Egy délután sok maszturbálás de megmaradok
Szombat van, és én egyedül vagyok otthon a lakásban, amikor csengetnek. Ránézek az órámra, mintha lenne jelentősége az időnek, aztán azon gondolkodom, hogy vajon ki lehet az. Feltápászkodok a fotelból, lehalkítom a tévét, és megyek ajtót nyitni. Meglepetésemre a szomszédasszony áll az ajtóban. Amikor kinyitom, egyből a lényegre tér.
– Szia Gábor, nem zavarlak? – nyitnám a szám, hogy válaszoljak, de őt ez ne is érdekli, csak mondja tovább. – Szeretnélek megkérni valamire.
– Miről lenne szó?
– Mint tudod, a hátam mindig fáj, különösképpen ma, és elfogyott a kenőcsöm, szeretnélek megkérni, hogy hozzál nekem ebből, – nyújtja a kezét, benne egy üvegtégely, ami szemlátomást üres, – adok rá pénzt is, meg még többet is ha hozol nekem.
– Hát nem is tudom, az időmbe belefér, ám ma kifejezetten meleg van.
– Nem baj, mehetsz kerékpárral is, mert nincs messze, csak itt a szomszéd kerületben van.
– Bringával? Na jó, elmegyek a kenőcsért.
– Jaj de jó, nagyon hálás vagyok neked ezért. Tessék, itt van a pénz, és az üveget is oda adom, hogy tudd mit kell hozni.
– A cím is kellene ám, hogy hova kell mennem. És persze kérdés, hogy szombat lévén nyitva van-e.
– Nyitva van. Ez nem üzlet, hanem a barátnőm, aki ezeket a kenőcsöket csinálja. Már fel is hívtam, van neki, csak el kell menni érte, de én nem bírok ennyit utazni.
– Jól van, megoldom. Mondom neki, majd átveszem a pénzt, és az üveget, majd mielőtt elköszönök tőle, megkérem hogy írja le a címet.
Magdi néni a zsebébe nyúl, és előhúz egy apró papírfecnit, amin a cím van. Magdinénit a házban mindenki néninek szólítja, pedig még nem is olyan idős, alig lehet több mint én, bár az is lehet hogy a látszat csal.
Magamra kapom a bringás nacimat, felveszek egy pólót, magamhoz veszem ami kell, és mindent beszórok a hátzsákomba, majd elindulok.
Tényleg nincs messze a megadott cím, alig húsz perc alatt meg is találom. Egy kertes ház, kissé lepukkant kerítéssel, mögötte meg egy szintén az enyészet útján járó kis házzal. Megnyomom a csengőt, de nem történik semmi. Ácsorgok egy darabig, a csengőt nyomkodva, de még most sem történik változás. Teszek egy próbát a kapuval, ami nyitva van, így hát bemegyek, és a hát mellett elsétálva, keresem a szememmel a házigazdát. A ház bejárati ajtaja zárva van, így akár az is lehet hogy nincs itthon.
Ahogy megyek tovább a kertben, látom ám, hogy minden szabad területen valamilyen növény van termesztve, de embernek nyoma sincs. Már majdnem a kert végébe érek, amikor mozgást látok. Amikor odaérek, nagy meglepetésben van részem, ugyanis, egy idősebb nő kapirgál a földben, mintha épp ültetne valamit. De nem is ez a meglepő, hanem az, hogy tök pucér, a korát illetően meg legalább hetven éves. Mielőtt a meglepettség igazán tudatosulna bennem, az öreglány észrevesz engem, felém fordul, és megszólít.
– Jó napot fiatalember.
– Jó napot. Máriát keresem. Én egy kenőcsért jöttem. – mondom neki frappánsan, mert más épp nem jut eszembe, és mert valóban ezért vagyok itt.
– Akkor jó helyen jár. – mondja nekem, miközben a földre veti a kezében tartott szerszámait, és elindul felém.
