A következő burgonyacsík is így jár, megfürdeti a gecimben, és amikor kiemeli a tasakból, meg is forgatja, hogy a lecseppenő részek is fennmaradjanak rajta. Azt várnám, hogy ezt is bekapja, ahogy előtte a többit is, de nem. Elém tartja, a szám előtt illegeti, és csak annyit mond hozzá, hogy: – Ez a tiéd. Mondanám hogy nem kérem, elutasítanám, inkább egye meg ő, de meglepetésemre kinyitom a szám, és bekapom. Majdnem az ujját is sikerült, de azt időben elrántotta.