Rebeka és a feleségem
Rebeka és a feleségem
– Robiii…! – mondja nekem egy nő, aki elém toppan a szupermarketben.
– Igen… Én vagyok – mondom neki meglepetten.
Csak nézem a széles mosolyát, a csillogó szemeit, miközben vadul túrom fel az emlékeimet, hogy vajon honnan ismerhetem, de nem jut eszembe semmi.
– Én vagyok az, Rebeka. – mondja még mindig mosolyogva.
Így már dereng valami. Egyszer, néhány éve volt egy csajom, akit szintén Rebekának hívtak, aki szőke volt, de persze, a hajszín nem lehet ismertetőjegy.
– Nem emlékszel rám?
Most mit mondjak? Tényleg nem ugrik be, honnan ismerhetem. Az a bizonyos Rebeka jóval alacsonyabb volt, és… mondjuk úgy, hogy jó húsban volt, ellentétben ezzel nővel, aki majdnem olyan magas, mint én, és karcsú.
– Tényleg nem ismersz meg? – kérdezi most úgy, hogy a mosoly lehervadt az arcáról.
– Sajnálom… Segíts emlékezni – mondom a nőnek, mire ő váratlanul elém lép, átkarolja a nyakam, majd megcsókol, de úgy, hogy attól majdnem megfulladok.
– Na? Dereng már valami?
Bevallom nem. Még mindig nem tudok rájönni, hogy honnan ismerhet engem, pedig Rebeka…
– Ne mondd már, hogy nem. Arra sem emlékszel, mennyit basztunk? Nálad, nálam, a parkban, kocsiban és még ezernyi helyen.
Erre már beindul nálam a guriga. Tényleg Rebekának hívták azt a lányt, aki állandóan kúrni akart, ami nekem is bejött, sosem ellenkeztem, de ez a nő…?
– Rebeka? – teszem fel a kérdést csak úgy magamnak.
– Na? Rémlik már?
Most, hogy jobban szemügyre veszem az arcvonásait, lehet, hogy mégis csak ő az. A tekintetem végighordozom rajta, alaposan megnézem az idomait, és rá kell jönnöm, hogy ez a nő klasszisokkal jobb, mint az én egykori Rebekám.
– Na várj! Erre biztosan emlékszel.
A csaj kissé oldalra fordul, majd a feneke tájékán a szoknyáját felhúzza, amitől láthatóvá válik a kis elefánt. Baszki, ez tényleg Rebeka! Hacsak nem lehet az, hogy van a világon még egy nő, akinek a fenekén egy elefántra hajazó anyajegy van, de én ezt kizártnak tartom.
Ahogy nézem az elefántot, azt is észreveszem, hogy nincs rajta bugyi, ahogy az én Rebekám sem hordott soha. Amikor a szoknya ismét a helyére kerül, már tudom, hogy tényleg ő az.
– Nahát, hogy te mennyire megváltoztál! – mondom őszinte meglepetéssel.
– Ez igaz, te viszont semmit nem változtál, pont olyan jóképű és sármos vagy, mint egy éve.
– Három éve – javítom ki őt.
– Hú, hogy telik az idő! Mit gondolsz, átjönnél ma este hozzám? Egy kicsit felelevenítenénk a régi szép időket.
A szívem nagyot dobban, hiszen Rebekával, vagyis vele sokkal többet szexeltünk, mint mással. Csakhogy nem fogadhatom el az invitálását.
– Sajnos nem lehet, mert… tudod, egy éve megnősültem, és hát…
– Semmi baj, hozd el őt is – mondja Rebi kacéran.
– Az ki van zárva!
– Kár. De tudod, mit?
Rebeka megint felhúzza a szoknyáját, de most nem a fenekén, hanem elől, aztán a szabad kezével benyúl a lábai közé, és a középső ujját mélyen feldugja magába. Én csak nézem őt, meg a körülöttünk mászkáló embereket, hogy vajon rajtam kívül más is látja-e, de nem. Mindenki unott arccal jön–megy, csak én látom, amint a kezét kihúzza a puncijából, majd a számba dugja. Nem akarom, de mégis. Nem lenne etikus, ha más nő… Picsába, annyira finom.
Alaposan lenyalom az ujját, majd kiveszi a számból.
– Csak hogy tudd, miről maradnál le.
Rebeka az órájára néz, majd sajnálkozó arccal mondja:
– Sajnos nekem most mennem kell, a számomat tudod, úgyhogy hívj fel, ha meggondoltad magad.