Basszus, még sosem láttam ilyen öreglányt meztelenül. Kissé felizgat a látványa, de nem azért mert annyira jó a nő, hanem mert ritkaság. Ebben a korban az öreglányok még a harisnyára is zoknit húznak, de ő nem, nincs rajta semmi. Elmegy mellettem, én meg követem őt, miközben csak bámulom a ráncos seggét.
Ahogy haladunk a ház felé, azon kapom magam, hogy feláll a farkam. Mi a picsa? Már az öreglányokra is gerjedek? Megmarkolom a farkam, és tényleg, úgy áll, mint a cövek, amitől én magam is megijedek kissé. De hát ez van. Amig lépdelünk a kertben a házfelé, a nénike elmondja, hogy ő nudista, és ha ez engem zavar, akkor magára vesz valamit, de ezt nem szívesen tenné. Megnyugtatom őt hogy engem nem zavar egy cseppet sem, így ebben maradunk.
Amikor odaérünk a házhoz, a párkány alól elővarázsolja a kulcsot és bemegyünk. Bent a falak mentén polcokon állnak a jóságok, üvegben, tégelyben, és még zacskókban is. Elkéri tőlem az üveget, és a címke alapján keresni kezdi. Sorra nézi a polcokat, kinyitogatja a szekrényeket, még a fiókokba is benéz, majd megszólal.
– Sajnos ez most épp kifogyott. Vissza tudna jönni holnap? Addigra elkészítem.
Elmondom neki, hogy kitől van a rendelés, és hogy most lenne rá szüksége, mert fájdalmai vannak. Erre ő rám néz, és azt mondja.
– Szóval Magdinak megint fáj a háta. Akkor elkészítem most, de arra várni kell.
– Jól van megvárom, ha nem tart sokáig.
– Maximum fél óra, addig üljön le egy székre. Sietek vele.
Így teszek. leülök egy székre, ami a helység egy távolabb sarkában van, és várok. Eközben Mária sürög-forog, persze még mindig pucéran, én meg csak nézem. Tényleg felizgat hogy ennyi idősen is, fittyet hányva a korára, szemrebbenés nélkül képes mások előtt is meztelenkedni. De ha tényleg nudista, akkor kézenfekvő, hogy otthon is az. Ahogy én is, ha otthon vagyok, többnyire meztelenül vagyok, kivéve ha épp hideg van.
Nézem őt, ahogy keverget, méricskél, miközben a faszom még mindig meredezik. Megmarkolom megint, és jól esik. Mi lenne ha kiverném az öreglányra? Balhézna miatta? Vagy nem? Ahogy masszírozom a farkam, azt veszem észre, hogy mindjárt elélvezek. Úgy döntök, hogy inkább kimegyek a kertbe, ott várom meg a kenőcsöt.
A kertben most is ugyan az a látvány fogad, ami segít elterelni a figyelmem, az öreglányról, ám sikertelenül. Egyre másra ott motoszkál a fejemben, ahogy lengedezik a melle, a szőrös pinája, ahogy kitárulkozik, amikor lehajol. Csúnya na, legalábbis egy húszéveshez képest, ám mégis izgató. Azon veszem észre magam, hogy a farkam dögönyözöm, és már majdnem a csúcson is van.
Körül nézek, és mivel nincs a közelben senki, kiszabadítom a nadrágból. Marokra fogom, és lassan húzgálni kezdem. Ez jó. Aztán egyre gyorsabban, amig el nem csattan. Amikor az orgazmus elér, hagyok rántok rajta, és csak nézem, ahogy a sok geci megöntözi a kertben a növényeket, majd a lában előtt, ahogy az utolsó cseppek lehullanak. Amikor kész vagyok, visszateszem a farkam a nadrágba, majd arra gondolok, hogy megnézem elkészült-e már a kenőcs.
Amikor megfordulok, Mária ott áll előttem, az arcén valami vigyor féle mosollyal.
– Elnézést, nem akartam megzavarni. Elkészült a krém.
Én egy kissé ledermedek, mozdulni sem bírok, és érzem azt is, hogy a képem egyre vörösebb lesz. Csak annyit tudok kinyögni.
