijön a fürdőből, miközben épp a nadrágja cipzárját húzza fel, majd megint leül mellém.
Ági jó sokáig elszöszmötöl, ám amikor kijön a fürdőből, megint olyan, mint amikor megérkeztünk, szinte hibátlan a kinézete. Nem hiába profi.
Lassan elsétál mellettünk, majd az ajtóhoz lép, kinyitja, aztán köszönés nélkül távozik. Ekkor már csak Tamás és én ülünk a kanapén.
– Pia? – kérdezi röviden.
– Jöhet.