Rebeka otthagy, én meg csak nézek utána, nem tudom mit tegyek. Egy nagy sóhaj közepette megfordulok és a dolgom után nézek, amikor bevillan, hogy nincs is meg a száma, de ő már nincs a közelben.
Belépek a lakásba, ahol csak a csend fogad. Szilvia még nincs itthon, de miért is lenne, hiszen neki a munkája a legfontosabb dolog, én csak a második vagyok a sorban. Persze, ez csak a házasság után derült ki.
Ledobom magam a tévé elé, de csak lapozgatom a csatornákat, mert a figyelmem még mindig Rebeka körül forog. Micsoda nő! Persze a nejem sokkal jobb, mint ő, csakhogy… kár, hogy neki elég a heti egy szex, pedig…
Rebeka teljesen más volt. Neki mindig bizsergett a pinája, állandóan kúrni akart, aminek én nem tudtam soha ellenállni. Mindegy volt a hely az időpont, ha más nem adódott, akkor csak leszopott, mert imádta a gecit. Na, még ez is. Pedig csak rágondolok, és a farkam máris áll, mint egy bot, amiről megint Rebi jut eszembe, mert ő imádott masztizni, és imádta, ha nézem közben, mert az engem is felajzott, és ezt látta is rajtam, amitől ő még inkább begerjedt, és… Húúú…
Kicsapom. A gondolatot tett is követi, kigombolom a nadrágomat, kiszabadítom a lompost, és épp rámarkolok, amikor nyílik az ajtó mert Szilvia hazaért. Művelet elhalasztva.
– Szia. Már itthon vagy?
– Igen, tudod…
Itt jönne az a rész, amikor elmondom, hogy ma miért jöttem haza korábban, amikor megszólal a telefon. Egy régimódi vezetékes készülék, amihez a nejem ragaszkodik, mert olyan…
– Halló! – mondja a kagylóba.
Egy ideig csak hallgat, majd néha mond egy igent, miközben engem néz, és mosolyog. Visszafordulok a tévé felé, és nyomkodom tovább a távirányító gombját. Biztosan valamelyik barátnőjével beszélget, ami engem nem igazán érdekel.
Amikor befejezi a beszélgetést, hallom, amint lerúgja a cipőjét leteszi a táskáját, majd lehuppan mellém.
– Mit nézel?
– Semmit, nincs ebben a szarban semmi jó.
– Te, Robi. Ki az a Rebeka?
A kérdés nyilvánvalóan nekem szól, de én se köpni, se nyelni nem tudok a meglepetéstől. Honnan tudhat Rebiről? Csak keresgélem a szavakat, töröm a fejem, hogy vajon mit is mondjak neki, hogy mégis ki az a Rebeka.
Mivel jobb nem jut eszembe, csak annyit mondok neki:
– Egy kolléganőm volt.
Ez végül is igaz, hiszen amikor én bekerültem a céghez, ő még ott dolgozott, aztán másnap már csak a cuccaiért jött be. Mielőtt elment volna, odajött hozzám, letette a cuccait az asztalomra, majd leült a szélére, és a szemembe nézett.
– Tudod, amikor megláttalak, titkon azt reméltem, hogy megismerkedhetünk.
– Azt hiszem, erre még lesz máskor is lehetőségünk, nem? Amúgy miért mész el?
– Mert… Koca kirúgott.
– De hát miért?
– Miért? Igazán tudni akarod?
– Ha nem titok…
– Jól van. Azért dobott ki, mert nem akartam leszopni.
– Micsoda? Jól hallom?
– Ja, ja, jól hallottad.
– De hét miért?
– Még hogy miért? Nézz rá, nem véletlenül kapta a Koca becenevet.
– Nem úgy értettem… de hát, hogy…?
– Reggel behívott az irodájába, hogy a munkáról beszéljünk, de ez csak mellébeszélés volt. Amikor beléptem hozzá, ő az asztala mögött ült, én meg le akartam ülni a szemben lévő székre, de ő megállított, mondta, hogy ne oda üljek, menjek oda hozzá. Oda is mentem, amikor megláttam, hogy az apró faszát gyűrögeti, amitől majdnem röhögőgörcsöt kaptam. Mondom neki, hogy nem a munkáról akartál beszélni, mire ő, de igen. Azt mondja, hogyha leszopom, akkor maradhatok, de ha nem, akkor viszlát. Erre otthagytam őt, kifelé mondtam neki, hogy viszlát. Hát ennyi.
