A bárban hárman
Még mindig ott állok a nyitott ajtóban, és csak nézem őt, hiszen amint a ronggyal törölgeti a fényes márványt, a mellei úgy ringanak, mintha egymást akarnák kiütni az amúgy is szűknek tűnő blúzából. Képtelen vagyok elszakítani róla a tekintetem, ám mégis megteszem, hiszen a csodás mellek ringása megáll, és…
– Bejössz egy sörre? – kérdezi tőlem a két mell tulajdonosa.
Az invitálás túl egyértelmű, ezért lépek egyet előre, hogy eleget tegyek a kérésnek, amikor eszembe jut, hogy várnak rám. A francba, miért pont most kell mennem? Majd igyekszem rövidre fogni a dolgot, és ha végeztem, benézek arra a bizonyos sörre.
– Talán majd visszafelé, most mennem kell – mondom a bájosan mosolygó nőnek, és már megyek is tovább, mielőtt kísértésbe esnék.
Hamar elintézem a dolgom, így vágyakozón sóhajtok egyet, majd megállok az ajtóban, hogy benézzek. A bárban most a vendégek foglalják el a pult előtt álló székeket, bár egy szabad hely még van. Viszont a bögyöst nem látom, talán már lejárt a munkaideje. Csak egy gondolat villan az agyamba: jólesne egy sör. De a lábam megindul, szinte magától vinne haza, ha meg nem pillantanám a nőt.
Most nem a bárpultnál van, hanem egy asztalnál, ahol egy pasival beszélget. Na, erről is lekéstem, gondolom magamban, ám ennek ellenére mégis belépek, és felülök a pult előtt álló üres székre.
A bögyöst leköti a pasi, talán észre sem vesz, de hát mit is várnék tőle, amikor nap mint nap pasik ostromolják.
– Mit adhatok? – szólít meg mosolyogva a pult mögül egy vékony lány.
– Egy sört kérek.
– Máris adom. Téged még nem láttalak itt.
– Pedig évek óta itt lakom.
– Az nem lehet – mondja szinte nevetve, miközben leteszi elém a sört.
– Miért nem? – kérdezek vissza egy korty után.
– Mert egy ilyen jó pasit már észrevettem volna.
A mondat végén még kacsint is egyet, aztán megy a dolgára, hogy kiszolgálja a többi vendéget is. Amíg a poharat a számhoz emelem, a pillantásommal elkísérem egy darabig, épp csak annyira, hogy szemrevételezzem. Túl vékony, nem az esetem.
Amikor beleiszok a pohárba, egy kezet érzek meg a hátamon, amint oldalról megkerülve az ingem gombjai közt megborzolja a mellkasom bozontját. Ezzel együtt egy édes, búgó hang a fülembe duruzsol.
– Azt hittem már nem is jössz.
Leteszem a poharat a pultra, majd megfordulok. Az a dögös csaj áll velem szemben, akit most van alkalmam alaposan és közelről is megnézni, a csillogó szemeitől egészen a bokáján fityegő aranyláncig.
Amikor megint a szemeit nézem csendesen megjegyzi.
– Ha így nézel rám, lecsúszik a bugyim is – a mondat végén elhallgat, majd az egyik mutatóujját a szájára teszi, és kuncogva hozzáteszi. – Jaj, az nincs is rajtam.
– Nem gond, ebben a melegben semmi szükség rá.
– Ugye?
Arra gondolok, hogy… nem is tudom, talán plusz bevételt akar? vagy csak játszik velem? Esetleg már túl sokat ivott? Piaszagot nem is érzek rajta. Most ő a soros. Alaposan végigmustrál, ám ő nemcsak a szemeit használja, hanem a kezeivel is kitapogatja a kényesebb részeket.
– Még félóra és bezárunk. Megvársz?
– Persze, ha elég nagy a tét, hogy érdemes legyen még harminc percig itt ücsörögni.