– Bocsánat.
– Ugyan, láttam én már ilyet, nem kell ezért szégyenkezni. Ha jól esett, akkor egészségére.
– Köszönöm. – mondom neki, majd kikotrom a zsebemből a pénzt, a kezébe adom, majd a kenőcsöt a hátizsákba ejtve elköszönök tőle.
Sietősen tekerek haza, mert így is több időt töltöttem vele, mint amennyit erre szántam. Amikor hazaérek, leteszem a bringát, és az első utam egyből Magdinénihez vezet, mert tudom hogy fáj a háta, és biztosan várja már a kenőcsöt.
Becsengetek hozzá, és ő szinte azonnal ajtót nyit, majd bevezet a konyhába.
– Ha végre. Már azt hittem valami baleset ért.
– Dehogy , csak várni kellett rá, nem épp kifogyott ez a kenőcs, de ő elkészítette. Ezért tartott tovább, mint számítottuk.
– Akkor jó, már csak a házam kell bekenni, hogy végre elmúljon ez a fránya fájdalom. Ugye megteszed nekem?
– Mármint mit? – kérdezem meghökkenve, pedig biztos vagyok benne, hogy a hátát akarja, hogy bekenjem.
– Lennél olyan jó hozzám, és bekened a hátam?
– Biztos hogy én vagyok erre a legjobb? – kérdezem tőle, hátha azt mondja hogy, nem.
– Igen. Most senki másra nem számíthatok. Szóval megteszed nekem?
– Hát jó, legyen. Mit kell tennem?
– Egyszerű. A kenőcsöt a hátamre kened, és jó alaposan be kell masszírozni?
Amig ezt kimondja, egyszerűen kibújik abból a ruhából, ami rajta van, – volt, – majd leül egy magas székre nekem háttal. Már megint egy meztelen öreglány. Nincs rajta semmi, tök pucéran ül a széken, és várja hogy bekenjem.
– Tegyél a kezedre egy kis kenőcsöt, és egyenletesen kend el hátamon. A lapockámtól egészen a derekamig.
Így teszek. belenyúlok a tégelybe, és egy adag krémet kikanyarítok belőle, majd lassan elkezdem a hátára kenni.
– Jaj de jó. – Mondja Marginéni. – nagyon jól csinálod.
Már az egész háta csillog a kenőcstől, így azt gondolom, hogy jó munkát végeztem, és már kész is vagyok. De tévedtem.
– Ha már mindenhol van kenőcs, akkor az erős kezeiddel alaposan dolgozd át, mert így fog igazán hatni.
– Dörzsöljem a kenőcsöt a bőrébe?
– Igen, pontosan. Menni fog ugye?
– Azt hiszem igen.
Kissé unottan hozzálátok, belemasszírozzam a kenőcsöt, de meging ér egy kis baleset. Na mégis mi? A farkam megint feláll. Elég volt mára az öreglányokból. Gondolom magamban, de a farkam nem hallgat rám. Úgy meredezik, mint egy bot. Ahogy Magdinénit hátát simogatom, kezd a dolog egyre izgalmasabbá válni. Ekkor beugrik, hogy amikor a ruhát levette magáról, és ott állt előttem tök meztelenül, a hatalmas melleit bámultam meg először. De jó lenne azokat is megdögönyözni. De hát hogy jönne ki az, hogy ha a háta fáj, akkor a melleit masszírozzam?
Ott állok mögötte, a hátát masszírozom, és már nem zavar annyira, mint az elején. Kezdem élvezni a dolgot. Kiváltképp, mert Magdinénit még elég jól néz ki, persze van rajta egy kis háj mindenhol, de azért elmegy. Ahogy masszírozom őt, olyan hangokat ad ki, mint aki épp arra készül, hogy elélvezzen. Persze bizonyos fokig élvezetes lehet neki.