– Nahát. Sajnálom.
– Ugyan, ne sajnáld. Szóval, mit mondasz? Megvárjalak munka után?
– Igen.
A válaszomat nem bántam meg, mert aznap ott állt a ház előtt, és… De ez egy külön történet, annyit azonban még elárulok, hogy mivel nekem volt belépőm, a ház meg már üres volt, felmentünk az emeletre, be Koca irodájában, és az íróasztalán kúrtam meg őt, aztán úgy hagytuk az asztalt alaposan összemaszatolva mindenféle testnedvekkel.
– A kolleganőd? Pedig úgy beszélt, mintha a barátnőd lett volna.
– Mikor beszéltél vele?
– Úgy egy perce, ő telefonált.
Az ideg ki–be jár bennem, vajon miket mondhatott rólam, rólunk.
– És… miről… beszéltetek.
– Hogy feljönne meglátogatni minket, mert…
Na ez már sok nekem. Még hogy feljön. Mégis miért?
Indulatomban felpattanok, és zsigerből mondom:
– Nem. Nem jöhet föl.
– De miért? Szerintem jó fej a csaj, és… de ha nem akarod, akkor majd…
– Mit mondott, mikor jön fel?
– Tíz percet mondott.
Ebben a pillanatban megszólal a csengő, a bejárat felől.
– …vagy most – mondja a nejem vigyorogva.
– Nem gondolod, hogy engem is megkérdezhettél volna? Mi az, hogy feljön? Miért? És különben is…
Ezt már csak Szilvi hátának mondom, mert megy az ajtó felé, hogy beengedje Rebekát. El sem tudom képzelni, hogy mi lesz ebből. Elkeseredésemben és dühömben visszaülök a kanapéra, kikapcsolom a tévét, és onnan hallgatom, ahogy a két nő barátságosan csacsogva egyre csak közeledik felém, amiről ebben a pillanatban azt gondolom, hogy ez a vég kezdete. Szerencsére tévedtem.
– Szia, Robi, hú, de régen láttalak.
– Szia – mondom mogorván.
– Nézd mit hoztam?
A táskájából előhúz egy üveget, amit felém mutat, aztán Szilvi kezébe nyomja.
– Légy jó, és hozzál nekünk poharakat.
Szilvi kimegy a konyhába poharakért, Rebeka meg leül mellém, és a kezét a combomra teszi, de én félresöpröm.
– Meg ne próbálj…
– Itt is vannak a poharak.
Amíg Szilvia leteszi a tálcát, Rebeka kinyitja az üveget, majd tölt a poharakba, nem is keveset.
– Remélem jót választottam, Tullamore, a legjobb ír viszki.
– Én szeretem a viszkit – mondja Szilvi.
– Na akkor egészségünkre.
Rebeka az egyik poharat a nejem kezébe, a másikat pedig nekem adja. Amint átveszem tőle a poharat, mintha csak véletlen lenne, az ujjaival végigsimít az ujjaimon, amitől végigfut rajtam a borzongás. Nem azért, mert rossz, hanem pont ellenkezőleg.
– Meséljetek magatokról! Mióta vagytok együtt, hogy jöttök ki egymással, mikor lesznek gyerekek?
Na, ez egy igazán csajos téma, amihez nekem semmi kedvem nincs, inkább bekapcsolom a tévét, és nyomkodom tovább a távirányítót. A két nő, úgy cseverészik, mintha már régóta ismernék egymást. kibeszélik a kettőnk dolgait, néha Rebi is mond magáról valamit, én meg egyfolytában azon izgulok, nehogy valami olyan dolgot is kifecsegjen, amit nem kéne.
A következő körnél megint kapok egy teli poharat a kezembe, de most még ehhez sincs kedvem, inkább leteszem az asztalra, és bámulom tovább a képernyőt, amikor elhangzik egy kérdés, amitől félrenyelek, köhögni kezdek, amit a pohárnyi viszkivel folytok el.
Ezt nem hiszem el. Rebeka azt kérdezi a nejemtől, hogy ő szeret-e szopni. A kérdés még hagyján, de a válasz az, ami igazán meglep.
– Persze, hogy szeretek…
Ha ez igaz is lenne, talán nem akkor teszi, amikor én is itthon vagyok, mert engem talán havonta egyszer vesz a szájába. És ha ez nem lenne elég, kibeszélik azt is, hogy hogy a legjobb, mitől élvez el a leghamarabb a férfi meg egy sor hasonló dolog is előkerül, én meg csak hallgatok, mind szar a fűben.
