Erotikus fotózás a Duna Parton
A nyár a jó idő, a ruhátlanság és az érzékek időszaka. Ilyenkor az ember könnyebben botlik bele egy kis kalandba, mint máskor, de persze csak akkor ha nyitott szemmel jár. Velem is ezt történt egy szombati napon, amikor kimentem az erkélyre. Eredetileg csak annyi volt, hogy megnézzem milyen az idő, kimenjek-e a Duna partra kicsit lazulni. Jó idő ígérkezett, talán túl jó is.
Ahogy a korlátnak dőlve nézelődtem, a szomszéd erkély felől női nyögdécselő hangokat hallottam meg. Persze a kíváncsiságtól hajtva, kicsit nyújtózkodva átnéztem, hogy ki és miért ad ki ilyen hangokat. A szomszédom egy nő, akivel ritkán futok össze, a köszönésen kívül nincs más köztünk. Esetleg azt még megemlíthetem, hogy jó csaj, alig múlt harminc, baromi jó az alakja, vállig érő szőke haja, kék szeme, és bájos mosolya van. Nem utolsósorban szép kerek dudái vannak. Őt láttam az erkélyen.
A helyzet ennél kissé komikusabb, hiszen szelfizett, vagyis saját magáról készített képeket, ami önmagában nem meglepő, hisz ki ne csinálna ilyet. Ám az ő esetében mégis érdekes volt, ahogy meztelenül, szinte kicsavarodva igyekezett olyan képeket csinálni, amit a legtöbb nő, egy pasinak küldene el. Képzeld el, hogy hátulról csinálsz magadról egy képet, amin látszik a segged, és persze a pinád is, mindezt úgy, hogy közben a belemosolyogsz a kamerába, miközben csókot küldesz. A szemem láttára próbálkozik vele, de szerencsére nem vett észre.
A fotózás még jó darabig eltart, és én továbbra is kilesem őt. Egyrészt mert izgat a látványa, másrészről meg mulatságos, hogy mi mindent megtesz azért hogy néhány jól sikerült képet készíthessen. Miután kimerült, vagy csak elege lett a műveletből, leül egy székre, és lapozgatni kezdi a mobilját, hogy megnézze mit sikerült alkotnia. A lapozgatás során az arckifejezése is változik, attól függően, hogy milyennek tartja a képet, amit éppen néz.
Az egyik kép megpillantása után, szinte lemerevedik. Az arcán sötét árnyak futnak végig, és még az is jól látható, hog szinte elvörösödik az arca, és szinte dühössé válik. Na, gondoltam, ez lehet a legrosszabb képe, amikor a csaj, – még a nevét sem tudom, mert a férjezett neve van kitéve az ajtóra, de valójában egyedül lakik itt, – feláll a székről, és beviharzik a lakásba. Mára vége a mókának, gondoltam magamban, majd én is bemegyek, és elkezdem összepakolni a cuccaimat, mert eldöntöttem hogy lemegyek egy kis pancsizásra.
Épp elkészülök a pakolással, minden a hátizsákomban van, amikor meghallom, hogy kopognak. Megyek ajtót nyitni, és legnagyobb meglepetésemre a szomszéd csak áll az ajtóban.
– Szia, nem zavarlak? – kérdezi tőlem.
– Szia, nem zavarsz. – válaszolok neki, majd eszembe jut hogy nem is tudom a nevét. – Tamás vagyok. – Mondom neki, miközben a kezem nyújtom felé.
– Én Vera vagyok. – mondja ő.
– Gyere be. Miben segíthetek neked?
– Az van… vagyis… Őööö…
– Mondd ki bártan. – próbálok neki segíteni.
– Izé… – motyog tovább, majd a kezében lévő mobilját nyomkodja egy darabig, majd elém tartja.
Az a bizonyos kép, amin épp a seggét fotózza, és közben mosolyogni próbál. Ezek szerint lebuktam, de hogy? Aztán észreveszem. A kép hátterében, az erkély korlátja magasodik, és fölötte a fejem, amint épp vigyorgok, miközben őt nézem.
– Szóval lebuktam. – mondom neki.
– Le bizony. – mondja nekem.
– Akkor most mi legyen? – teszem fel neki a kérdést, hisz valószínűleg célja van, mi másért jött volna át hozzám.
– Segíts nekem.
– Mégis miben?
– Szükségem lenne néhány képre, amin én vagyok, és…
– És…?
– …és bizonyos pózokra, ami a képek szexuális jellegét meghatározzák.
– Azt akarod hogy én fotózzalak le?
– Igen, ha nem gond.
– Miért éppen én?