Ahogy nekem is kezd azzá vélni. Időnként a háta oldalát is végig simítom a kezemmel, így majdnem olyan, mintha a melleit markolnám, de persze attól még távol vagyok. Ahogy simogatom a hátát, a farkam egyre inkább szűken van a nadrágban, még azzal együtt is, hogy a bringásnacim nem szűk, inkább elasztikus. Pont ezért az álló farkam úgy dudorodik ki belőle, mintha nem is lenne rajtam semmi.
Amig Magdinéni hátát masszírozom az egyik kezemmel, a másikkal a nadrágomat igyekszem lazítani. Ahogy hozzányúlok a nadrágomhoz, azon meglátszik a krém nyoma, így ha meglátja, akkor rá fog jönni, hogy mit csinálok. Ezért inkább kiszabadítom a farkam a nadrágból, és a kezemmel dögönyözöm tovább a farkam.
– Két kézzel csináld, úgy sokkal jobb. – mondja Magdinéni.
– Igen, máris, csak az orromat vakartam meg.
– Vigyázz, nehogy a szemedbe nyúlj a krémes kezeddel, mert csípni fogja, és ráadásul vérbőséget is okoz.
Na még csak ez kellett nekem. Az imént, ahogy a farkam masszíroztam a krémes kezemmel, éreztem is némi forróságot, ám most hogy mondja, már érzem is a kenőcs hatását. Tüzel a farkam, és még jobban meredezik, mint eddig. Hű mi lesz ebből, ha lebukok. De most már mindegy, csak ezen legyek túl.
– Meddig kell még masszírozni? . kérdezem ártatlanul, mert már kezdem unni a dolgot. Inkább mennék haza, hogy jól kiverjem a faszom.
– Még egy kicsit, kérlek, annyira jó most.
Tovább masszírozom a hátát, miközben a farkam ismét a kezembe veszem, rárántok néhányat, hogy addig is nyugodjon meg, de nem teszi. Hiába minden, le fogok bukni.
– Mondtam hogy két kézzel csináld.
– Úgy csinálom. – mondom neki, miközben ismét a két tenyeremmel simítok végig rajta.
– Érzem ám, ha csak az egyik kezed van a hátamon. A másik hol van?
– Itt van. – mondom gyorsan, nehogy eszébe jusson megfordulni.
– Na így már jó. mondja nekem megkönnyebülten.
Masszírozom a hátát, miközben a farkam egyre jobban löktet, már attól tartok hogy magától fog elélvezni, és akkor…
Várjunk csak, már úgyis krémes. Mi lenne, ha… Nem azt biztosan észrevenné. De ha mégsem? Kicsit közelebb lépek hozzá, úgy hogy a farkam hozzáérjen a hátához. Nem vette észre. Kicsit merészebben nyomom oda, majd lassan tolom fel a hátán a makkomat, majd vissza. Hú ez így kurva jó.
– Ez az, most nagyon finom. – mondja Magdinéni.
– Tényleg jó így.
– Igen nagyon finom.
– Lehet erősebben is?
– Persze, csináld csak.
Ettől felbátorodok kissé, és a farkam a hátán csúsztatom előre, és hátra. Igaz, hogy a krémtől kicsit égető érzés van benne, ám ezzel együtt még izgalmasabb a játék, ezért egyre közelebb kerülök ahhoz, hogy elélvezzek. És itt a következő probléma. Hova lőjek? Folytatom a mozdulatsort, amikor Magdinéni adja a megoldást.
– Kérlek, tegyél még a hátamra krémet.
– Máris teszeeem. – válaszolok neki, amikor a kenőcsös tégelyért nyúlok, és ezzel egy időben elélvezek. Rá Magdinéni hátára. Ezután, mintha csak a hátkrém lenne, alaposan belemasszírozom a bőrébe, hogy ne csordogáljon, mert az feltűnő lehet. Ezután a nadrágomba rejtem a farkam, és folytatom a műveletet. most már megkönnyebbülhetek, mert végre kilőttem a zsákom tartalmát, így már nem fog meredezni, és mert Magdinéni is megkapta a plusz krémet.