– Nézni is szereted? – kérdezi újra Rebeka. – Mert én nagyon. Baromira felizgat, ha látom, amint egy szexi nő, a szájába veszi a faszt, ami szemmel láthatóan egyszerűen beledagad, aztán csak a cuppogás… Ohh… bocsi, kicsit elragadtattam magam.
– Semmi baj, megértelek, bár én még nem láttam élőben, hogy valakit szopnak, illetve, hogy… de izgi lehet.
– Naná, hogy izgi. Na erre igyunk!
Rebeka megint tölt, de csak kettejüknek, én kimaradok, mert a poharam még mindig tele van.
– És azt szereted, ha téged néznek szopás közben?
– Nem tudom, még nem volt ilyen… legalábbis nem tudok róla.
– Mondd csak, nem szeretnéd kipróbálni?
– Mire gondolsz?
– Hát… – kezdi Rebi a mondandóját, miközben egy pillantást vet felém, de nem folytatja, bár úgy tűnik Szilvi veszi a lapot.
– Nem is tudom.
– Na, ne kéresd magad. Robi biztosan nem mondana erre nemet.
Valóban nem. A téma ilyen irányú váltása engem is érdeklődővé tesz, és ha belegondolok, Szilvi már több hete nem szopott le, pedig állítólag szereti.
– Robi, mondd csak. Megengeded, hogy Szilvi, hogy is mondjam… szóval akarod, hogy leszopjon?
Na erre már felkapom a fejem, és érdeklődve nézem őket, hogy vajon komolyan gondolják-e, vagy csak szívatnak ezzel? Úgy látom, komoly a dolog. Kézbe veszem a poharam, iszok belőle egy nagy kortyot, majd rájuk nézek.
– Persze – mondom röviden és tömören.
– Na látod, ő is akarja. Na bukj rá hamar, ha akarod ki is veszem neked.
Szilvi vigyorogva áll fel a kanapéról, majd elém térdel, miközben Rebeka kioldja a nadrágom, és kiveszi belőle a farkam, ami már úgy áll, mint egy bot.
– Na, gyere már, bukj rá! – mondja a nejemnek, miközben keményen markolja a farkam, és amint Szilvi közelít felé, a bőrt hátrahúzva szabaddá teszi a makkomat.
Szilvi még most is vigyorog, ám amikor a szájába veszi a faszom, a vigyor mintha eltűnne az arcáról.
– Ez az szívem, jól csinálod, szopjad csak, mert ez engem nagyon felizgat. Jó nézni, ahogy a szádba veszed, és alaposan benyálazod. Huh, erre inni kell.
Rebeka megint tölt a poharakba, és ez a pillanat, amikor rájövök, hogy le akarja itatni a nejemet. A kis picsa, hát mit képzel ez magáról? Amúgy remek ötlet.
Az egyik poharat most is a nejem kapja, aki elengedi a farkam, ám eközben Rebeka odatérdel mellé.
– Én is nyalhatok egyet? – kérdezi Szilvitől de ő csak a fejét rázza.
Rebekát nem lehet eltántorítani a tervétől. Amíg a nejem szopja a farkam, ő a lábam között a zacsimat morzsolgatja. A dög, tudja, hogy ezt szeretem, és ettől hamar el tudok élvezni, de mégis elenged, és visszaül mellém, majd felhúzza a szoknyáját, és a lábait, majd simogatni kezdi magát.
Először csak a csiklóját dörzsöli, majd felnyúl magába, amitől nyögések és lihegés tör fel belőle. Amikor elengedi a pináját, a szeme elé emeli a kezét, és miután meggyőződik róla, hogy elég nedvesek az ujjai, a nejem szája elé tartja.
– Nyald le!
Szilvi, mint egy engedelmes kiskutya, a szájába veszi Rebi ujjait, és alaposan lenyalogatja.
– Nyaltál már pinát?
Szilvi most is csak a fejét rázza.
– Akkor itt az ideje, hogy kipróbáld. Na gyere!
Mivel Szilvi nem mozdul, Rebeka tovább nógatja őt.
– Gyere már, mert mindjárt elélvezek nélküled. Gyere csak, én addig majd fogom a férjed faszát.
Nem csak mondja, meg is markolja, mire Szilvi térden állva odahajol hozzá, majd a nyelve hegyével megérinti a csiklóját, és bátortalanul megnyalogatja a kisajkakat.