– Érdemes – mondja sokatmondóan, majd ismét végigsimít a nadrágomon, majd belép a pult mögé.
Amíg a sörömet iszogatom, a vendégek lassan eltűnnek. A két nő, mintha csak a leltárt csinálná, elfoglalják egymást, csendben beszélgetnek, bár időnként rám is vetnek egy pillantást. A bögyös beszél hozzá, mire a vézna csaj rám néz és csak bólogat. Úgy érzem magam, mintha a húspiacon lennék portéka, bár ebben az esetben az igéző mosoly mást sugall.
Mire kiürül a poharam, már egy másik tele áll előttem, amit a bögyös tesz le elém.
– A cég ajándéka – mondja kacsintva.
Beleiszok ebbe is, majd csak nézem őket, amint a függönyöket behúzzák. Mire mindennel végeznek, kintről már semmit nem látni, ami bent történik. Egyre izgatottabb vagyok, csak remélni tudom, hogy az lesz a vége, amire gondolok.
A bögyös odalép hozzám, majd megáll előttem, és a derekára kötött aprócska, inkább csak jelzésértékű kötényt leoldja magáról, és a pult mögé dobja.
– Mi a neved? – kérdeztem tőle.
– Miért fontos ez?
– Mert eddig magamban csak bögyösként aposztrofáltalak, ami nem túl személyes. Jobban szeretem a valódi keresztneveket, főleg, ha ilyen vonzó jelenséget illethetek vele.
– Akkor… szólíts… Anikónak.
– Nem, én a valódi nevedet akarom.
– Ez a valódi nevem. Téged, hogy hívnak?
– Tamás vagyok.
– Neked is ez a valódi neved?
– Persze.
– Esküszöl?
– Hohóó, lassíts egy kicsit, még nem is ismerjük egymást.
Szerencsére Anikó érti a viccet, mert hangos kacagásban tör ki, majd, amikor lecsillapodik, akkor megint elém lép, és az ingem felső gombjával piszmog.
– Szóval. Tamás. Mit szólnál hozzá, ha egy kicsit jól éreznénk magunkat?
– Mire gondolsz pontosan.
– Háááát… azt gondoltam, hogy neked van ötleted.
– Az attól függ, hogy mire vagy kíváncsi? Mit szeretnél?
– Én szeretném magam jól érezni. Nagyon jól. Ha érted mire gondolok.
Ezzel együtt a matató keze kigombolja a felső gombot, majd a következővel halad tovább.
– Persze, hogy értem – mondom az igazságnak megfelelően.
Hogy pontos legyek, már reggel óta azon jár az eszem, hogy mivel tudnám a csajt megkörnyékezni, mert arra gondolni sem mertem, hogy önként kínálja fel magát. És mert nem kedvelem a gyors eljárásmódot, inkább szeretem hosszan elnyújtani, már, ha van rá lehetőség, mert akkor…
– Mi jár a fejedben? – kérdez ismét.
– Most épp arra gondoltam, hogy te gondolatolvasó vagy.
– Miért? – Még egy gomb.
– Nekem úgy tűnik, hogy pontosan tudod, hogy én is azt akarom, amit te.
– Ne már, csak nem buzi vagy? – kérdezi döbbent arccal.
– Neeeem. Miért feltételezed ezt?
– Azt mondtad, hogy: én is azt akarom, amit te.
– Oké, mi ezzel a gondod?
– Ha te is azt akarod, akkor… szóval… én faszt akarok, nagyot.
Szóval ő is érti a viccet.
– Nem egészem, én egy szaftos és forró puncira vágyom.
– Jé, milyen érdekes, nekem most pont van egy ilyenem. Akarod?
– Naná, hogy akarom – mondom neki vágyakozón, miközben a másik lányra nézek, aki a mellettünk lévő asztalon ül, aki a lábai között matat.
Anikó is odanéz, majd egy fintorral az arcán felém fordul.