– Ez nagyon fimon. Máskor is megkérlek majd, hogy bekend a hátam. – mondja Magdinéni, miközben huncut módon kuncog.
Na még csak ez hiányzott nekem. Magdinéni feláll, majd magára kapja a ruháját, ám most nem tudtam jobban szemügyre venni, mert gyors volt és váratlan. Ezután megfordul, rám néz, és így szól:
– Nagyon köszönöm, amit értem tettél. Bevallom, hogy ez most sokkal jobb volt, mint máskor.
– Nincs mit, szívesen. Mi mást mondhatnék erre.
– Hát ez mi? – kérdezi meglepetten, miközben a nadrágomra mutat.
– Oh, semmi.
– Biztosan hozzányúltál a kenőcsös kezeddel igaz?
– Hát lehet, mert egyszer megvakargattam. – füllentek neki, hisz az igazságot nem mondhatom el.
– Gyorsan le kell mosni, mert még a végén így marad.
– Á, nem, hazamegyek és megfürdök.
– Nem, nem. Most azonnal le kell mosni, mert még baj lesz belőle. Gyere velem.
Magdinéni kilép a konyhából, és a fürdő felé veszi az irányt. Ott megáll, majd maga előtt tolva betessékel a fürdőbe, majd utánam jön, és a zuhanyzót megnyitva betessékel engem is.
– Vedd le a nadrágot. Erre én meglepetten nézek rá, mire ő megnyugtat. – Nyugi, láttam én már álló faszt. Na gyerünk.
Mit tehettem, letoltam a nadrágot, mire a farkam még most is, mint eddig, kőkeményen mered előre, pedig alig pár perce élveztem el.
Magdinéni kezébe vesz egy tusfürdőt, és jó sokat nyom belőle a farkamra.
– Most pedig most le alaposan.
Hozzálátok a mosáshoz, ám ez inkább látszik maszturbálásnak. Amikor már nem habzik, Magdinéni megint nyom rá, és újra utasít.
– Gyerünk mossad.
Folytatom a műveletet, Magdinéni pedig nézi. Addig sikálom a farkam, amig egyszer csak elélvezek, de már csak pár csepp jön belőle, az is elvész a hab között.
– Na lássuk. – mondja Magdinéni, majd figyelmesen bámulja a farkam, ami még egy kicsit lüktet az orgazmus utóhatása miatt.
– Most már jó lesz. mondom neki, nehogy megint ki kelljen verni a farkam, mert már úgysincs benne semmi.
– Nem. Még egy szer mosd le de alaposan ám. Azzal egy újabb adag tusfürdőt nyom rá. Gyerünk, csináld.
Csinálom. megint lemosom, jó alaposan, ám most megállok mielőtt megint elélvezek. Érzem, hogy kezd lankadni, amit Magdinéni is észre vesz, és így szól.
– Látom, már javul a dolog. Egyszer én is jártam így, elfelejtettem a krémet, és hozzányúltam a pinámhoz, az meg égni kezdett, mint a pokol, alig győztem kimosni.
– Tényleg?
– Mondom. Akkor én is így jártam, mint most te annyira mostam, hogy közben sorban elélveztem. De persze ez így nem olyan jó, ezért is kellett neked is alaposan lemosni a faszodat.
– Akkor most már megmaradok?
– Persze, ha most lelankad, akkor már nincs gond.
– Mi lett volna ha nem mossuk le?
– Ezt jobb ha nem tudod.
Tényleg jobb ha nem tudom. Miután lemostam – vagy inkább kivertem a faszom Magdinéninek, – felhúzom a nadrágomat, majd elköszönök tőle és haza megyek.
Estig még nem jött rendbe teljesen a farkam, mert még mindig áll, bár nem keményen, ahogy eddig, de így is érzékeny. A legjobb benne, hogy gyenge érintésre is hevesen reagál, így hát kihasználtam ezt, és estig még vagy ötször kiverem, ár már csak meleg levegő jött belőle.
Másnap Magdinéni megint megkért, hogy alaposan kenjem be a hátát, ám most a krémet távoltartottam magamtól.