– Mert ismerőst nem akarok megkérni erre, mert nem tudom mit gondolnának, idegennel meg nem szeretném ezt megosztani, de mivet ta már rajtakaptál, és mivel nem vagyunk sem barátok, sem idegenek, úgy gondoltam te megcsinálhatnád.
Huh… Erre nem számítottam. Mit lehet egy ilyen felkérésre válaszolni? Ha passzolom, akkor megcsinálja más, ha elfogadom a kihívást, akkor… Te jó ég, mi lesz ebből?
– Oké.
– Oké? Ez azt jelenti hogy csinálsz rólam Erotikus képeket?
– Igen, elvállalom. Mégis mire kellenek neked ezek a képek?
– Azt nem mondom el. Még.
– Rendben, legyen. Mikor lenne aktuális a dolog?
– Az az igazság, hogy minél előbb, annál jobb.
Eszembe jut egy lehetőség, ami…
– Milyen helyszín kell a fotókhoz?
– Lényegében mindegy.
– Tudsz úszni?
– Igen, de ez miért fontos?
– Az a helyzet, hogy most készültem indulni a Duna partra egy kicsit úszkálni, és arra gondoltam hogy mi lenne ha velem jönnél, és ott csinálnánk meg a képeket. Sokal jobb háttér lenne, mint egy erkély.
– Azt hiszem ez jó ötlet.
– Remek, akkor szedj össze néhány dolgot, amire szükséged van, és máris mehetünk.
Én eközben kiegészítem az összekészített holmimat egy fényképező géppel, mert ez talán jobb mint egy mobil, ha már fotózásról van szó, valamint két állványt, amire azt fel lehet szerelni. Plusz még néhány apróságot, ami szükséges lehet.
Vera alig háromperccel később ismét az ajtóm előtt áll, kezében egy sporttáskával.
– Mehetünk. – mondja nekem.
Az eddigi aggódó arckifejezés helyén immár egy kedves mosoly volt látható, ami sokkal izgalmasabb ebben a helyzetben, mint a komor ábrázat. Sőt, azt hiszem minden helyzetben.
Alig fél órával később már a Duna partján vagyunk, távol a várostól, egy olyan helyen, ahol a madár sem jár. A környezet bámulatos, gyönyörködteti a szemet, és a képek hátterének is kiváló lesz. Lepakolunk a parton, nem messze a víztől, majd leülünk a plédre, és megint kérdezősködök.
– Szóval, mihez kellenek ezek a képek?
– Nem szeretném elmondani.
– Rendben, de azt azért tudom kellene, hogy milyen képkere gondolsz pontosan. Mi legyen rajta látható, milyen kontextusban, és hogy mit akarsz magadból megmutatni.
– Nem tudom. Az a helyzet, hogy még soha nem csináltam Erotikus képeket magamról, és más sem fotózott ilyen helyzetben. Nem tudom mire hogyan reagálok, csak azt hogy kell néhány kép.
– Jól van. Akkor én sem tudok mást mondani, mint hogy vágjunk bele, aztán majd ahogy érzed. Te pózolsz, én meg kattintok, és majd kialakul a végeredmény. Így jó lesz?
– Tökéletes.
Mielőtt hozzákezdünk a fotózáshoz, felállítom a két állványt, majd az egyikre felteszem az én mobilomat, ami videót fog felvenni, a másikra pedig az övét, ami szintén videót rögzít, de egy másik nézőpontból.
– Én készen állok, ha te is akkor jelezd és kezdődhet a móka.
Vera feláll, nézelődik egy kicsit, majd lassan leveszi magáról a ruhát, ami valójában nem sokat takart eddig sem, mert olyan vékony, mint egy lepke lehelete. Egy ideig még tollászkodik, igazgatja magán a bikinit, majd megáll előttem és így szól hozzám.
– Azt hiszem készen állok.
– Remek. – mondom neki, majd kézbe veszem a fényképezőgépet, és csinálok róla egy próba képet ebből az alulról-felfelé nézetben. Visszanézve a képet, megállapítom, hogy jó lesz. Felállok, és akcióra készen tartom magam előtt a gépet, és csak kattintgatok.
Vera a a pózokat váltogatva, mintha csak egy profi lenne, mindig a legjobb háttér előtt áll, és szinte mindig úgy, hogy a nap fénye rá essen, és a legkevesebb testrésze legyen árnyékban. Láthatóan élvezi a játékot, egyre jobb és merészebb pózokat vet be. Aztán, úgy a századik kép környékén, ledobja magáról a melltartót is, és ettől kezdve úgy pózol, hogy a mellei legyenek az előtérben. Ha nem láttam volna azt a bénázást az erkélyen, azt gondolnám, hogy profi modell.