– Á, vele ne is törődj, Enikő egy kis görcs, nem pasizik, mert azt mondja, hogy van csaja, de még senki sem látta őket. Amúgy kedves lány, szeretem őt, csak éppen… – Itt a kezével a homloka előtt legyez egy kicsit. – Ha téged nem zavar, akkor hadd maradjon, ő csak néz minket, és közben masztizik.
– Hát jó. Akkor maradjon. De vajon mit fog nézni? – kérdezem tőle.
– Lássuk csak. Mid van, amit megmutatnál neki?
Anikó nem csak beszél, a keze is jár, mert az ingem után a nadrágomat nyitogatja, ahonnan most előbukkan a farkam, ami már eléggé merev. A kezébe veszi, és lassan simogatja, miközben leguggol, és közelről is szemrevételezi.
– Nagyon szép – mondja áhítattal, majd rábukik és tövig benyeli.
Szopás közben felnéz rám, én meg belemerülök a csillogó szemei látványába. Így még bájosabb. A szopás különösen élvezetes, hiszen nem ugrál a farkamon, mint a legtöbb nő, hanem a szájával és a nyelvével kényeztet, ami felettébb élvezetes.
Anikó most leáll, és Enikőre néz, aki még most is az asztalon félig fekve, ujjazza magát.
– Gyere, kóstold meg, milyen egy valódi fasz!
A csaj, a várakozással ellentétben egyből mozdul, és egy pillanat alatt ott terem előttem, majd kikapja a bögyös kezéből a faszomat, és a saját szájába gyömöszöli. Igen, ez a jó szó rá, hiszen ahogy az egész nő picinyke, a szája is meglehetősen apró, ám a farkam jó vastag. A kicsi lány épphogy a makkomat tudja csak szopni, ezért Anikó egyszerűen félretolja, és ő maga folytatja a kényeztetésemet. Enikő most már nem tágít, hanem rám tapad, mint egy pióca, hogy simogasson és nyaljon, ahol csak elér. A két nő közös ténykedése azt hozza magával, hogy mindjárt elélvezek, de még nem engedem, mert mindkettőjüket meg akarom baszni.
Enikő már majdnem meztelen, Anikó meg csak apránként cibálja le magáról a ruháját, ami meg engem illet, hát… majdnem. A nadrágom a bokámon, az ingem a padlón, így még lépni sem tudok, de megoldom.
Amikor Anikó kissé lassít a tempón, eltolom magamtól, majd illedelmesen felsegítem a térdelésből, és megcsókolom, miközben a kezem a seggén siklik végig, egészen a közepéig, ahol már forró és nedves.
– Fordulj meg!
A kérést némileg kiegészítem egy kis instrukcióval, miszerint az előttünk álló asztalra nyomom le őt. Engedelmesen végighasal rajta, én meg beakasztom neki a farkam hátulról, és alapos kezelésnek vetem alá.
Enikő eközben folyamatosan masztizik a másik asztalon ülve, – pontosabban inkább fekszik rajta, – és minket néz.
– Kúrd meg a segglyukát is, azt nagyon élvezi – mondja nekem a kiscsaj, miközben a szemét le sem veszi rólunk.
– Honnan tudod? – kérdezem lihegve.
– Mert mindig eldicsekszik nekem, hogy milyen nagyokat tud élvezni, ha seggbekúrják.
– Igazat beszél a lány? – kérdezem Anikótól, aki csak bólogat.
– Jól van, akkor jöhet a segged is.
Kihúzom a pinájából, majd a segglyukához illesztem a farkam, elkezdem nyomni neki, de nem igazán akar becsúszni. Megnyálazom a kezem, és alaposan megkenem vele az anális nyílását, majd újrapróbálom. Egy kicsit jobb, de valójában nagyon szűk a segge.
– Várj, majd én segítek! – mondja Enikő, majd lehuppan az asztalról és odalép elém.
– Engedj ide! – mondja tök feleslegesen, mert egyszerűen félretol.