– Na milyen? Ugye fincsi?
Amíg nézem a nejem, ahogy az excsajomat kinyalja, én rámarkolok Rebi kezére, és így közösem verjük tovább a farkam, de mielőtt még elélveznék, felállok, majd Szilvi mögé térdelek, felhúzom rajta a pólóját, aztán a bugyit is férehúzva belenyomom a farkam. Meglepően nedves, ami arról árulkodik, hogy ő is élvezi a helyzetet.
Lendületesen megkúrom, amitől hamar elélvez, talán még hamarabb is, mint máskor. Amint a nejem vonaglik, az arcát Rebeka pinájába fúrja, amitől viszont ő élvez el.
Rebeka még liheg, de feltápászkodik, majd megfogja Szilvi kezét, és felrángatja a szőnyegről.
– Mos én nyallak ki picsa. Ülj ide!
Egyszerűen lelöki Szilvit a kanapéra, majd odatérdel elé, belefúrja az arcát a nejem puncijába és vadul nyalni kezdi, amitől Szilvi megint repül az orgazmus felé.
Én csak nézem Rebeka pucér seggét, ahogy a nyalakodás ütemére jár, és arra gondolok, hogy most bizony megbaszom. odatérdelek mögé, miközben Szilviát figyelem, hogy vajon miként reagál arra, amit most megtenni készülök.
Az arca kipirosodott, a szemei csillognak, de nem látom annak jelét, hogy ellenére lenne a dolog. Megmarkolom Rebi seggét, majd végigsimogatom egészen a pinájáig, ami már annyira lucskos, hogy valósággal belecsúszik a két ujjam. Aztán ki is húzom belőle, majd a számhoz emelem, és nagyon lassan megnyalom az ujjam végét, miközben Szilvi reakcióját figyelem.
Amikor a számhoz ér az ujjam, a nejem nyög egyet, majd, amikor a számba veszem, és élvezettel nyalogatom, a teste megremeg, és újabb nyögés szakad fel belőle.
Ismét benyomom a kezem a nedves pinába, majd a nejem felé mutatom.
– Kérsz? – kérdezem tőle, mire heves bólogatás a válasz.
Odalépek mellé, majd az ujjaimat a szájába dugom, Szilvi úgy veti rá magát, mintha ettől függne az élete. Amikor már nincs rajta semmi, ismét Rebi mögé lépek, de most nem ujjazom meg, hanem a farkam dugom belé, egészen tövig, majd lökök bele néhányat.
Amikor kihúzom belőle, vastagon beborítja a pinaszaft. Most odatérdelek Szivi mellé, a farkamat a szájához érintem, mire ő mohón benyeli majdnem tövig, és úgy szopja, mint még soha, miközben megint azt a nyögést hallatja, amit még soha nem hallottam tőle.
Erre már Rebeka is felfigyel, megáll a nyalással, és csak nézi, amint a nejem a faszomat szopja.
– Ez az picsa, jól tudsz szopni!
Rebeka most feljebb emelkedik, egészen közel hozzám, és egyszerűen kiveszi Szilvi szájából, majd rábukik, és ő szopja tovább. Aztán megáll, és visszanyomja a másik szájába, ő meg visszatér a nyaláshoz.
Elveszem a farkam, majd ismét a vendégünk hátsójához térdelek, hogy újra megmártsam benne a farkam, de a kéj nem engedi, hogy megismételjem az előbbi jelenetet. Csak kúrom Rebi pináját, miközben Szilvi szemébe nézve látom, hogy tetszik neki ez a fajta játék.
Rebeka egyre gyorsabban és intenzívebben nyal, amitől a nejem elélvez. Nem csak úgy, ahogy máskor is szokott, most dobálja magát, sikongat, és az egész teste remeg. Én is begyorsítok egy kissé, keményen beverem Rebekának, aki szintén a csúcsra ér.
Amikor már én is közel járok, kihúzom belőle a farkam, odalépek közéjük, hogy kiverjem rájuk, de Rebi megelőz, rámarkol a farkamra, amit egyenesen Szilvi arcára irányozva kiveri rá a gecimet, amiből jut neki is bőven. A maradékot közösen nyalogatják le a makkomról.
– Huh, ez kurva jó volt! – mondja Rebi, majd Szilvihez fordul.
– Ugye neked is élvezetes volt?
– Igen, nagyon – mondja a nejem még mindig lihegve.
– Mit gondolsz, volna kedved máskor is megismételni?