Kicsivel később a bugyi is lekerül róla, és immár tök meztelenül áll előttem, de én csak kattintgatok, és csodálom őt. Egyre bátrabb, és egyre kihívóbb a mozgása, az attitűdje. Bemegy a vízbe, locsolja magát, beleül, majd elfekszik a parti köveken. Egyre több alkalommal érinti meg magát, a melleit, a punciját. Látom rajta hogy élvezi a saját érintéseit.
Később kijön a vízből majd leheveredik a takaróra, és folytatja a pózolást. Most már megmutat mindent, sőt kéri hogy készítsek róla közeli képeket is. Folyamatosan változtatja a pózokat. Térden állva mutatja a kamerának a seggét, a segglyukát a pináját, amin tisztán látható hogy nedves, szinte csordogál belőle a nedve. Aztán hanyatt fekszik, és így is kitárja felém a szépségét, miközben egyre sűrűbben érinti meg magát, egyre hosszabb ideig simogatja a szeméremajkait és a csiklóját. Készítek róla néhány egészen közeli képet is, amin szinte minden szőrszál pihe látható.
Egy idő után, a keze mozgása állandósul, el sem veszi a csiklójáról. Maszturbál, miközben engem néz. Amikor kattintok, szinte összerándul. Az ujjai szinte elvesznek benne, ahogy benyomja a pinájába hallani a cuppogást, amikor kihúzza a kezét, akkor látszik, ahogy csöpög róla a punci nedve. Leengedem a gépet, már nem kattintok egyet sem, csak nézem, ami felizgat. A farkam már áll, mint a cövek, miközben ő ott fekszik előttem és simogatja magát, ahogy ki be-jár a keze a pinájában. Nem bírom tovább, kiszabadítom a farkam, megmarkolom, majd húzok rajta néhányat.
– Ez az, csináld te is, verd ki a faszod. – mondja nekem elcsukló hangon.
Lassan húzgálom a farkam, de a vágy magával ragad, és miközben az ő játékát nézem, egyszer csak elélvezek. Ő végig a kezem és a faszom nézi, ahogy a gecim messze száll, és ettől ő is elélvez, szinte sikítva vonaglik, miközben a keze vadul sikálja a csiklóját. Amikor a reszketése lecsillapodik, a sikolya elhalkul, akkor elnyújtózik a takarón, és csak liheg. Én visszateszem a farkam a nadrágba, és mellé heveredek.
– Azt hiszem a tervezett munkával készen lettünk. – mondom neki.
– Igen, kész van, én is kész vagyok. Mit gondolsz jók lettek a képek?
– Szerintem igen, de majd otthon megnézzük.
– Én is nézhetem?
– Persze. Most sem mondod el hogy mihez kellenek a képek?
– Ne haragudj, de nem akarom elmondani.
– El akarod adni?
– Nem. Vagyis… Talán igen.
– Értem. Azt tudod, hogy a képek jogdíja a fotóst illeti meg?
– Ez mit jelent?
– Hogy az engedélyem nélkül nem bocsáthatod áruba.
– Na ne szórakozz velem.
– Jól van na, neked készült, én csak segítettem neked, de azért ha eladod, akkor jutalékot kaphatok?
– 10%.
– Legyen 50%!
– 20%.
– 25%.
– legyen.
– Ugyan már csak vicceltem. Jössz velem pancsizni?
– Megyek. Te veszed le a nadrágot, vagy én vegyen fel a bikinit?
– Hogy szeretnéd?
– Te vedd le a nadrágot, szeretném látni még a farkad.
– Szóval tetszett?
– Naná hogy igen.
Levettem a nadrágot, bementünk a vízbe egy kicsit pancsizni, aztán visszafeküdtünk a takaróra, és még sokáig beszélgettünk. Este együtt néztük meg a képeket, amitől vera el volt ragadtatva. Boldog volt, hogy segítettem neki. Később azt is megtudtam hogy tényleg el akarja adni, és mivel nagy volt iránta az érdeklődés, még nagyon sok képet csináltunk, amihez csináltam neki egy olyan weboldalt is, ahol ezeket a képeket direktben is el lehet adni.
Balatoni nyár szopással
Úgy vársz rám
Elképesztő kalandom az új főnökömmel
Úgy lovagol rajtam, mintha hazáig akarna vágtázni, ám hamar elélvez, majd rám csúszik, és úgy szorít magához, hogy mozdulni sem bírok. Aztán kezdi elölről. Megint vágtázik rajtam és újra elélvez, és már én sem vagyok képes tartani magam, így hát beleélvezek.