Leguggol az asztal mellett, ahol én még most is a kezemmel tartom Anikó lábait, majd a segglyukához hajol, és belenyal egy nagyot. Abba sem hagyja, csak nyalja az ánuszát és a pináját felváltva, ám a keze még most is a saját punciját dörzsöli.
– Jól van már kicsi, engedd ide Tomit mert megőrülök.
– Oké, de várj egy percet, az övét is benyálazom.
Enikő most felém fordul, és a farkam veszi kezelésbe. Mivel nem képes a makkomnál többet a szájába venni, így csak alaposan benyálazza, majd a kezével elkeni rajtam, de hogy biztosra menjen, mielőtt befejezi a műveletet, még egy nagyot rá is köp.
– Na gyere, most próbáld meg – mondja nekem a kiscsaj, miközben a farkamat szinte húzza magával, amíg az el nem éri a már alaposan benyálazott lyukat.
– Na most nyomd meg! – mondja ismét, ahogy a makkomat Anikó segglyukához illeszti, majd lök egyet rajtam.
És tényleg, most mintha simán belecsusszanna a farkam, meg sem állok amíg tövig benne nem vagyok.
– Ezzz azzz! – kiáltja Enikő. –Most aztán adj bele mindent, és kúrd meg alaposan!
Eközben Anikó markolja az asztal szélét, és csak nyög, meg morog, időnként röfögő hangot hallat, ám hamar átvált sikításba, majd nyögve ordít, amikor az orgazmus miatt rányomul a farkamra, és abba sem hagyja az élvezést.
Hosszú percekig baszom a seggét, ő meg csak élvezi, csakhogy a kezével hátranyúlva eltol magától, és csak liheg. Lecsusszan az asztalról, majd lecsüccsen egy székre, hogy onnan nézzen rám a bamba vigyorával.
– Jól vagy? – kérdezem tőle.
– Kurva jól – mondja vigyorogva. – Szó szerint.
Még mindig ott állok előtte álló fasszal, amikor Enikő odalép közénk, és Anikó ölébe ül, majd megcsókolja.
– Amíg te pihizel, engem is megbaszhat?
– Persze drágám, ha beléd fér, akkor nyugodtan.
Enikő nem tesz semmit azon kívül, hogy a felém meredező apró seggét még inkább megemeli, jelezve, hogy kész az aktusra. Amilyen pici ez a lány, komoly kétségeim vannak, hogy a farkam belefér-e, a kis puncijába. Amikor simogatta magát, csak egy apró nyílásnak tűnt, így hát óvatosan bánok vele.
A megnyálazott kezemmel bekenem a punciját, majd a makkomat odaillesztve megnyom egy kissé. Meglepetésemre könnyedén csúszik be, mégpedig egészen tövig. Hozzálátok, hogy őt is kielégítsem, mire olyan heves mozdulatokkal ficánkol rajta, hogy szinte meg sem kell mozdulnom, és máris elélvez rajtam. Amikor lecsillapodik, hátranyúl, hogy eltoljon magától, de nem azért, mert sok neki, hanem ellenkezőleg. Megmarkolja a farkam, és a segglyukához illesztve egy mozdulattal tövig csusszan bele. Megint vad vágtába kezd, amitől ismét csak egy sikítós orgazmusa van, majd még egy, és… nincs több.
Amikor a lihegése kissé alábbhagy, megfordul Anikó ölében, majd a makkomat megszopkodva rájön, hogy itt neki csak a kézimunka marad. Ügyesen veri a farkam, bár jobban szerettem volna beleüríteni. Mivel így neki nem esik kézre, inkább lemászik Anikóról, és állva veri tovább a farkam, mire Anikó csak nézi, és várja, hogy beterítsem őt.
Amikor megfeszülök, a kiscsaj tudja mit kell tennie. A szája rátapad a makkomra, a nyelvével játszik rajta, és megszívja, így amikor az első adag kijön belőlem, azt ő szerzi meg, ám a többit Anikóra irányítva kiveri rá.