Szilvi ránéz, majd rám, mintha csak kérdezné, hogy mit válaszoljon. Én egy apró bólintással jelzem, hogy részemről benne vagyok, és mintha csak erre várt volna, egyből megadja a választ a kérdésre.
– Igen. Ismételjük meg.
– Ez a beszéd kislány. Akkor holnap is meglátogatlak, ha nincs ellenvetés. Van még pia?
A kérdés nekem szól mivel a kezemben tartom az üveget, és épp a poharakat tölteném újra. Amikor az első pohár megtelik, Rebeka kiveszi a kezemből majd egy szuszra kiissza.
– Bocsássatok meg, de nekem már mennem kell – mondja, majd a szőnyegről szedegeti össze a ruháját.
Ekkor tűnik fel, hogy tök meztelen, ahogy a nejem és én is, csak épp arra nem emlékszem, hogy mikor vetkőztünk le. Rebi a ruháival bemegy a fürdőbe, én meg az egyik poharat Szilvi kezébe adom, a másikat meg a számhoz emelem.
Csak ülünk egymás mellett, amikor Rebeka kiront a fürdőből, majd odaáll elém, átöleli a nyakam és megcsókol. Aztán Szilvihez lép, és ahogy engem, őt is megcsókolja, miközben Szilvi is átöleli őt úgy viszonozza a csókot. Ezután Rebeka az ajtó felé iramodik, majd kilép rajta, és mi ott maradunk kettesben.
Most Szilvin a sor. Átölel, a karjait a nyakam köré fonja, aztán a fülembe súgja:
– Most engem is basszál meg úgy, ahogy Rebekával tetted.
Mi mást tehetnék, eleget teszek a felszólításnak.
Ettől kezdve Szilvi már nem olyan, mint eddig volt, kiszabadítottuk a vadállatot belőle.
Ne maradj le a jóról! Ezeket is olvasd el!
HármasbanBella kiszabadítja a kezét Dalma szorításából, majd elém araszol, és egészen közelről szemléli, ahogy a farkam ütemesen eltűnik Dalma szájában. Igyekszik minél közelebb furakodni, hogy ő is kaphasson belőle, ám Dalma kizárólagosságot élvez, nem engedi őt közelebb hozzám. Bella térden állva felegyenesedik, és átölel, az egyik kezével a seggemet markolja, a másikkal meg a punciját kényezteti.
HármasbanElmaradt éjszakai műszak után inflagranti Egy férfi váratlanul korábban ér haza a munkából, és a szomszéddal, Gáborral iszogatva meglátja, ahogy felesége, Andi egy idegen férfival szeretkezik. Kukkolva izgalomba jönnek, végül a férj és Gábor is csatlakozik hozzájuk.
HármasbanBevallom régi álmom válik most valóra, egyszerre kettő is. Mindig vágytam arra, hogy egy anya és lánya legyen a szerelmem tárgya, a másik meg, hogy egyszerre két nővel lehessek. Hát most megkaptam mindkettőt, és én élvezem a kettős kényeztetést.
Hírdetés
HármasbanEzután megszagolja, majd meg is nyalja az ujját, aztán csak néz ránk. Úgy tűnik, rájött, hogy mi lehet az, mert hirtelen feláll, majd meglepő gyorsasággal távozik. Ez a novella játékosan pikáns, voyeurisztikus és humorral átszőtt szituációra épül, ahol a kínos pillanatok lassan átcsúsznak feszültségteli erotikába.
HármasbanA nejem tátott szájjal nézi őket, miközben az egyik kezével a mellét markolja, a másikkal meg a bimbóját pödörgeti az ujjaival, ami nála az izgatottság jele. Amíg mi nézzük a párocskát, a nő tagja hangos nyögések közepette elélvez, ám az őt kefélő pasi máris további prédát keres.
Te is pornóíró vagy?
Hármasban"- Kedves Kati, válaszd inkább a másik bögrét, mert ebbe belevertem a faszom, ott úszkál benne a sok geci." Jó poén lenne, ha ezt mondanám neki, bár az az igazság, hogy megnézném az arcát, amikor közlöm vele a jó hírt. Ezért nem teszek semmit, csak nézem, ahogy lassan megkevergeti a kávét, majd a kanalat leteszi a tálcára. A bögrét a szájához emeli, beleszagol, majd bele is kortyol. - Imádom a kávédat. - mondja Dórinak, aki csak vigyorog rá.
Szólj hozzá, mondd el te is a vélményed