Anikó alaposan elkeni magán a sok gecit, amiben Enikő is segít neki. A simogatásból ölelés lesz, a nyalogatásból meg csók, én meg csak állok előttük, miközben a farkam már csak a padlót nézi.
Amíg ők egymást falják, én felveszem a nadrágomat, majd az ingem következik, legvégül a cipőm veszem a lábamra, ám ők eközben egy magasabb szintre emelik ezt a fajta játékot.
Anikó egyszerűen felemeli a kislányt, majd felfekteti őt az asztalra, ezután ő is felmászik, és fölé térdel, hogy a punciját pont a lány arcára tapassza, miközben ő, a lábak közé túrja be az arcát, és élvezettel nyalja a nedves puncit.
– Lányok! Nekem mennem kell – mondom nekik, de persze választ nem kapok.
Közelebb lépek hozzájuk, megfogom Anikó haját, majd felemelem a fejét, és a szemébe mondom.
– Mennem kell.
A szemeiben azt látom, hogy ő is épp menni készül, csak nem úgy, ahogy én. Úgy jár a segge a másik lány száján, hogy azt szinte szájba kúrja. Az extázisa közepette még kinyúl felém az egyik kezével, miközben a másikkal megtámasztja magát, majd elkezdi a nadrágomat kibontani. Amikor ez sikerül neki, magához ránt, majd a farkam megnyálazza, hogy aztán benyomja Enikő apró puncijába, ami könnyedén magába fogadja.
Megint a kisebbik nőt kefélem, pedig eredetileg Anikó mellei vonzottak be. Sebaj. Ebben a pózban legalább van rá módom, hogy az előttem ringadozó melleket megdögönyözzem egy kicsit, megmarkoljam, és cibáljam, ami Anikó számára is izgató lehet, mert hamar elélvez. Igaz, nem tőlem, hanem Enikő nyalásától, de ez nem ront semmit az élvezetemen, mert én is közel járok már.
Amikor Enikő is ráélvez a farkamra, akkor eldurranok. Már nem sok jön belőlem, ám azt Anikó mind magába szippantja, lenyalogatja a farkamról az utolsó cseppig.
Amikor mindhárman lehiggadunk, Anikó a pulthoz lép, kivesz egy szál cigit a dobozból majd rágyújt, a füstöt meg rám fújja. Amikor az órára néz, szinte megijed.
– Eni! Öltözz gyorsan, lekéssük az utolsó buszt.
– Ne már, akkor nem tudok hazamenni.
– Ne sápítozz, inkább öltözz! Nem akarok taxira költeni.
Amikor Anikó már felöltözött, megáll előttem.
– Ne haragudj, de most ki foglak dobni, mert két perc múlva megy a buszunk.
– Ha nem érnétek el, akkor meghívlak hozzám, egy alvásra.
– Kedves vagy, de elérjük.
Miután már az utcán vagyunk, Anikó élesíti a riasztót, bezárja az ajtót, majd futva indulnak az utca vége felé.
– Gyere már te kis görcs, nehogy lekéssük.
Enikő, ahelyett, hogy gyorsítana, csak megáll, és néz a másikra.
– Most mi van? – kérdezi Anikó
– Most fordult ki a busz, nincs több járat.
– A picsába. Jól elbasztuk az időt.
Néhány lépéssel utolérem a két nőt.
– Az ajánlatom még most is áll, nálam alhatsz – mondom Anikónak.
– Csak akkor fogadom el, ha Enikő is jöhet.
– Hát persze, eleve így gondoltam.
– Akkor elfogadjuk. Ugye Eni?
– Persze Ani, mi mást tehetnénk.
Így alakult, hogy a bögyös csajból Anikó lett, és egészen hajnalig élvezhettem a bö… mindenét. Enikő is szívesen csatlakozott volna, ám ahogy mondta, még fáj a puncikája, és a popsiluka, így hát ő hamar el is aludt.
